Miért fontos a versenyképesség?

A miniszterelnök a péntek reggeli interjújában többek között arról is beszélt, hogy új fejezetet nyithat Európa előtt az a versenyképességi csomag, amelyet novemberben mutatnak be az unió állam- és kormányfőinek. A csomag középpontjában egyértelműen az elektromos átállás felgyorsítása áll, ezen múlhat a magyar gazdaság sikere is.

2024. 07. 19. 13:18
LUS_6443_
autógyár, 20211022 Kecskemét 
Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 
A Mercedes új, teljesen elektromos SUV modellje, az EQB a sorozatgyártás megindítását bejelentő ünnepsége.

Fotó: Kallus György  LUS  Világgazdaság  VG 

A képen: gyár  belső
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. Kecskeméten Fotó: Világgazdaság/Kallus György
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új fejezetet nyithat az európai gazdaságban az a versenyképességi csomag, amelyet a november 8-i tanácsi ülésen tervez előterjeszteni a soros magyar elnökség – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában. A kormányfő szerint a magyar elnökség kiemelt központi témája az unió versenyképessége, amely az elmúlt időben, különösen az orosz–ukrán háború kitörése óta csorbát szenvedett, erről pedig a bizottságnak pecsétje van. Ezzel az Enrico Letta olasz politikus által készült dokumentumra utalt, amelyben az exminiszterelnök súlyos hiányosságokat tárt fel a közös piac működésében.

Orbán Viktor szerint az az alapvető probléma, hogy a versenyképesség hiánya miatt megdrágult a termelés, ami végeredményben negatívan befolyásolja az emberek jólétét. Ezért nyitna új fejezetet az a versenyképességi csomag, amelyet a magyar elnökség prioritásként kezel. 

A Világgazdaság cikke azt fejti ki, miről is szól ez a program. 

 

Központban az elektromos átállás

Múlt hét kedden, július 9-én Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével tartotta meg a Versenyképességi Tanács a magyar elnökség alatti első ülését, amelynek központi témája az elektromos autózásra való 2035-ös átállás felgyorsítása volt. Nem véletlenül, az Orbán-kormány egyértelműen elkötelezte magát a magyar gazdaság és iparszerkezet elektromos átállítása mellett.

Ma nagyságrendileg nyolc-kilencezer milliárd forint értékű beruházás zajlik az országban, szinte kivétel nélkül az elektromos átálláshoz kapcsolódóan, tehát egyáltalán nem mindegy a magyar gazdaság szempontjából sem, hogy az e-autószektor mikor áll helyre. Márpedig az autóipar nincsen jó formában, több évtizede nem látott válság gyötri, amiben a sorozatos rossz döntések mellett az orosz–ukrán háború miatt megdráguló termelés is érdemi szerepet játszik.

Mivel az autógyártást érintő kihívás sokrétű, ezért a Nagy Márton által bemutatott javaslatcsomag is komplex, összesen 11 pontban foglalja össze a legfontosabb tennivalókat:

  1. Az első és legfontosabb kérdés a töltő-infrastruktúra fejlesztése: ötven kilométerenként létre kell hozni töltőállomásokat, a hálózatot le kell rakni.
  2. Az üzemanyagtöltő állomások nyolcvan százalékán biztosítani kell az elektromos töltőegységet.
  3. Uniós szintű támogatási programra van szükség, amelyből a nyilvános és háztartási töltőállomások létrehozását kell segíteni.
  4. A villamosenergia-hálózat fejlesztése mellett egyszerűsíteni kell az engedélyezési eljárásokat.
  5. Az állami támogatás szabályozásának enyhítése szükséges a kutatás-fejlesztés, az ipari megvalósítás, valamint a szén-dioxid-semleges járművek gyártása és ellátási láncának támogatása terén.
  6. A kereslet növelésére az unió polgárainak 4500 eurós, tisztán elektromos járművek vásárlására fordítható támogatást kell biztosítani.
  7. Használt elektromos járművek vásárlását és lízingelését a használtautó-piacon egyedi támogatások bevezetésével kell ösztönözni.
  8. Flottafelújítási rendszer bevezetése a vállalatok számára.
  9. Az akkumulátorok vagy azok részeinek cseréjére vonatkozó technológiasemleges eljárások előmozdítása.
  10. Használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozása.
  11. A logisztika és szállítmányozás fenntarthatóbbá tétele: a vasúti közlekedés előtérbe helyezése mellett a közúti szállítási megoldásokat a többéves pénzügyi keret (MFF) segítségével szén-dioxid-semlegessé kell tenni.

 

Először a keresletet kellene helyreállítani

A javaslatcsomag fontos sarokköve a kereslet helyreállítása, Európában ugyanis még mindig az állami támogatások hiánya a legnagyobb probléma, enélkül a szektor biztosan nem talál magára. Németországban a támogatások kivezetése után gyakorlatilag összeomlottak az e-autó-eladások. 

A Nagy Márton-féle tervezet 4500 eurós támogatást adna az állampolgároknak az e-autók vásárlása során, korábban Németországban is hasonló támogatási összeg volt érvényben. 

A tárcavezető nem osztott meg több részletet, de jelezte: tudomása van arról, hogy a német kormány újra valamilyen támogatási formában gondolkodik. 

Mindez azonban nem olcsó mulatság, a minisztérium által felvázolt program százmilliárd euróba kerülne az európai adófizetőknek. Bár ez még mindig jócskán elmarad az amerikai inflációellenes törvény közel négyszázmilliárd dolláros összegétől.

 

 


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.