A magyar kormány ötpontos közlekedési akciótervet hirdetett, melyet a minap jelentett be Lázár János építési és közlekedési miniszter. Mindennek része a vasútépítés, a járműbeszerzés, az utaskomfort fokozása és a MÁV új vállalattá szervezése. A tárcavezető szólt arról is, hogy Magyarországon a használt 6500 kilométer vasúti pályának ötven százalékán a vonatok sebességkorlátozással közlekednek, egyebek közt ezért nem lehet a menetrendet betartani. Az elmúlt 14 évben 1200 kilométernyi szakaszt újítottak fel, a cél most az, hogy négy év alatt ötszáz kilométernyi vasúti pályát fektessünk le.
Lázár János felhatalmazást kapott, hogy a kormány nevében az Európai Beruházási Bankhoz forduljon egymilliárd euró hitelkérelemmel. Ezt az összeget hazánk egymilliárd euró saját erővel egészítené ki, és felhasználásával mintegy 880 milliárd forintot meghaladó vasúti pályafelújítási, komplex fejlesztési programot kezdene 2025-ben.
Az úgynevezett európai zöldmegállapodás a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának kilencvenszázalékos csökkentését szorgalmazza annak érdekében, hogy az unió 2050-re klímasemleges gazdasággá váljon. A vasút az egyik legkevésbé szén-dioxid-intenzív közlekedési lehetőséget kínálja, a környezetbarát és hatékony fuvarozás egyik kulcsává válhat. A kibocsátás csökkentéséhez pedig hozzájárulhat a villamosított vasútvonalak bővítése is. Adódik a kérdés: hol tart ezen a téren Magyarország?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből kiderül, hogy a villamosított vasútvonal hossza 2022-ben 3221 kilométer volt, ez a szám 2021-hez képest nem változott. A normál nyomtávú villamosított vasútvonal legmagasabb arányban a közép-magyarországi régióban (87 százalék), illetve a nyugat-dunántúli régióban (71) található, a dél-alföldi régióban (26), valamint az észak-alföldi régióban (28) a legalacsonyabb az arány.
A KSH nemzetközi kitekintést is tesz. Ez alapján 2022-ben Magyarországon a villamosított vasúti vonal aránya 40,7 százalék volt. Az európai államok közül a legmagasabb aránnyal Svájc (99,8), valamint Luxemburg (96,7) büszkélkedhetett.
A V4-ek közül Lengyelország rendelkezik a legmagasabb villamosított vasútivonal-aránnyal (63). A Magyarországgal szomszédos országok közül Ausztriában a legmagasabb a villamosított vasúti vonalak aránya (72), legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező szomszédos ország Románia (38) volt.
A statisztikai hivatal emlékeztet a 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzésre is, amely szerint biztosítani kell, hogy 2050-re a háromszáz kilométert meghaladó személyszállítás nagyobbrészt vasúton bonyolódjon. Az összesített helyközi autóbuszos és vasúti személyszállítási teljesítmény 2004-től csökkenő tendenciát mutat egészen a 2009-es mélyponting. Akkor a trend megfordult, és a teljesítmény a 2019-es évre megközelítette az ezredforduló körüli szintet, amely – a pandémiás helyzettel összefüggésben – 2020-tól ismét, és a korábbiaknál jelentősebben, csökkent. E két szállítási módozat összteljesítményén belül a vasúti személyszállítás aránya a 2000-s évek közepétől fokozatosan csökkent. A legmagasabb, 47 százalékos, az uniós közlekedéspolitikai célt megközelítő részesedés még 2002-ben és 2004-ben volt megfigyelhető, majd az arány 2020-ra – több mint tíz százalékponttal – 34 százalékra csökkent. Az adatok azt mutatják, hogy 2021–2022-ben összességében hét százalékpontos növekedés következett be, így az utóbbi évben a vasút részaránya 41 százalék volt.
A KSH a 2021-es nemzetközi számokat ismerteti, ezek szerint az Európai Unió tagállamai közül Hollandiában volt a legmagasabb a vasúti személyszállítás aránya (79 százalék), ezt követte Franciaország és Németország 65, illetve 58 százalékkal.
Magyarország (31) a 44 százalékos uniós átlag és a V4-országok 39 százalékos átlaga alatt, az uniós rangsor 15. helyén állt. A vasúti közlekedéssel rendelkező tagországok közül Litvánia, Írország és Görögország zárta a listát.
