Hozzátette, hogy a sikerre számos európai ország felfigyelt, és az Európai Bizottság jó gyakorlatként ajánlja a magyar programot. A csökkenés ellenére még mintegy 230 ezer tonna élelmiszert pazarolunk el évente – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, ennyi étellel 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven át, és a pazarlás egy főre vetítve negyvenezer forintos veszteséget jelent évente. Kitért arra is, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentésében jelentős szerepe van a fogyasztói edukációnak. Fel kell hívni az emberek figyelmét az élelmiszerek helyes tárolására, a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági idő közötti különbségre, a maradékok felhasználásának lehetőségeire – mondta. Hozzátette, hogy a Maradék nélkül program ebben is segít; a honlapjukon tárolási kisokos, fagyasztási segédlet és maradékmentő receptek is szerepelnek.
Viorel Gutu, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgató-helyettese és regionális képviselője arról beszélt, hogy a világnapot Magyarország kezdeményezésére hozták létre 1979-ben, megemlékezve a FAO 1945-ös alapításáról, hogy ráirányítsa a figyelmet az éhezésre.
Hozzátette: 1981 óta évente több mint 150 országban emlékeznek meg a világnapról. Az idei év fontos célja, hogy felhívja a figyelmet a kiegyensúlyozott táplálkozásra, az egészségesebb étrendre és a fenntartható élelmiszer-termelésre. Jelenleg több mint 2,8 milliárd ember nem tud hozzájutni az egészséges, tápláló élelmiszerhez, bár nem éhezik – mondta.
Az éhezést súlyosbítják az időjárási katasztrófák és háborús konfliktusok. Az élelmiszer-biztonság az alapja az élelemhez való jognak – fejtette ki. Úgy vélte, hogy a fenntarthatóbb élelmezési rendszerek kialakításában az innovációnak, digitalizációnak is fontos szerepe van.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!