Egyelőre még a kormányzat is keresi a kijelölt lakhatási övezetek létrehozásának lehetőségeit, pilot szakasz beindítása várható néhány városban. Fontos szempont, hogy nagyobb fejlesztőket hoznának helyzetbe (akár tőkejuttatással) annak érdekében, hogy megfizethető kondíciókkal nagyobb volumenű lakóingatlan-beruházások kezdődjenek célzott helyszíneken – válaszolta lapunk megkeresésére az Otthon Centrum.
A lehetséges helyszínek előtt érdemes felidézni: azért lehetnek a nagyobb fejlesztők az effajta beruházások nyertesei, mert azzal, hogy saját eszközparkkal és kivitelezőkkel rendelkeznek, a beruházó és a kivitelező is azonos – így az alvállalkozók közötti elszámolási viták sem bonyolítanak egy-egy projektet – költséghatékonyabban tudnak építkezni. Ráadásul nekik pont a saját eszköz- és munkaerő-állomány miatt jelent veszteséget a tevékenységüket szüneteltetniük.
Az eddig ismert információk szerint elsősorban az ipari beruházásokkal érintett (jellemzően megyei jogú) városokban, vármegyeszékhelyeken lehet ilyen területeket kijelölni – ismertették az Otthon Centrum szakértői. Mivel a helyszín kiválasztásánál szempont a rendelkezésre álló terület (ami lehet önkormányzati, egyetemi), a tömegközlekedés megléte, illetve az ipari munkahelyek és a leendő lakásfejlesztési területek távolsága is, így a városon belüli helyszínek mellett akár városkörnyéki települések is érintettek lehetnek.
Vélhetően a pilot projektek az adott önkormányzat területén belül, már infrastruktúrával ellátott, beépítésre szánt területek lehetnek: leginkább alulhasznosított ipari, intézményi terület, de az új ipari létesítmények közelében található, meglévő lakóterülethez csatlakozó kialakítás sem elképzelhetetlen.
Vagyis szóba jöhetnek a rozsdaövezetek is, ahol már van infrastruktúra, jellemzően tömegközlekedéssel is elérhetők, ráadásul az ilyen zónákat az évtizedek alatt a legtöbb esetben körbenőtte a város.
Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott: a lakásállomány bővülése és az új fejlesztések ösztönzése mindenképpen üdvözlendő, hiszen – ahogy az idei évben is tapasztalható volt – az ingatlanpiaci kereslet fokozódik, amellyel országos tekintetben lépést kellene tartania a használt lakások mellett az új építésű kínálatnak is, hiszen jelenleg az indokoltnál kevesebb új lakás épül. A kínálat bővülése pedig kordában tarthatná az áremelkedés mértékét is.
Azok a nagyvárosok, ahol tervezett, vagy már megvalósult nagyberuházások által kínált munkalehetőségek vonzzák a beköltözőket, mindenképpen ideális terepet nyújthatnak. A szakember úgy véli, településenként egyedi tárgyalások várhatók a városvezetés és a kormány között a témában.
Amiért Máté Ferenc szerint is szóba jöhetnek a rozsdaövezetek, az az, hogy népszerűbbek az otthonteremtők körében azok a települések, ahol az infrastruktúra adott, vagy már fejlesztés alatt áll. Megfelelő infrastruktúra hiányában pedig hiába lenne megfizethetőbb a lakhatás, nem nyújtana kellő segítséget annak a rétegnek, amelynek tényleges szüksége lenne rá.
A legfrissebb adatok szerint országos szinten 62, fejlesztésre váró, kijelölt rozsdaövezet található. A fővárosban Csepel, Kőbánya és Ferencváros is bővelkedik az ilyen területekben.
A rozsdaövezetek rehabilitációjával hosszú távon a környezetük is részesülhet az előnyökben: fejlődhet az infrastruktúra, bővülhet a szolgáltatói kör. A fővárosban egyébként több, ingatlanpiaci szempontból is ideális ilyen övezet található, például Óbudán, Újpesten vagy akár Csepelen, de Zuglóban, a XV. kerületben, vagy a XI. vagy a IX. kerületben is számos rozsdaövezeti területet jelöltek meg, ahol elavult, már nem használatos ipari épületek bontása és tereprendezés után akár kereskedelmi és szolgáltató funkciókkal kiegészített lakóterületek létrehozására, lakóingatlanok fejlesztésére nyílhat lehetőség.
