Lapunk arról már korábban beszámolt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy 2023-as részvényügylet miatt több személlyel, így Magyar Péterrel kapcsolatban is bennfentes kereskedelem gyanúja miatt folytat vizsgálatot. De mi is pontosan a bennfentes kereskedelem, és hogyan hat a piacra és ezen keresztül a gazdaság egészére? A Világgazdaság szakértőt kérdezett a témában.
– A bennfentes kereskedelem nemcsak etikátlan, hanem súlyos gazdasági és intézményi károkat is okozhat – figyelmeztet Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A szakértő szerint a rejtett információkon alapuló piaci előnyök nemcsak a kisbefektetőket károsítják, hanem hosszú távon a teljes tőkepiaci ökoszisztémát rombolják.
A bennfentes kereskedelem nem pusztán etikátlan előnyszerzés – emelte ki Sebestyén Géza, aki szerint öt súlyos gazdasági következménye is van:
- komoly veszteséget okoz a többi befektetőnek, ugyanis a bennfentes a rendelkezésére álló többletinformációk miatt keresni fog az ügyleten, és amit ő nyer, azt a többi befektető veszíti el.
- Árt a befektetői bizalomnak, hiszen ezután a potenciális vásárlók joggal fognak félni attól, hogy esetlegesen egy bennfentes lesz majd az eladó, azaz jó eséllyel ők veszítenek a tranzakción.
- Jelentősen mérséklődhet a piaci likviditás, ugyanis a potenciális vevők és eladók fentiek miatti elmaradása kevesebb tranzakciót, így nagyobb ingadozást és magasabb kereskedési költségeket jelent.
- Csökken a piaci hatékonyság, hiszen a fentiek miatt az árak kevesebb szereplő információit tartalmazzák majd, így a pénzügyi piacok transzparenciája csökken.
- Megnő a vállalatok finanszírozási költsége, ugyanis kevesebb befektető esetén magasabb hozamot kell nekik fizetni, hogy a cég ugyanannyi tőkét be tudjon vonni.
Intézményi károkat is okoz a bennfentes kereskedelem
A piaci szereplők reputációs károkat szenvednek, hiszen ezek az események nem kedveznek a tőzsdének, a felügyeletnek, és a többi tőkepiaci szereplőnek sem. Amennyiben nincsen megfelelő válaszlépés, az adott ország piacait elhagyhatják a komoly befektetők, és azok helyi bennfentesek piszkos játszóterévé válhatnak, ahol büntetlenül kopasztják meg a még ott lévő néhány rosszul informált kisbefektetőt: ilyen például Nigéria, Venezuela vagy Pakisztán tőkepiaca.
De mi a helyzet itthon?
Magyarországon is előfordultak súlyos visszaélések, de a helyzet mára sokat javult. A legismertebb eset a Questor-ügy: nemcsak bennfentes kereskedés, de fiktív értékpapírok eladása és hamisított kimutatások is szerepeltek a bűnlajstromon. A 2010-es évek elején ez a botrány komoly megrázkódtatás volt a piac számára. A vezető szerint azonban azóta komoly fejlődés történt, mivetl az utóbbi években a felügyelet kiváló munkát végzett az ilyen esetek felderítésében és felszámolásában.
A hazai piacot ma már jól szabályozottnak és intézményi szinten stabilnak tartják a külföldi befektetők
– tette hozzá.
A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.
