Ukrán uniós csatlakozás: a gyorsított integráció valamennyi tagország mezőgazdaságára katasztrofális hatással lehet

Nemcsak a magyar, de valamennyi uniós tagállam mezőgazdaságára katasztrofális hatással lehet Ukrajna gyorsított integrációja. A kieső közös agrárpolitikai források mellett az ukrán uniós csatlakozással együtt járó, kifejezetten a mezőgazdaság felzárkóztatását célzó támogatások becsült összege a következő tíz évre csaknem százmilliárd eurót is kitenne – vélik a szakértők.

Többen, többféle fórumon igyekeztek felhívni a figyelmet a gyorsított ukrán uniós csatlakozás hazai veszélyeire, következményeire és annak költségeire az elmúlt hetekben. Abban többnyire mindenki egyetértett, hogy az ukrán integráció fő vesztese a mezőgazdaság lehet. Szakemberek egyenesen úgy fogalmaztak: ha keleti szomszédunk belép az Európai Unióba, vége a magyar mezőgazdaságnak. Úgy vélik, ez nemcsak az EU gazdáira, de az 550 millió európai uniós fogyasztóra is veszélyt jelent.

A gyorsított ukrán uniós csatlakozás nemcsak Magyarország számára okoz aggályokat (Fotó: AFP/Patrick Hertzog)

Ezek fenyegetnének az ukrán uniós csatlakozás esetén

Az nem kérdés, hogy amennyiben Ukrajna csatlakozna az unióhoz, a legnagyobb agráriumú tagállamok egyikeként jelentősen átírná a mezőgazdasági támogatások elosztását a nemzetközösségen belül. A kieső közös agrárpolitikai források miatt a magyar mezőgazdaság évente 672 milliárd forintos veszteséget szenvedne el, amely egy átlagos magyar gazda számára 3,2 millió forintos kiesést jelentene.

Máthé Réka Zsuzsanna, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa úgy látja, hogyha minden úgy alakul, miként Ukrajna szeretné és gyorsított eljárásban tagja lesz a közös agrárpolitikai támogatási rendszernek, az számos további problémát felvet és több ezen felüli, de igen jelentős összeggel bíró többletköltséget is generálhat az uniónak. 

Ezek egyike szerinte abból adódik, hogy Ukrajna a világ egyik legaláaknázottabb területű országa. Bizonyos források azt mutatják, hogy hetente történnek ezzel összefüggő halálesetek, tehát 

ahhoz, hogy folytatódhasson a földművelés, minél előbb meg kellene történnie a mezőgazdasági területek aknamentesítésének, amelynek az európai uniós források terhére értett költsége a becslések szerint elérheti a 30-35 milliárd eurót.

A szakértő úgy véli, a csatlakozás emellett különböző élelmiszer-biztonsági kérdéseket is felvet. Az Európai Uniónak ugyan vannak különféle szervezetei, amelyek ellenőrzik, hogy a nemzetközösség tagállamai megfelelnek-e a szigorú uniós követelményeknek, ezáltal megkaphatják a közös agrárpolitikai támogatást, de Ukrajna hatalmas területének ellenőrzésére kevés lenne a mostani rendszer, külön ügynökséget igényelne a feladat nagysága, amely természetesen plusz költségekkel járna.

Néhány befolyásos vállalkozó vinné a KAP-források nagy részét

Az egyik legjelentősebb problémát szerinte leginkább az jelenthetné, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben – ahol közepes méretű vállalkozások, termelők működnek – Ukrajna mezőgazdaságának, földjeinek nagy része néhány hatalmas vállalat, cég tulajdonában van.

A mezőgazdasági területek jó részét mindössze 22 olyan vállalalat birtokolja, amelyek fejenként legalább ötvenezer, de esetenként akár százezer hektár feletti területen gazdálkodnak

„Ezt nagyon nehéz összehasonlítani olyan kis területek felett gazdálkodó vállalkozásokkal, amelyek Európában működnek” – véli Máthé Réka Zsuzsanna.

Összehasonlítva a volt posztszocialista országokkal: ott a rendszerváltozás után, sok esetben visszakerültek a földek az eredeti tulajdonosokhoz, ahol átlagosan 10-15-20-30 hektáros területek a jellemzők. Ukrajnában ezek a földek máig néhány fontos gazdasági és politikai szereplő kezében maradtak, így jogosan merülhet fel, hogy a csatlakozás után mindössze néhány befolyásos szereplő élvezhetné az uniós támogatásokat. „Ez aránytalanul nagy politikai-gazdasági befolyást jelenthet mind az ukrán, mind az európai lobbitevékenységre, amely komoly korrupciós lehetőséget hordoz magában” – figyelmeztet a szakértő.

Ilyen összegek merülnek fel még az ukrán integrációval kapcsolatban

Máthé Réka Zsuzsanna összegezte a kifejezetten az ukrán mezőgazdaság felzárkóztatását célzó támogatások összegét. Eszerint az említett 

• 30-35 milliárd eurós aknamentesítés mellett,  
• szintén a háború hatásaként, szükséges lenne az ukrán agráripar újjáépítése ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés visszaálljon a háború előtti szintre. A tönkrement, elveszett, megrongálódott mezőgazdasági gépek újboli beszerzése 9-10 milliárd eurót jelentene. 
• Az, hogy az ukrajnai mezőgazdaság az Európai Unió követelményeinek megfelelhessen, ezen kívül – tíz év alatt – egyes becslések szerint 40-50 milliárd euró, más becslések több mint 56 milliárd dollár, vagyis mintegy 50-52 milliárd euró befektetést igényelne.

A kutató kiemelte: Ukrajna gyorsütemű felzárkóztatása nemcsak Magyarország számára okoz aggályokat. 

A német, a lengyel és különösen a francia mezőgazdasági termelők szakszervezetének elnökei is úgy látják, Ukrajna a jelenlegi szabályok szerinti integrációja mindegyik ország, akár még a francia mezőgazdaság számára is katasztrofális lehet. 

Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa sajnálatosnak látja, hogy mezőgazdasági szakembereik figyelmeztetése ellenére az említett országok politikusai nem vállalják fel ezt a véleményt, olyan mértékben semmiképpen, amekkora aggályokat ez felvet.