Ki kell állni a közös uniós agrárpolitikáért (KAP) amely az uniós költségvetés egyharmadát képviseli, Ukrajna EU-csatlakozásával a mezőgazdasági termelők a források mintegy egynegyedét veszítenék el – nyilatkozta Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kedden Brüsszelben.
A NAK, a Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága és a Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága (COPA-COGECA) és más európai társszervezetek tiltakozást szerveztek az Európai Bizottság kiszivárgott tervei ellen, miszerint a költségvetés csökkenhet, és a KAP költségvetését beolvasztanák egy úgynevezett szuperalapba. Papp Zsolt György elmondta: 400 milliárd euró a tét, 27 tagállam agráriumáról van szó és arról, hogyan lehet megőrizni a KAP területalapú és beruházási támogatásait, amelyek biztosítják a gazdák, a vállalkozások a feldolgozóipar fejlődését, az agrártechnológiák beszerzését és folyamatos fenntarthatóságát.
Hangsúlyozta: meg kell védeni a piacokat az olyan szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben, mint például a Mercosur-egyezmény, amelyek veszélyeztetik a gazdák ellenálló képességét és mezőgazdasági termelését. Ugyanilyen határozottsággal kell fellépni az Ukrajnából az Európai Unióba érkező termékkel szemben is.
Meg kell védeni a hazai és uniós agrártámogatási rendszert Ukrajna csatlakozásának következményeitől, mert olyan támogatásokat veszítenénk el, amelyek a gazdák számára jogosan járnak, szigorú szabályok mentén betartva. Ezek a támogatások garantálják az élelmiszer-biztonságot és biztosítják a felelős fogyasztókkal való együttgondolkodást
– fogalmazott. Az elnök szerint előzetes jelzések alapján az Európai Unióban működő összes gazdaszervezet jelezte, hogy kiáll a közös ügy mellett, jelenleg mintegy 70 ilyen szervezet működik az unió területén, mindannyian elkötelezettek az európai gazdák érdekeinek védelme mellett.
Hozzátette: a keddi tiltakozással egyelőre barátságos hangon szeretnék nyomatékosítani a kérésüket, beleszólást, érvelési lehetőséget és véleményezési jogot kérnek a döntéshozatalban.
– Amennyiben ez nem valósul meg, készek vagyunk határozottabban fellépni – ahogyan azt korábban számos európai ország gazdái is megtették, amikor az utcára vonultak érdekeik védelmében – húzta alá.
Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője nyilatkozatában hangsúlyozta: Európa egyre több országában tiltakoznak a gazdák, és ennek jó oka van: egyre több jel mutat arra, hogy az EU le akarja építeni azt a közös európai agrárpolitikát, amely mindig is az európai együttműködés egyik meghatározó pillére volt.
A képviselő szerint a közös agrárpolitika leépítésének célja, hogy forrásokat szabadítsanak fel más, ideológiai jellegű programok számára – legyen szó a háborús politikáról vagy éppen az ukrán bővítés finanszírozásáról. Mint mondta, nem adnak válaszokat a legalapvetőbb kérdésekre, például arra, hogy milyen hatással lenne az európai mezőgazdaságra az, ha 40 millió hektárnyi ukrán termőföld válna az Európai Unió részévé. Ukrajna ezzel a legnagyobb mezőgazdasági termelővé válna az unióban, miközben az ukrán gazdáknak jelenleg nem kell megfelelniük azoknak a szigorú szabályoknak, amelyeket az uniós gazdákra kötelezően alkalmaznak. Arra sincs válasz, hogy miért engedtek be olyan ukrán mezőgazdasági termékeket az elmúlt években, amelyeket az Európai Unióban már rég betiltottak – tette hozzá.
Dömötör Csaba szerint az Európai Bizottságnak mindig van egy nagy, ideológiai alapú terve, amelyet rendre fontosabbnak tart az európai gazdák érdekeinél.
Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke emlékeztetett: egy évvel ezelőtt a gazdák sikeresen nyomást gyakoroltak Brüsszelben, és a bizottság gazdabarát lépéseket ígért. Azóta azonban egyre több a gyanú – különösen Ursula von der Leyen újraválasztása után, amit a zöldek is támogattak –, hogy az agrártámogatási költségvetést más célokra próbálják átcsoportosítani.
Bár nyíltan nem mondják ki, a valóságban agrárpénzek elvonására készülnek. Helyette egy lopakodó jogalkotással a kohéziós pénzekkel, a védelmi kiadásokkal akarják összevonni az agrárpénzeket, és ebből a nagy egészből már nyilvánvalóan jóval kevesebb jutna az agráriumra – Ukrajna felzárkóztatására, mezőgazdaságára csoportosítanák át
– hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, ha beáramlik az ukrán áru, az csődközeli helyzetbe hozhatja a magyar termelőket, és ettől mindenképp meg kell védeni őket. Cseh Tibor azt is elmondta, hogy a keddi tiltakozást a NAK és a Magosz kezdeményezte, mert úgy vélik, azelőtt kell érvelni, még mielőtt a hivatalos javaslat napvilágot lát, mert csak ebben a szakaszban van valódi lehetőség arra, hogy érdemben befolyásolják a döntéshozatalt. „Fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és közösen lépjünk fel a tervezett változtatások ellen. A COPA-COGECA vezetése is jelezte: nem engednek ebből az álláspontból” - hangsúlyozta. Hozzátette: ha a teljes agrárköltségvetés egyharmadát átcsoportosítanák, ráadásul a magyar gazdáknak járó támogatásokat jogállamisági feltételekhez is kötnék, annak a kisgazdaságoktól a nagyobb szereplőkig mindenki kárvallottja lenne.
