– Amennyiben ez nem valósul meg, készek vagyunk határozottabban fellépni – ahogyan azt korábban számos európai ország gazdái is megtették, amikor az utcára vonultak érdekeik védelmében – húzta alá.
Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője nyilatkozatában hangsúlyozta: Európa egyre több országában tiltakoznak a gazdák, és ennek jó oka van: egyre több jel mutat arra, hogy az EU le akarja építeni azt a közös európai agrárpolitikát, amely mindig is az európai együttműködés egyik meghatározó pillére volt.
A képviselő szerint a közös agrárpolitika leépítésének célja, hogy forrásokat szabadítsanak fel más, ideológiai jellegű programok számára – legyen szó a háborús politikáról vagy éppen az ukrán bővítés finanszírozásáról. Mint mondta, nem adnak válaszokat a legalapvetőbb kérdésekre, például arra, hogy milyen hatással lenne az európai mezőgazdaságra az, ha 40 millió hektárnyi ukrán termőföld válna az Európai Unió részévé. Ukrajna ezzel a legnagyobb mezőgazdasági termelővé válna az unióban, miközben az ukrán gazdáknak jelenleg nem kell megfelelniük azoknak a szigorú szabályoknak, amelyeket az uniós gazdákra kötelezően alkalmaznak. Arra sincs válasz, hogy miért engedtek be olyan ukrán mezőgazdasági termékeket az elmúlt években, amelyeket az Európai Unióban már rég betiltottak – tette hozzá.
Dömötör Csaba szerint az Európai Bizottságnak mindig van egy nagy, ideológiai alapú terve, amelyet rendre fontosabbnak tart az európai gazdák érdekeinél.
Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke emlékeztetett: egy évvel ezelőtt a gazdák sikeresen nyomást gyakoroltak Brüsszelben, és a bizottság gazdabarát lépéseket ígért. Azóta azonban egyre több a gyanú – különösen Ursula von der Leyen újraválasztása után, amit a zöldek is támogattak –, hogy az agrártámogatási költségvetést más célokra próbálják átcsoportosítani.
Bár nyíltan nem mondják ki, a valóságban agrárpénzek elvonására készülnek. Helyette egy lopakodó jogalkotással a kohéziós pénzekkel, a védelmi kiadásokkal akarják összevonni az agrárpénzeket, és ebből a nagy egészből már nyilvánvalóan jóval kevesebb jutna az agráriumra – Ukrajna felzárkóztatására, mezőgazdaságára csoportosítanák át
– hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, ha beáramlik az ukrán áru, az csődközeli helyzetbe hozhatja a magyar termelőket, és ettől mindenképp meg kell védeni őket. Cseh Tibor azt is elmondta, hogy a keddi tiltakozást a NAK és a Magosz kezdeményezte, mert úgy vélik, azelőtt kell érvelni, még mielőtt a hivatalos javaslat napvilágot lát, mert csak ebben a szakaszban van valódi lehetőség arra, hogy érdemben befolyásolják a döntéshozatalt. „Fontos, hogy hallassuk a hangunkat, és közösen lépjünk fel a tervezett változtatások ellen. A COPA-COGECA vezetése is jelezte: nem engednek ebből az álláspontból” - hangsúlyozta. Hozzátette: ha a teljes agrárköltségvetés egyharmadát átcsoportosítanák, ráadásul a magyar gazdáknak járó támogatásokat jogállamisági feltételekhez is kötnék, annak a kisgazdaságoktól a nagyobb szereplőkig mindenki kárvallottja lenne.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!