Önmagán túlmutat az Otthon start. Az ingatlanpiacon nem csupán azokat az elsőlakás-vásárlókat juttatja saját otthonukhoz, akik egyre távolabb kerültek attól, hogy az ingatlanpiacra lépjenek, hanem a továbbköltözőknek is segít, végre megérkezhet a vevőjük. Ám nem csupán az ingatlanok területe az egyetlen, ahol a (pozitív) hatása megmutatkozik. Főként az építőiparban és a munkaerőpiacon – mutat rá tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A hatások közül néhányat érdemes kiemelni:
- A program különösen a fiatalok munkavállalását ösztönzi, akiknek lakhatási biztonságot nyújt. Így csökkentve a munkanélküliséget, valamint a tanulásban vagy munkában nem részt vevők (NEET) arányát.
- Elősegíti a munkaerő régiók közötti mobilitását is, mivel könnyebbé teszi a költözést és a munkavállalást kedvezőbb munkaerőpiaci helyeken.
- Az ingázás csökkenhet, mert többen közelebb költözhetnek munkahelyükhöz saját tulajdonú ingatlanban, ami javítja az életminőséget és a munka-magánélet egyensúlyát.
- Élénkítheti a vidéki városok lakáspiacát és munkaerőpiacát, a helyi gazdaságot, bár felveti a fiatalok városokba költözésének kockázatát is.
- Serkentheti az építőanyag-kereskedelem, szakipari szolgáltatások és egyéb kapcsolódó szektorok foglalkoztatását is.
Az Otthon startra vonatkoztatva a csok bevezetését követő dinamikákat, 2026-ra már kismértékben bővülhet az építőipari foglalkoztatottak száma, 2027-2028-ban nagyobb lendületet vehet a foglalkoztatás-bővülés az ágazatban (a csok adataiból kiindulva akár évi 30-40 ezer fős bővülés). De ha csak az átlagos növekedési ütemmel számolunk, akkor is évi négy százalékkal bővülhet az építőiparban foglalkoztatottak száma. Az Otthon start programban csak idén akár 15 ezer új ingatlan fejlesztése indulhat el, ami a munkaerőigény növekedését eredményezi az építőipari szektorban.
Az összes foglalkoztatott több mint nyolc százaléka dolgozik jelenleg az építőiparban, míg ez az arány 2014-ben 6,1 százalék volt. A közeljövőben, 2027–2028-ban nagyobb lendületet vehet a foglalkoztatás-bővülés az ágazatban (a csok adataiból kiindulva akár évi 30-40 ezer fős bővülés). De ha csak az átlagos növekedési ütemmel számolunk, akkor is évi négy százalékkal bővülhet az építőiparban foglalkoztatottak száma. Ez természetesen nemcsak fizikai, de szellemi foglalkozásúakat is takar. Így a szakmunkások mellett ez új munkahelyeket jelent többek között mérnököknek, műszaki ellenőröknek, projektmenedzsereknek gazdasági, adminisztratív területen dolgozóknak.
