Kiderült, hogy állnak a magyarok a hitelfelvételhez

A Bankmonitor és a Pénzcentrum együtt végzett felmérést, amelyben a magyar lakosság hitelekhez való hozzáállásáról kérdezte a kitöltőket. Ez most különösen értékes információkkal szolgál, hiszen az Otthon start program indulásának időszakában érdekes összevetni az eredményeket a tavalyival, és megnézni, milyen változások történtek. Az Otthon starttal kapcsolatos válaszok pedig különösen beszédesek, hiszen jól mutatják, hogyan gondolkodik a magyar lakosság a programról és a hitelezésről általában.

Versenyeznek a bankok az Otthon start program ügyfeleiért Fotó: Mediaworks

A Pénzcentrum és a Bankmonitor közösen végzett, több mint 2 000 fős (nem reprezentatív) felmérésben vizsgálták meg, hogy hogyan viszonyul a hitelekhez és az új Otthon start hitelhez a magyar lakosság. A felmérésben a válaszadók 35,1 százaléka tartotta magát jogosultnak az Otthon start programban való részvételre, 51,4 százalékuk nem tekintette magát jogosultnak, és további 13,4 százalék pedig nem tudta meghatározni, hogy jogosult-e (a kerekítés miatt nem adják ki pontosan a 100 százalékot).

Tíz jogosultból hatan tervezik, hogy élnek a lehetőséggel, és felveszik az Otthon start programban elérhető kedvezményes hitelt

Tíz jogosultból hat (60,5 százalék) jelezte, hogy tervezi felvenni az Otthon start hitelt. A jogosultak közel egynegyede (23,7 százalék) már a következő három hónapban lépne, további 16,6 százalék három és hat hónap között, míg 20,3 százalék ennél később tervezi felvenni a hitelt. A többiek, vagyis a jogosultak 39,5-a egyáltalán nem tervezi felvenni az Otthon startot. A hitelfelvételt tervezők átlagos életkora 39 év.

Az érdeklődők hitelhez való hozzáállása is árnyalt képet mutat. Az Otthon start felvételét tervezők csaknem fele (46,2 százalék) támogatott konstrukció mellett akár piaci hitelt is felvenne, 36,1 százalékuk kizárólag az alacsony kamatozású, támogatott hitelben gondolkodik, míg a tervezgetők 17,1 százaléka csak a legszükségesebb esetben venne fel kölcsönt. 

Az Otthon start nem tudta megszólítani azokat, akik alapvetően elutasítják a hitelfelvételt. Bár a program jelentős érdeklődést váltott ki, a lakosság egy része továbbra is tartózkodik a hitelfelvételtől, legyen az támogatott vagy piaci konstrukció.

Az Otthon start programnak köszönhetően a piaci hitelek iránt is nőtt az érdeklődés

Az előző évhez képest két fontos változás figyelhető meg. A fiatalok körében érezhetően nőtt a hitelfelvételi hajlandóság: míg tavaly a 18–30 évesek 58 százaléka lett volna nyitott valamilyen hitel felvételére, idén már 68 százalékuk tartozik ebbe a csoportba.

A legnagyobb ugrás a kizárólag támogatott hiteleket választók körében történt, ahol az arány 20 százalékról 27 százalékra emelkedett, a piaci hitelre is nyitottak aránya pedig 38 százalékról 41 százalékra nőtt. Ebben feltehetően szerepet játszott az Otthon start program és a körülötte kialakult közbeszéd is.

Érezhetően javul a hitelszerződések ismerete is. Míg tavaly még a lakosság 61 százaléka gondolta – tévesen –, hogy a bank bármikor egyoldalúan módosíthatja a hitelszerződés feltételeit, addig idén már csak 55 százalék vélekedik így. Ez 6 százalékpontos javulás, ami arra utal, hogy a lakosság egyre tudatosabban tekint a hitelek működésére. Nem kizárt, hogy ebben a pozitív elmozdulásban az Otthon start program körüli élénk közbeszédnek is szerepe volt.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az Otthon start komoly hatással van a piacra. A támogatott hitelek iránti bizalom látványosan erősödik, főként a fiatalabb korosztályban, de a teljes lakosság körében is érzékelhető némi elmozdulás. Ez azt jelzi, hogy a program hosszabb távon a pénzügyi döntésekre és a tudatosságra is rányomhatja a bélyegét.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kutatás elsősorban olyan közönség körében zajlott, amely érdeklődik a gazdasági és pénzügyi témák iránt. Az eredmények ezért elsősorban ennek a tudatosabb, érdeklődő rétegnek a véleményét mutatják meg az Otthon start programról, és nem tekinthetők a teljes lakosság reprezentatív képének. Ugyanakkor így is érdekes képet adnak arról, hogyan látja ez a közönség a támogatott hitelt és a hitelezés kérdését általában.