Januárban jön az energiatároló-pályázat – milliókat lehet igényelni

A villamosenergia-önellátást segíti a kormány napelemes háztartásokra vonatkozó energiatároló-pályázata. Cél, hogy a napközben termelt energiát este tudják felhasználni a háztartások, csökkentve ezzel a rendszerterhelési csúcsokat, amelyeket szintén az esti időszakban mérnek.

Fotó: Havran Zoltán

Lakossági energiatároló-programot hirdetett meg a kormány összesen százmilliárd forint keretösszeggel. A kabinet január közepére írja ki a felhívást, február elején pedig a családok pályázhatnak. A terv szerint két és fél millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz lehet hozzájutni tíz kilowattórás energiatárolók beszerzéséhez.

Nem elég termelni, tárolni is szükséges Fotó: Karnok Csaba

Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója lapunknak elmondta, ez a lakossági energiatároló program abban segít a napelemmel rendelkező háztartásoknak, hogy tartósan önellátók lehessenek, áramigényeik minél nagyobb részét helyben megtermelt zöldenergiával fedezhessék, ezzel hozzájárulva a rezsicsökkentés fenntarthatóságához is.

A pályázat meglévő vagy új napelemhez kapcsolódó akkumulátor beszerzését támogatja. 

A két és fél milliós elnyerhető forrással az akkumulátor és inverter mintegy 3,2 millió forintos árának nyolcvan százalékát vállalja át a kormány a családoktól. 

Az elbírálás során előnyt élveznek az éves szaldó elszámolásból már kiesettek vagy a következő öt évben kiesők, ezután pedig ötezer alatti lélekszámú települések lakói.

A program célja, hogy a háztartások a megtermelt – jellemzően napelemes – villamos energiát ne azonnal, hanem későbbi időpontban, például az esti fogyasztási csúcs idején használják fel. Ennek technikai alapját a háztartási méretű lítiumion-akkumulátoros energiatárolók adják, inverterrel kiegészítve. Toldi Ottó kiemelte, a pályázat nem üzemidőben (órában), hanem tárolókapacitásban határozza meg a támogatott rendszert. A jelenlegi bejelentés szerint tipikusan körülbelül tíz kilowattóra (kWh) kapacitású akkumulátorok telepítése a cél. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az energiatároló tíz kWh villamos energiát képes felvenni és később visszatáplálni a háztartás belső hálózatába, de az a fogyasztástól függ, hogy a tárolt mennyiség hány üzemórára elegendő. 

Nagyságrendileg négy–hat üzemórányi energia tárolható el így, de alacsony fogyasztás mellett ez több is lehet.

 A kutató szavaiból is kiderül, a rendszerek telepítése elsősorban a nappali termelés és az esti felhasználás közötti áthidalására szolgál.

Ami a telepítést illeti, Toldi Ottó elmondta, az akkumulátorok érzékenyek a környezeti hatásokra, különösen a hőmérsékletre és a páratartalomra, ezért csak száraz, fagymentes, jól szellőző, közvetlen napsütéstől védett helyen telepíthetők. A legkedvezőbb elhelyezés általában a garázs vagy egy külön gépészeti helyiség, mivel ezek többnyire fagymentesek, könnyen hozzáférhetők, és közel helyezkednek el az inverterhez és az elektromos elosztóhoz, így a kábelezés is egyszerűbb. A pince szintén alkalmas lehet, ha száraz és megfelelően szellőztethető, ugyanakkor a párás környezet és az esetleges beázás komoly kockázatot jelenthet. 

A padlás vagy a tetőtér ezzel szemben általában nem ajánlott, mert nyáron extrém mértékben felmelegedhet, télen pedig lehűlhet, nagy a hőmérséklet-ingadozás, ez pedig az akkumulátor élettartamát csökkenti.

Megtudtuk azt is, a támogatási rendszer inkább a hálózattal együttműködő, részben önellátó háztartásokat kívánja ösztönözni, nem pedig a teljes leválást, ezért olyan tanyákon korlátokat jelent, ahol nincs vagy csak nehezen megoldható a villamosenergia-hálózatra történő csatlakozás. A pályázati feltételek ugyanis hálózati csatlakozást feltételeznek, és nem a kizárólag szigetüzemű, elszeparált,, hálózatra nem kapcsolódó rendszereket támogatják.

Borítókép: Magyar Nemzet/Havran Zoltán