Energiaszuverenitás: nincs, de igény lenne rá – megszólalt Hernádi Zsolt

Magyarország energiaszuverenitása ma inkább vágy, mint valóság – hangzott el az Energiaszuverenitás 2026 konferencián. Hernádi Zsolt és több szakpolitikai szereplő szerint az uniós zöldátállás nem csökkentette érdemben az importfüggést, csupán új függőségeket teremtett, miközben Magyarország a paksi bővítésben és az infrastruktúra-fejlesztésben látja a kiutat.

Energiaszuverenítás: Magyarország a Paksi bővítésben és az infrastruktúra-fejlesztésben látja a kiutat. Fotó: Kallus György

Közép-Európa kettős kockázata

Hernádi arra is rámutatott, hogy Közép-Európa sajátos helyzetben van. Brüsszel gyakran úgy tekint a térségre, mintha ugyanúgy hozzáférne a forrásokhoz és szállítási útvonalakhoz, mint Nyugat-Európa. Csakhogy míg Nyugaton főként forráskockázattal küzdenek, addig nálunk az útvonalkockázat is egyszerre jelentkezik.

Magyarország ugyanakkor megtette, ami tőle tellett: a vezetéki kapacitások alapján több mint negyvenmilliárd köbméter gáz érkezhetne az országba, jóval több, mint amennyit ténylegesen felhasználunk. 

Az Adria-kőolajvezeték szintén rendelkezésre áll, és az ukrajnai háború kitörése után a Mol összekötötte a százhalombattai és a pozsonyi finomítót, hogy szükség esetén déli irányból is biztosítható legyen az ellátás.

Hernádi szerint az energiaszuverenitáshoz vezető út nem tiltásokkal, hanem ösztönzéssel érhető el. A diverzifikáció erőltetése ugyanis rendkívül költséges, és sok esetben piaci alapon nem is finanszírozható – ilyen volt például a magyar–szlovák összekötő gázvezeték, amely végül állami támogatással valósulhatott meg.

Kritikák kereszttüzében az uniós energiapolitika

Az Energiaszuverenitás 2026 konferencia megnyitóján Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója kemény szavakkal illette az uniós energiapolitikát. Szerinte sem az EU, sem Magyarország nem független energiahordozókból él, és ezt a kitettséget az elmúlt évek rossz brüsszeli döntései csak növelték. Példaként említette a német atomerőművek bezárását és az orosz energiahordozók elleni szankciókat, amelyek helyett Nyugat-Európa drágább amerikai LNG-re váltott.

Schmidt Mária szerint, 

Magyarország számára elengedhetetlen a Paks II. projekt, mert az importáram aránya még mindig jelentős: a hazai áramigény harmada külföldről érkezik.

A nukleáris energia ugyanakkor képes lehet csökkenteni ezt a függőséget.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója szerint az energiaszuverenitás nemcsak gazdasági, hanem politikai stabilitást is jelent. A Green Deal bírálata mellett pozitív példaként említette a Mol szerbiai érdekeltségváltását.

Az energiaszuverenitás nem elszigetelődés

Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke hangsúlyozta: az energiaszuverenitást nem szabad összekeverni az elszigetelődéssel. A cél nem az együttműködés felszámolása, hanem az ellátás tudatos biztosítása. Szerinte az energiaszuverenitás alapfeltételei egymásra épülnek: megfelelő mennyiségű energia, korszerű infrastruktúra, stabil piaci szerződések, jogi környezet és mindenekelőtt megfizethető ár.

A kihívást az energetikai trilemma adja: a megfizethetőséget, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot nem lehet egyszerre maximálisan teljesíteni. A cél az, hogy minél közelebb kerüljünk ehhez az egyensúlyhoz.

Juhász szerint ebben óriási szerepe lesz a két új paksi blokknak, valamint a gázüzemű erőműveknek. Magyarország szerinte már komoly eredményeket ért el gáztárolói kapacitásokban és vezetéki összeköttetésekben, ám a jövő energiarendszere így sem lesz egyszerű.

Figyelmeztető jelek a villamosenergia-rendszerben

Mátrai Károly, az MVM-csoport vezérigazgatója arra figyelmeztetett: az elmúlt években ritkán tapasztaltunk áramkimaradást, de a spanyolországi blackout intő jel volt. A villamos energia területén az energiaszuverenitás kérdése ugyanis legalább annyira sürgető, mint a gázellátásban. Magyarország áramimportfüggése az elmúlt években harminc százalékról húsz százalékra esett, de ez is kockázatos – hangsúlyozta. Az kockázat abban rejlik, hogy nem tudható, hogy a szükséges import adott pillanatban rendelkezésre áll-e. A magyar áramtermelés alapja jelenleg a Paksi Atomerőmű, ez adja az energiatermelés 45 százalékát. A megújulókra 28-29 százalék jut, ebből hetven százalék a napenergia.

Az MVM teljes beépített áramtermelő kapacitása 4,4 gigawatt, az erőműpark összetételét részletesen is ismertette az MVM első számú vezetője. Az előrelépés kapcsán kiemelte, hogy az ellátáshoz szükséges két új paksi blokk a várakozása szerint 2035-ben mindenképpen működik, a két új gázüzemű erőmű pedig már 2030 körül. További beruházásokon is dolgozik a csoport. Erőművei tavaly 19,2 teraewattóra áramot állítottak elő.