Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Továbbra is az európai minimálbér bevezetéséről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Dobrev Klára, ugyanakkor a korábbiakkal ellentétben már óvatosabban fogalmazott.
A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője gyakorlatilag elismerte, hogy legfeljebb saját tervei között szerepel az európai minimálbér: arra kérte az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozza ki azt a módszertant, amellyel minden egyes uniós országban meg lehet állapítani, hogy mekkora a tisztességes megélhetéshez szükséges kötelező legkisebb kereset.
Gyurcsányné ugyanakkor néhány hete még magabiztosan állította, hogy már csak egy lépés választja el a közösséget az egységes minimálbérezés gyakorlatának kialakításától.
Az Európai Bizottság és annak elnöke, Ursula von der Leyen viszont következetesen cáfolja Dobrev Klárát: Brüsszel hallani sem akar a keresetek egységes, uniós módszertan szerinti kialakításáról, a minimálbér tagállami hatáskör marad.
Az Európai Bizottság következetesen azt várja a tagállamoktól, hogy háromoldalú szociális párbeszéd során alakítsák ki a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek a minimálbér összegét.
Magyarországon évek óta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán dől el a kötelező legkisebb kereset sorsa,
a kormány ráadásul minden évben azt hangsúlyozza, hogy nem határoz a minimálbérről: amíg a munkaadók és a szakszervezetek nem jutnak egyezségre, nem változik az összeg.
A szociális párbeszéd intézményesült leépítéséről ugyanakkor rendszeresen beszámol a Gyurcsány családhoz közeli Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A háromoldalú egyeztetések hiányát annak ellenére hangoztatja Kordás László, a szakszervezeti konföderáció elnöke, a Gyurcsány-kormány egykori államtitkára, hogy maga is részt vesz az egyeztetéseken.
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelenleg is fogalmaz meg ajánlásokat a minimálbér összegének kialakításához.
Az ajánlásoknak csak néhány uniós tagállam felel meg, hazánk ráadásul nem áll messze ezek teljesítésétől.
Az ajánlások közül a leggyakrabban két módszert emlegetnek: az egyik szerint az átlagkereset hatvan százalékát kell elérnie a minimálbérnek, a másik módszer szerint pedig a mediánbér, vagyis a keresetek középértékének ötven–hatvan százalékát.
Dobrev arról ugyanakkor sosem beszél, hogy Magyarországon nagyon kevesen dolgoznak az idén bruttó 161 ezer forintos minimálbér összegéért.
A kötelező legkisebb keresetűek közül a legtöbben a Magyarországon szintén meghatározott,
a középfokú végzettséghez kapcsolódó garantált bérminimum idén bruttó 210 600 forintos összegét kapják. Ez az összeg európai összehasonlításban már a középmezőnyben van.
Ha a minimálbér és a garantált bérminimum ezek súlyozott átlaga alapján egyetlen összeg lenne, az már a régió legmagasabbjának számítana.
Korábban beszámoltunk róla, hogy
a hivatalosan minimálbérért foglalkoztatottak – a tavaly év végi adatok szerint mindössze kétszázötvenezer dolgozó – jellemzően zsebbe kapják keresetük további részét.
Ráadásul a járvány megjelenése óta vélhetően csökkent a fekete- és a szürkefoglalkoztatás, így a minimálbérért dolgozók száma is.
A német ipart is sújtják az ideológiavezérelt energiapolitika következményei.
Nagy Márton: Kiemelten fontos a magas hozzáadott értékű ágazatok támogatása.
Újabb sorscsapás a gyorsétteremláncnak.
A cél az elektromosjármű-ipar magyarországi versenyképességének növelése.
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
Magyarország legyőzte ellenfelét, valami mégis zavarja a válogatott szövetségi kapitányát
Kvíz – Ezekre kérdésekre csak azok tudnak válaszolni, akik nagyon okosak
Két országban is rettegnek: Magyarország területeket vesz el tőlük a háború után
A többség elbukik ezen a retró kvízen: neked vajon sikerül minden kérdésre helyes választ adni?
Nagy Bandó András tovább merült a saját mocsarában
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Szombati sportműsor: Fehérvár–Újpest, Nyíregyháza–Puskás Akadémia, MTK–ETO FC Győr az NB I-ben
Elhallgattatták az orosz külügyi szóvivőt + videó
Sokk: egy eltűnt csecsemő holttestét találták meg egy bécsi szemetesben
Mínusz 10 fok is jöhet, minden ráfagy az utakra, ami esett + videó
Reagált a német kancellár az orosz ballisztikus rakétacsapásra
A német ipart is sújtják az ideológiavezérelt energiapolitika következményei.
Nagy Márton: Kiemelten fontos a magas hozzáadott értékű ágazatok támogatása.
Újabb sorscsapás a gyorsétteremláncnak.
A cél az elektromosjármű-ipar magyarországi versenyképességének növelése.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A német ipart is sújtják az ideológiavezérelt energiapolitika következményei.
Hidvéghi Balázs kiemelte: a cél a gazdasági semlegesség.
A Tudomány Világfórumán mutatta be az sGDP-t Áder János.
Aranyérmet nyertek a magyar bádogosok.
A nemzeti konzultáció kitöltésére buzdít a kommunikációs igazgató.
Idén az okleveleket Kövér László adta át.
Nagy Márton: Kiemelten fontos a magas hozzáadott értékű ágazatok támogatása.
Ukrajna legjobb szakembereinek halálba küldése a kijevi rezsim végső kétségbeesését jelzi.
Gledura Benjáminnak az a célja, hogy érmet szerezzen a sakkolimpián és elérje a 2700 Élő-pontos határt.
„Termete közepes, zömök, vállas; izmai, csontjai kemények, mindnyájunk közt a legerősebb; arca szabatos, szépidomú és férfias; nézése mélyedt, jelentékeny, hallgatag."
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
