Ellopott gyermekkorok balladája (6. rész)
Mi mindannyian Dzsem hercegek voltunk. Csak nem a hazánkból száműztek minket, hanem a valódi históriánkból, az igazi kulturális szövedékünkből.
Jó, ha a nyilvánosság is megtudja, az egészségügyi piacon olyan maffiózók vannak jelen, akikhez képest a Keresztapa világa egy babazsúr.
Önök immáron egy éve elindítottak egy aljas kampányt, amellyel azt a látszatot keltették, mintha jobboldali közszereplők más elbírálás alá estek volna, mint a többi lakó.
„Nem tanítok fasiszta írót!” – tartja maga elé büszkén táblácskáját a „pájdágógosz néni”. Nem is kell, te szerencsétlen! Neked diákokat kell tanítanod.
A hosszú vita során többen mondták, hogy sajnálják a brexitet, és hogy az EU-nak alkalmazkodnia kell, ha nem akarja, hogy többen is kilépjenek a blokkból.
A mai világban a bűn naponta szólítja fel az ártatlanságot és az erényt önigazolásra. És ebben a tébolydában még csak nem is Niedermüller Péter a legrosszabb…
A nagyszüleink már nem élnek. Sokunknak a szülei sem. Vagyis felnőttünk. Már vissza tudunk nézni az életünkre. Utolsóként olyanok, kiknek megadatott a kulturális önazonosság.
Azt írja az újság, hogy „a néppárti frakció 75-80 százaléka kész kitenni a Fideszt” – mármint ugye a néppártból. Ezt január 21-én írta nem egyszerűen egy újság, hanem „az újságok újságja”, a HVG.
Megrágalmaznak, besároznak, megbecstelenítenek bárkit. S teszik ezt annak tudatában, hogy a bíróság őket soha semmiért nem fogja elítélni.
Az apám a Petőfi gimnáziumba járt, ott lóg tablója a falon ma is. Én a Szilágyiba jártam, a Horváth-kert másik oldalára. A Horváth-kert két vége között feszül a kulturális önazonosság.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.