Gyimesnél súg az ezeréves határ
1905 táján hagyhatta el a nyomdát ez az igen szép állapotban megőrzött gyimesi képeslap.
Abbázia a századfordulóra az arisztokrácia egyik kedvelt célpontja lett.

Az időutazó ma nem a magyar ember józan eszétől fél, hanem a budapesti protesztnépségtől.

Fadrusz mesterműve az egyik legfontosabb erdélyi köztéri alkotás, amely túlélte a szoborrombolásokat.

A legutóbbi, 2011-es romániai népszavazás már alig 4500 magyar lelket mutatott ki ki Déván.

A felvidéki Stubnyafürdőn volt az egyik legészakibb fürdőnk, a pici Turóc vármegyében.

Kisebb csoda, hogy a Szatmár vármegyei Csenger a határon belül maradt.

Két nappal az első világháború kitörése előtt, 1914. július 26-án indult el ez a képeslap az Uzsoki-hágó vidékéről Budapestre.

Fordulóban van a világrend, erősen mocorognak gyűjteményemben a kárpátaljai magyar múltdarabkák is.

Az 1941-hez viszonyított csaknem százezer fős magyar veszteség oka a görögkatolikus magyarság önkényes módon történt ukránná (és görögkeletivé) való átminősítése.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.