Sej, az ő lobogója!
Karácsony Gergely kitűzte a szivárványos zászlót a Városházára.
Hatvanöt éve, 1958. június 16-án végezték ki Nagy Imre miniszterelnököt és mártírtársait.
Péterfyék végeztek a Librivel. Már csak azt nem tudom, akkor most ki itt a kirekesztő?
Hogy ki ne maradjon a közbeszédből, újra beszólt a kormánynak Márki-Zay Péter szellemi akrobata, Hódmezővásárhely túlmozgásos polgármestere.
Egy leharcolt ős-szabaddemokratát képzeljünk el, aki képtelen tudomásul venni, hogy jó ideje nem róla szólnak a hírek, lejárt a jegye.
A kommunisták azért szalámizták föl a szociáldemokratákat, mert 1947 nyarára egyértelmű lett: törvényes úton képtelenek megszerezni a hatalmat.
„Visszahúzó tényezőnek” nevezi azt a szemkilövőhegyi családot, amelytől már azokban az esztendőkben szaftos „felmérési” megbízásokat kapott, amikor Láriferi még kormányfőként vitte kátyúba az országot?
A momentumos pártvezér a májusi megválasztása óta több alkalommal adta jelét, hogy elődjéhez hasonlóan ő sem tülekedett, amikor az észt porciózták.
Ismét felbukkant az ellenzék sötétjéből Mesterházy Attila, a leszerepelt MSZP-elnökök egyike, a „Kecskés”.
Az öccs-dédunoka Katona József Maglódon élt. Nem véletlen, hogy itt, a nemrég felújított patinás állomáson avatnak emléktáblát a két Katonának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.