Népszerűek a háborúból kimaradni akaró szlovák pártok

A háborúból kimaradni vágyó és az ukrajnai fegyverszállításokat kritikus szemmel figyelő pártok vezetik a népszerűségi listákat Szlovákiában, s alakíthatnának kormányt, ha most lennének a választások. A napokban készült felmérés szerint Peter Pellegrini volt szociáldemokrata kormányfő pártja, a Hlas 19 százalékos támogatottságnak örvend, utána következik egy másik volt szociáldemokrata miniszterelnök, Robert Fico Smer pártja 15 százalékkal. A jobbközép-liberális kormánykoalíció négy pártja közül egyedül a gazdasági miniszter, Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás érne el két számjegyű eredményt (10 százalék).

A baloldali-nemzeti ellenzéki pártok keményen bírálták a kormány azon döntését, hogy elajándékozta Szlovákia szovjet gyártmányú Sz–300-as légvédelmi rendszerét a bajba jutott Ukrajnának.

Eladományozták az egyetlen védelmi rendszert, amely az ország tulajdonában volt, cserébe pedig külföldi tulajdonú, amerikai Patriot rakétarendszert kapunk, amelyet nem mi vezérlünk

 – nyilatkozta Robert Fico, háborús cselekménynek nevezve a lépést, amelynek szerinte beláthatatlan következményei lesznek Szlovákiára nézve. Ezzel arra utalhatott, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arra figyelmeztette Pozsonyt: Moszkva „legitim célpontnak tekint” minden, Ukrajnának szánt légvédelmi szállítmányt. Az oroszok azt állítják, légicsapás során már meg is semmisítették a rakétarendszert, amit Eduard Heger szlovák miniszterelnök álhírnek nevezett.

– Segítsünk az ukránoknak, de ne fegyverekkel – mondta Fico, akivel Peter Pellegrini is egyetértett. – A szlovák kormány elsődleges feladata a szlovák és az európai érdekek védelmezése. Ezért ragaszkodunk saját védelmünk fenntartásához. Ezért hívtuk fel a figyelmet a háborúnak a szlovák gazdaságra és a szlovák állampolgárokra gyakorolt hatására – közölte a volt miniszterelnök. Jaroslav Naď védelmi miniszter azonban hangsúlyozta, hogy a Patriot rendszer négy ütegének legmodernebb modelljei összehasonlíthatatlanul nagyobb védelmi potenciállal rendelkeznek, mint egy 1987-ből származó, modernizálatlan Sz-300-as rendszer. – Tehát egyértelműen Szlovákia védelmének a megerősítéséről van szó – reagált a bírálatokra.

Reagált Eduard Heger miniszterelnök is, aki egyenesen úgy vélte, Fico és Pellegrini „orosz ügynökök”, „Oroszország érdekében járnak el, és támogatják Ukrajna vereségét.”

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz személyesen Kijevbe is ellátogató Heger az ukrán civil áldozatokat is követelő orosz légicsapásokra hivatkozva nevezte szükségesnek a légvédelmi rendszer átadását Ukrajnának, majd erkölcstelen embereknek titulálta ellenzéki riválisait, akik szerinte „nem sajnálják a halálra kínzott embereket, elpusztított sorsokat, a lerombolt otthonokat.”

Kapott a miniszterelnök bírálatából a radikális jobboldali Republika párt is, amely hűtlen kezelés, tiltott fegyverkezés és fegyverkereskedelem, valamint hatásköri visszaélés miatt tett feljelentést a kormány ellen az Sz–300-as rendszer átadása miatt. Heger ebben az esetben is Moszkvára mutogatott, szerinte a Republika Oroszország érdekeit követi és részese lett bűnös nagyhatalmi politikájának. Az ellenzéki párt a friss felmérés szerint a szavazatok hét százalékát szerezné meg, ha most lennének a választások, s Robert Fico korábban nem zárta ki az együttműködést a párttal.

Ha a százalékokat mandátumra váltjuk, kiderül, a négy kormánypártnak összesen csak 48 mandátuma lenne a 150 fős szlovák törvényhozásban. Egy Hlas, Smer, Republika koalíció azonban parlamenti többséget szerezne, igaz, nagyon ingatagot, a három pártnak ugyanis 76 képviselője lenne összesen

 – írta a Ma7 felvidéki magyar hírportál.

A visegrádi négyek között mindig is Szlovákia volt a leginkább oroszbarát ország, ez nem változott, csupán a szlovák kormány lett atlantista, inkább az amerikai külpolitikát követi

 – mondta lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Az amerikaiak minden jel szerint erős nyomást gyakoroltak Szlovákiára a fegyverszállítás ügyében, Joe Biden amerikai elnök meg is köszönte ezt a pozsonyi kormánynak. Hogy a társadalom nem feltétlenül ért egyet a kormány atlantista politikájával, azt a lapunk által korábban idézett szlovákiai felmérés is alátámasztja: e szerint a válaszadók 44 százaléka az Egyesült Államokat és a NATO-t, 35 százaléka Oroszországot tette felelőssé a – háború kirobbanását megelőző – orosz–ukrán szembenállásért.

A magyarországi választásokat követően a Hlas és a Smer vezetője is gratulált Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Fidesznek. Robert Fico leszögezte: Orbán Viktor a magyar érdekeket helyezi az első helyre, és nem hagyta, hogy bevonják Magyarországot az ukrajnai konfliktusba. Peter Pellegrini szerint a választás megmutatta, hogy Orbán Viktor konzervatív-nemzeti politikáját a választók nagy többsége támogatja, mert minden magyarnak stabilitást és jólétet biztosít. Milan Uhrík, a Republika elnöke még a választások előtt azt mondta, Szlovákia részese lett az Ukrajnában zajló amerikai–orosz konfliktusnak, amelyből Magyarország, a semleges álláspontja miatt, kimaradt. Az EP-képviselő Uhrík az Európai Parlamentben kiállt az EU-ban sokat bírált magyar gyermekvédelmi törvény mellett is.

Borítókép: Eduard Heger szlovák miniszterelnök a sajtó képviselőinek nyilatkozik az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. március 25-én. (Fotó: MTI/AP/Thibault Camus)