Felmérés: Magyarországra ellenséges országként tekintenek az ukránok

Az orosz–ukrán háború kitörése óta egyre magasabb arányban támogatják az ukránok hazájuk csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz – derült ki a friss felmérésekből. Míg az uniós tagság elsősorban pénzügyi és gazdasági előnyökkel járna, utóbbi jelentősen növelné Ukrajna nemzetközi katonai támogatását, és a katonai fellépést is lehetővé tenné az ország védelmére.

Brüsszel, 2023. február 9. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlamentben, Brüsszelben 2023. február 9-én, az Európai Tanács brüsszeli ülésének idején. Ukrajna 2022 februárjában folyamodott az EU-hoz tagjelölti státuszért, és azt 2022 júniusában megkapta. MTI/EPA/Julien Warnand Fotó: Julien Warnand

Ukrán katonák az Egyesült Államokból küldött ágyúval készülnek lőni az orosz állásokat a dél-ukrajnai Herszon térségében 2023. január 9-én. Fotó: MTI/AP/Libkos

A tendencia hátterében részben az áll, hogy az uniós és a NATO-tagság is különféle előnyökkel járna: előbbinek pénzügyi és gazdasági előnyei lennének, utóbbi pedig növelné Ukrajna nemzetközi katonai támogatását, és a katonai fellépést is lehetővé tenné az ország védelme érdekében. Szakértők ugyanakkor rámutattak arra, Ukrajna elsősorban nem a felsoroltak miatt kíván csatlakozni az EU-hoz és a NATO-hoz, mindkét tagság üzenet lenne Oroszország és a nemzetközi közösség számára:

Ukrajna független, szuverén államként a Nyugathoz tartozik, és eltávolodik az orosz befolyási övezettől.

Mindezek mellett Kijev szorosabb kapcsolatot tudna kiépíteni az Egyesült Államokkal is, ennek azonban súlyos ára lehet: elemzők nem tartják kizártnak, hogy a regionális feszültségek súlyosbodnának. Moszkva már több alkalommal rámutatott, hogy Ukrajna NATO-tagsága közelebb hozná a szövetséget a nyugati határaihoz, melyre közvetlen fenyegetésként tekintene. 

Amellett, hogy tavaly Ukrajna uniós tagjelölti státust kapott, és Kijevben reménykednek egyfajta gyorsított eljárásban, a közeljövőben aligha elképzelhető csatlakozása a szervezethez. Ez még jobban igaz a NATO-ra, amely háborúban álló országot fel sem vehet a tagjai közé.

A Rating Group felmérése kitért arra is, hogyan ítélik meg az ukránok a külföldi országokat: legfőbb szövetségeseiknek Lengyelországot, Litvániát, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat tartják, és a legkevésbé Oroszországgal, Belarusszal, Magyarországgal és Kínával szimpatizálnak.

A hazánk és Ukrajna közötti kapcsolatok különösen 2017-től romlottak meg az intenzív ukranizációs törekvések, a kisebbségek nyelvhasználatát korlátozó törvények és a kisebbségellenes lépések következtében, melyek alól a Kárpátalján élő, becslések szerint 150 ezer fős magyar közösség sem volt kivétel.

 

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta pedig csak fokozódott a magyarellenesség. Tavaly októberben Munkács polgármestere, Andrij Baloga, illetve apja, Viktor Baloga parlamenti képviselő eltávolították az összmagyar jelképnek számító turulszobrot a munkácsi várból. Helyére az ukrán nemzeti címerként szolgáló háromágú szigony került ünnepélyes átadással. Idén januárban pedig egy újabb akcióban a munkácsi kistérséghez tartozó, zömében magyarok lakta Fornoson és Dercenben a rendőrség közreműködésével távolíttatták el a magyar intézményekről a zászlókat.

Az elmúlt egy évben egyébként Kijev részéről is érkeztek bírálatok hazánk felé. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több alkalommal az Orbán Viktor vezette magyar kormány szemére vetette, hogy nem küld fegyvereket az ukrán erőknek.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Parlamentben, Brüsszelben 2023. február 9-én, az Európai Tanács brüsszeli ülésének idején (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)