Stoltenberg bejelentése után szinte biztosra vehető a harmadik világháború

A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például oroszországi légi bázisokra – jelentette ki hétfőn a NATO-főtitkár.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólal a NATO parlamenti közgyűlésén Szófiában 2024. május 27-én. (Fotó: Nikolay DOYCHINOV / AFP) Fotó: AFP

Jens Stoltenberg a véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően. Beszédében gyakorlatilag elismerte, hogy az ukránok nyugati fegyverekkel lőhetik az oroszokat Oroszországban.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár távozik az olasz miniszterelnöki hivatalból, a Chigi-palotából Rómában 2024. május 8-án. Fotó: MTI/EPA-ANSA/Ettore Ferrari

Biztos vagyok benne, ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ

 – tette hozzá.

Mint arról korábban beszámoltunk, Stoltenberg ezúttal sem mulasztotta el, hogy háborús kijelentéseket tegyen. Szófiában arra szólított fel, hogy még több fegyvert adjanak a szövetségesek Ukrajnának. A főtitkár nem először tesz olyan kijelentéseket, amelyek közelebb hozzák a harmadik világháborút. Mint lapunk azt is megírta, figyelmeztette Oroszországot például arra a lehetőségre, hogy az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikkelye – a kollektív védelemről – vonatkozhat egy NATO-ország elleni komoly kibertámadásra is – írja az Economist. A lap interjút készített a NATO-főtitkárral. Ebben a beszélgetésben Stoltenberg elmondta a véleményét a nyugati fegyverek felhasználásáról oroszországi területen is. 

Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a szövetségesek megfontolják, hogy feloldják az Ukrajnának adományozott fegyverek használatára vonatkozó korlátozások egy részét, mert különösen most, amikor a harcok nagy része Harkivban, a határ közelében zajlik, ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést.

Korábban pedig Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy olyan elképzeléssel állt elő, hogy egy ötéves, százmilliárd eurós alap létrehozásával vonnák ki a bizonytalanságot az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekből.

Borítókép: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólal a NATO parlamenti közgyűlésén Szófiában 2024. május 27-én (Fotó: AFP)