Az orosz–ukrán háború a 2022. februári kezdete óta folyamatosan eszkalálódik, messze túlhaladva a kezdeti becsléseket. A konfliktus kezdetben Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójával kezdődött, de a vártnál sokkal erősebb ukrán ellenállásba ütközött. Ez a kezdeti kudarc azonban nem vetette vissza az orosz agressziót, sőt, újabb, agresszívabb fejezetet nyitott a konfliktusban és már a világháború kirobbanásával fenyeget.
Az eszkaláció több tényező miatt került a mai veszélyes fázisába. Oroszország kezdetben korlátozott célokat tűzött ki, ám az ukrán ellenállás és a nyugati támogatás hatására a háború céljai és a bevetett erőforrások is folyamatosan növekedtek. A harcok elhúzódásával mindkét fél egyre nagyobb és pusztítóbb fegyvereket vetett be, a konfliktus egyre több ártatlan civil áldozatot követel.
Világháború felé robogunk
A háború ezután nemzetközi dimenziót öltött. A Nyugat kiterjedt szankciókat vezetett be Oroszország ellen, és jelentős fegyverszállításokat biztosít Ukrajna számára. Ez tovább fokozta a feszültséget, és növelte a konfliktus globális következményeinek kockázatát. Oroszország viszont egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait Kínával, amely gazdasági és diplomáciai támogatást nyújt az oroszoknak a háborúban.
A konfliktus humanitárius következményei is drámaiak. Több millió ukrán menekült el az otthonából, és a háború súlyos károkat okozott az ukrán infrastruktúrában és gazdaságban. A béke kilátásai továbbra is bizonytalanok, és a háború eszkalációjának veszélye továbbra is fennáll. A konfliktus jövője szempontjából kulcsfontosságú a nemzetközi közösség szerepvállalása, a párbeszéd elősegítése és a béketárgyalások támogatása.
Ahogy a nyugati hatalmak temérdek pénzzel és még több fegyverrel kezdték segíteni Ukrajnát, a konfliktus szintet lépett. Még azt is felvetették, hogy nyugati katonák harcoljanak az ukránok oldalán. Annak ellenére, hogy Putyin többször leszögezte, hogy egy ilyen lépés egyenlő lenne a harmadik világháború kirobbanásával.
A háborúpártiakat ez hidegen hagyta és tovább öntötték az olajat a tűzre – és persze a fegyvereket a háborúba. Legutóbb Joe Biden leköszönő amerikai elnök sodorta veszélybe az emberiséget, amikor a vereségét követően engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú rakéták bevetését orosz területen. Ezzel mandátumának utolsó két hónapját arra használja, hogy ellehetetlenítse Donald Trump béketörekvéseit.
Az oroszok komoly megtorlást ígértek, Zelenszkij erre fittyet hányva megtette, amitől mindenki rettegett és habozás nélkül kilőtte az első rakétákat. A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy Moszkva frissítette a nukleáris doktrínáját, ami komoly fenyegetés a nyugati hatalmak felé. Kiemelik, hogy különösen abban az esetben vetnének be nukleáris fegyvereket, ha egy nagyszabású rakétatámadás, repülőgépek vagy drónok indítását észlelnék Oroszország ellen.
Oroszország a napokban már olyan fegyvereket is bevetett, amelyektől az orosz–ukrán háború során eddig még tartózkodott. Válaszul azonban a nyugati rakétatámadásokra, az orosz hadsereg először egy interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajnára, majd ezt követően egy új, hiperszonikus rakétarendszert is tesztel ukrán területen.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök és Volodomir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: AFP)
