Az új uniós vezetés – Antonio Costa az Európa Tanács elnökeként, Kaja Kallas külügyi főképviselőként és Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élén – számos sürgős politikai feladat elé néz. A háborúpárti globalisták számára legfontosabb cél az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai segítségnyújtás folytatása. Az EU 2025-re havonta 1,5 milliárd eurós támogatást tervez Ukrajnának, emellett egy 50 milliárd eurós G7-hitel is rendelkezésre áll, amely részben befagyasztott orosz vagyonokból finanszírozható.
Ezenfelül jelentős mennyiségű lőszert és fegyvert tervez biztosítani Ukrajnának.
Trump elnöksége és a békepárti álláspontja azonban komoly kérdéseket vet fel a baloldaliaknak, mivel lehetséges, hogy csökkenti vagy teljesen megszünteti az amerikai támogatást. Ebben az esetben Brüsszelnek azt is ki kell találnia, honnan szerezné be a kieső további forrásokat Ukrajna számára. Amennyiben ez a tagállamokra róna nagyobb terhet, úgy Brüsszelnek az európai polgárok tovább fokozódó haragjával kell számolnia, valamint azzal, hogy a Patrióták Európáért tömörülés támogatottsága még tovább emelkedik. Emlékezetes, a Patrióták az elhibázott brüsszeli intézkedések nyomán pár hónap leforgása alatt lett az Európai Parlament harmadik legnagyobb pártcsaládja,
hiszen valós alternatívát nyújt a brüsszeli elitből kiábrándult, békére vágyó embereknek.
Orbán Viktor miniszterelnök év végén többször is beszélt az európai politikai helyzet változásairól, amelyben a Patrióták erejét és szerepét is kiemelte.
A Magyar Nemzetnek adott interjúban Orbán Viktor úgy fogalmazott:
Van haditervünk, hogy miként alakítunk ki együttműködést az európai konzervatívokkal, hogyan akarjuk világossá tenni az Európai Néppárt tagpártjai számára, hogy az igazi kereszténydemokrata jobboldal és hagyomány a patriótáknál van és nem náluk.
A brüsszeli diplomáciai körökben intenzív spekulációk folynak arról, hogy mennyi pénzügyi forrásra lesz szükség.
Andrius Kubilius védelmi és űrpolitikáért felelős biztos feladata nem egy európai hadsereg létrehozása, hanem a tagállamok fegyverkezési és beszerzési politikájának jobb koordinációja. Sok tagállam védelmi költségvetése azonban túl csekély ahhoz, hogy gyorsan új fegyverek vásárlására költse a pénzt, hiszen mostanra eltávolodott a választó az Európai Unió tisztségviselőinek álláspontjától.
Egy felmérés eredményei szerint az Ukrajna győzelméig tartó támogatás Svédországban (50 százalék) és Dániában (40 százalék) a legmagasabb, de az Egyesült Királyságban is jelentős (36 százalék). Ezek az arányok az év elejéhez képest ugyanakkor jelentősen csökkentek. Ezzel szemben Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban lényegesen nőtt a béketárgyalásokat preferálók száma.
Azzal, hogy Trump elzárhatja az amerikai pénzcsapokat Ukrajna előtt, tovább növekedhet a háborúpárti oldalra nehezedő nyomás. Németország egyedül 230 milliárd eurós hiánnyal számol védelmi költségvetésében.
Jörg Kukies német pénzügyminiszter elutasította a közös EU-adósság útján történő katonai finanszírozás gondolatát, és ezt az álláspontot képviseli az EU jelentős része.
Az EU-nak 2025-ben nemcsak a védelmi kiadásokat, hanem a klímabarát gazdasági átalakítást és a gazdasági támogatást, valamint a Gáza, Libanon és Szíria újjáépítésének finanszírozását is kezelnie kell. Mario Draghi volt EKB-elnök 800 milliárd eurós beruházási igényről beszélt, és a közös hitelfelvétel fontosságát hangsúlyozta, ami tovább növeli a már meglévő hitelmennyiséget.
Franciaország és Olaszország már hiányeljárással küzd az EU-val szemben, Spanyolország is hasonló helyzetbe kerülhet. Németország eközben a februári választások miatt nem tud fiskálisan cselekedni. Ha még mindez nem lenne elég, a Kínával tervezett, elektromos autókkal kapcsolatos kereskedelmi háború is kihívást jelent az Európai Uniónak.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP)
