Az ukrán háborús maffia nem áll meg – a korrupció a frontvonal mögött is virágzik

Ukrajna háború sújtotta mindennapjai mögött egyre nyilvánvalóbbá válik: Volodimir Zelenszkij elnöksége alatt az országot a rendszerszintű korrupció, a politikai botrányok és a vagyonosodási ügyek hálózzák be. Miközben Brüsszel továbbra is Ukrajna uniós csatlakozását szorgalmazza, a jogállamisági követelmények, a transzparencia és a korrupcióellenes fellépés terén alig történt előrelépés. Az ukrán elnök környezetéhez köthető oligarchák, üzletemberek és politikai szövetségesek – köztük Timur Mindics és más, az ukrán energia- és hadiiparhoz kapcsolódó szereplők – a vádak szerint hatalmas összegeket mozgattak meg gyanús szerződéseken keresztül. Elemzők szerint a Zelenszkij-kormány és az ukrán parlament működése egyre inkább a politikai korrupció és az állami befolyásolás eszközévé vált, miközben az ország EU-csatlakozása, gazdasági jövője és az ukrán háborús maffia térnyerése komoly aggályokat vet fel.

Az ukrán háborús maffia nem áll meg – a korrupció a frontvonal mögött is virágzik Forrás: AFP

Szépen gyarapszik Zelenszkij vagyona

Miközben Ukrajnában katonák tízezrei harcolnak és halnak meg, a politikai vezetés körül egyre több vagyonosodási botrány üti fel a fejét. Volodimir Zelenszkij maga is olyan ingatlanbirodalom felett rendelkezik, amely sokak szerint botrányos a háború tükrében. A vagyonnyilatkozatok, nyomozások és nemzetközi oknyomozó anyagok alapján körvonalazódik, hogy az ukrán elnök messze nem a népéhez hasonló körülmények között él.

Zelenszkij legismertebb ingatlana az olaszországi Forte dei Marmiban található, ahol a Corriere della Sera szerint 3,8 millió euróért vásárolt meg egy 413 négyzetméteres villát még 2017-ben. 

Az ukrán elnök 2024-es vagyonnyilatkozata szerint az elnöki család 15,2 millió hrivnya, vagyis csaknem 136 millió forint bevételre tett szert, amelynek közel fele államkötvények eladásából származott, míg a többi rész fizetésből, kamatbevételekből és ingatlan-bérbeadásból folyt be. 

Az elnök nevén van többek között egy 131,9 négyzetméteres kijevi lakás, két garázs, valamint két másik lakóingatlan részleges tulajdona, amelyek Szerhij és Borisz Shefirhez köthetők. 

Olena Zelenszka, az elnök felesége is rendelkezik több ingatlannal. Tulajdonosa egy 284 négyzetméteres kijevi teleknek, továbbá 33 százalékos részesedése van egy nem lakáscélú, 337,8 négyzetméteres krími ingatlanban. Emellett használati joguk van egy 91,9 négyzetméteres londoni lakásra, valamint egy több mint négyezer négyzetméteres, épületekkel felszerelt állami dácsára Kijevben. 

Olena Zelenszka, az elnök felesége és Zelenszkij. Fotó: AFP

Zelenszkij felesége és a csendes luxus

Az ukrán elnök feleségét már többször is lebuktatta a sajtó, hogy a háború árnyékában luxusban tengeti mindennapjait. Olena Zelenszka még a Vogue címlapján is szerepelt Volodimir Zelenszkij oldalán, azonban a first lady viselkedése sokak szerint túlmegy egy határon.

While we send Ukraine $60 billion in aid Zelenskyy is doing photoshoots for Vogue Magazine.

These people think we are nothing but a bunch of suckers. pic.twitter.com/KXkOtTqw8g

— Lauren Boebert (@laurenboebert) July 27, 2022

Korrupciós hálózatok az energiaszektorban

A Nemzeti Antikorrupciós Hivatal (NABU) október 10-i bejelentése szerint újabb korrupciós hálózatot lepleztek le Ukrajnában, amelynek központjában Timur Mindics, az elnökhöz közel álló üzletember áll. A hatóságok szerint a csoport a stratégiai fontosságú állami vállalatok irányítását próbálta megszerezni, köztük az Energoatomot, az ország nukleáris energiáért felelős állami ügynökségét.

A 15 hónapig tartó nyomozás során több tucat házkutatást és hetven razziát hajtottak végre, miközben jelentős pénzmosási ügyek is napvilágra kerültek. 

A nyilvánosságra került információk szerint a Zelenszkij elnökhöz közel álló üzletember, Timur Mindics mellett további személyek is vádemelés alá kerültek. A botrány érinti a volt energetikai miniszter (jelenleg igazságügyi miniszter) Herman Haluscsenkót is, akinek hivatalát a hatóság a mai napon felfüggesztette. 

A háborúból Zelenszkij filmstúdiós cége is nagyot kaszált

Mint arról lapunk is beszámolt, a Fire Point nevű ukrán startup sikersztoriját is korrupciós vádak kísérik. A háborún Zelenszkij filmstúdiós cége nagyot kaszált, hiszen 

idén már mintegy egymilliárd dollárnyi állami szerződést nyertek el, és Ukrajna egyik legnagyobb hadiipari beszállítójává váltak. 

A vállalat fejlesztései között szerepelnek a nagy hatótávolságú FP–1 drónok és a Flamingo rakéták, amelyeket az ukrán fegyveres erők aktívan alkalmaznak. 

A háborúból Zelenszkij filmstúdiós cége is nagyot kaszált. Fotó: AFP

A cég korábban olyan filmekhez biztosított szolgáltatásokat, amelyekben Volodimir Zelenszkij játszotta a főszerepet, többek között a Nyolc legjobb randi című alkotásban.

A Fire Point technológiai igazgatója, Irina Tereh korábban egy betongyártó vállalatot vezetett, míg a cég bejegyzett tulajdonosa, Jehor Skalija az At Point nevű ügynökség élén áll, amely filmforgatásokhoz keres helyszíneket. Korábban, 2024 augusztusában a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal, a NABU nyomozást indított a Fire Point ellen. 

A NABU azután kezdett el vizsgálódni a vállalatnál, miután felmerült a gyanúja, hogy a Fire Point túlárazta az alkatrészeket és a hadseregnek szállított drónokat. 

A vizsgálatban szóba került Timur Mindics üzletember, a Kvartal 95 társtulajdonosa és Zelenszkij hosszú távú üzleti partnere is.

Az ukrán kormány felfüggesztette Herman Haluscsenko igazságügyi minisztert tisztségéből. Fotó: AFP

A NABU-nak nem ez az első védelmi beszerzéseket érintő ügye

Korábban egy drónok és elektronikus hadviselési rendszerek beszerzése körüli korrupciós hálózatot számoltak fel. 

A hatóság tájékoztatása szerint a rendszer roppant egyszerű volt, a vádlottak felemelt áron kötöttek kormányzati szerződéseket beszállítókkal, ezután pedig a szerződések összegének akár 30 százalékát is visszakapták illegális juttatások formájában.

A vesztegetés elfogadásával vádoltak között volt egy képviselő, egy járási és városi vezető, valamint egy magas rangú katonai vezető is. 

Zelenszkij nyomás alatt tartja a korrupciós ügyeket vizsgáló szervezeteket

Október végén arról is írtunk, hogy az ukrán elnök nyomás alatt tartja a korrupciós ügyeket vizsgáló szervezeteket, hogy azok ne tudják felfedni a kormányzati visszaéléseket. Az ukrán Speciális Korrupcióellenes Ügyészség, a SAPO vezetője szerint Zelenszkij semmilyen eszköztől nem riad vissza: folyamatosan félelemben tartja a szervezetek munkatársait, és megfélemlíti azokat is, akik bejelentést tesznek a korrupciós ügyekről.

Júliusban a korrupcióellenes hatóságok függetlenségét gyakorlatilag megszüntető törvényt fogadott el az ukrán parlament. A jogszabály jelentősen kiterjesztette a főügyész hatáskörét a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) felett. Az intézkedés heves tiltakozásokat váltott ki, majd végül július végén, a nemzetközi nyomás és a belső tiltakozáshullám után az ukrán parlament elfogadta a 13533-as törvényjavaslatot, amely visszaállítja a független korrupcióellenes intézmények jogköreit.

Zelenszkij stratégiát váltott, de átláthatóság továbbra sincs

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és köre szeptemberben stratégiát váltott a korrupcióellenes intézmények hatásköreinek lebontásával kapcsolatban. Bár a Brüsszel által kritizált törvényt a tüntetések nyomására visszavonta, valójában továbbra sem célja az átláthatóság erősítése. A lapunknak korábban nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő, Horváth József szerint 

nyilvánvaló, hogy ebben a rendszerben Zelenszkijnek és a hozzá közel állóknak is vannak érdekeltségei. 

Kijevben tömegek tüntettek a törvénymódosítás után. Fotó: AFP

Zelenszkij lépése óriási felháborodást váltott ki Ukrajnában, Kijevben például tömegek tüntettek a törvénymódosítás után. Az események jól érezhetően Brüsszelben is teljes zűrzavart okoztak.

Aggodalmának adott hangot az Egyesült Államok is, az Európai Unió pedig közölte, hogy Ukrajna uniós csatlakozása is veszélybe kerülhet. 

A felháborodás miatt Volodimir Zelenszkij elnök korábban visszavonhatatlannak tűnő intézkedése helyett gyorsan benyújtotta a helyreállító törvényt, 

amelyet a parlament illetékes bizottsága is egyhangúan támogatott. 

Megtévesztő adománygyűjtések

Júniusban Lvivben derült fény egy jelentős csalási ügyre: egy helyi férfit megtévesztő adománygyűjtéseken keresztül több mint 1,3 millió hrivnyát, vagyis 12 millió forintnyi összeget csalt ki ukrán katonáktól és egy önkéntestől. A gyanúsított egy saját maga által alapított jótékonysági szervezet nevében járt el, többrendbeli csalás miatt indult ellene eljárás. Miután a férfi megkapta a pénzt, semmit sem szállított le, a kapott összegeket pedig saját céljaira használta fel. A hatóságok négy katonát és egy önkéntest azonosítottak eddig mint károsultakat.

A keletkezett kár összege megközelíti az 1,3 millió hrivnyát (mintegy 12 millió forintot).

A korrupció továbbra is mélyen beágyazott jelenség a Zelenszkij vezette Ukrajnában. Ukrajna jövője továbbra is kérdéses: miközben Ukrajna elnöke az Európai Unióhoz való csatlakozásról, a háború utáni újjáépítésről és a reformok felgyorsításáról beszél, a korrupció és a politikai botrányok sorozata árnyékolja be az ország mindennapjait. Az ukrán elnök körül kibontakozó ügyek – a Zelenszkij-villa, a vagyona, valamint a hozzá köthető üzleti körök, köztük Timur Mindics és más oligarchák – mind azt a képet erősítik, hogy a politikai korrupció rendszerszintű. 

A korrupciós bűncselekmények és a drágán megkötött állami szerződések nemcsak az ukrán államadósságot növelik, hanem aláássák az ország esélyeit az uniós csatlakozásra is. 

Az ukrán elnöki hivatal vezetői, a parlament és a Zelenszkij pártja körül állandóan felmerülő vádak miatt sokan megkérdőjelezik, hogy Ukrajna valóban készen áll-e az EU-tagságra. A háború, a politikai korrupció és a gazdasági visszaélések közepette egyre többen látják úgy: az ukrán korrupció nemcsak múltbeli probléma, hanem a jelen hatalmi rendszerének szerves része – s mindez Ukrajna támogatása és újjáépítése szempontjából is aggasztó jel a nyugati szövetségesek számára.

Ukrajnában a háború nem vetett véget a korrupciónak: a frontvonal mögött ugyanúgy zajlanak a gyanús beszerzések és a politikai alkuk, mint a békeidőkben – sőt, talán még nagyobb tét mellett. A nyugati támogatások ellenére a jogállamiság, az átláthatóság és a felelősségre vonás továbbra is csupán ígéret maradt Kijevben.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mark Rutte, a NATO főtitkára és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)