Brüsszel nem törődik azzal, hogy milyen veszélyekkel járna Ukrajna uniós csatlakozása

Az Európai Bizottság kész a saját szabályait is felülírni, ha Ukrajnáról van szó. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a tagállamok ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel dönthessenek a bővítési folyamat bizonyos közbenső állomásairól. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Brüsszel a magyar vétót kikerülve nyitna utat Ukrajna uniós tagságának.

Ursula von der Leyen, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összeborulása Fotó: Jonas Roosens Forrás: ANP/AFP

Ukrajna integrációja felfoghatatlan költségeket róna az EU-ra

A Magyar Külügyi Intézet számításai szerint Ukrajna felvétele 2,5 ezermilliárd eurós többletterhet jelentene az unió számára a következő öt évben. Magyarországra lebontva ez fejenként mintegy kétmillió forintnyi kiadást jelentene. Hazánk hozzájárulása 48,1 milliárd euróra rúgna – ez a 2023-as magyar költségvetés 68 százalékának felel meg.

Ukrajna belépése teljesen átalakítaná az uniós támogatási rendszert. A közös agrárpolitika és a kohéziós alapok forrásainak jelentős része Kijevhez kerülne, miközben a jelenlegi tagállamok – köztük Magyarország – súlyos forrásvesztést szenvednének el. 

Brüsszel tehát nemcsak a szabályokat írná át, hanem az európai adófizetők pénzét is Ukrajna feneketlen zsákjába öntené.

Ukrajna EU-csatlakozása komoly gazdasági, politikai és társadalmi kihívásokat vet fel.

Korrupció, fegyverkereskedelem, instabilitás

Ukrajna ma messze nem felel meg az uniós tagság alapfeltételeinek. Az országot rendszerszintű korrupció sújtja, amit a háborús helyzet csak tovább erősített.

A Transparency International 2024-es korrupciós jelentése szerint Ukrajna az EU legkorruptabb tagállama lenne, ha belépne.

Emellett az illegális fegyverkereskedelem is elképesztő méreteket öltött. Számos nyugati fegyver, amelyet Ukrajna a háborúhoz kapott, végül maffiahálózatoknál vagy terrorcsoportoknál kötött ki. Ez Európa biztonságát közvetlenül veszélyezteti. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke is úgy fogalmazott: Ukrajna jelenlegi állapotában egyszerűen nem felkészült az uniós tagságra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart Ungváron, 2025. szeptember 5-én (Fotó: AFP/Tetiana Dzhafarova)

Brüsszel háborúpárti terve

Az Európai Tanács elnöke, António Costa állt élére annak a törekvésnek, amely Ukrajna gyorsított csatlakozását célozza.

A cél, hogy Kijev még 2030 előtt az unió tagjává váljon – függetlenül attól, hogy az ország háborúban áll, területének jelentős része orosz megszállás alatt van, és hogy a tagállamok lakosságának többsége nem támogatja a belépését.

Brüsszel ezzel egyértelműen háborúpárti stratégiát követ: nem a békét, hanem a háború fenntartását ösztönzi, miközben az európai polgárokra elképzelhetetlen anyagi és biztonsági terheket hárítana.

Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad az Európai Tanács 2025. június 26-i brüsszeli ülése előtt (Fotó: Hans Lucas/AFP/Magali Cohen)

A magyar érdek világos

Magyarország számára Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása gazdasági, politikai és biztonsági szempontból is elfogadhatatlan.

A magyar kormány nem véletlenül blokkolja a folyamatot: hazánk a magyar emberek véleményét képviseli, és nem engedi, hogy Brüsszel az ő rovásukra játssza ki a szabályokat.

Ha Ukrajnát a magyar vétót megkerülve erőltetik be az Európai Unióba, az nemcsak a közösség gazdasági erejét, hanem politikai egységét és biztonságát is alapjaiban áshatja alá.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Tanács elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összeborulása (Fotó: ANP/AFP/Jonas Roosens)