Trump a béke elnöke

Donald Trump második elnöki ciklusa 2025. január 20-án vette kezdetét, nagy ambícióval: a beiktatási beszédében békét, a közösségek és nemzetek közötti megbékélést ígért. Azóta több háborús konfliktust is diplomáciai sikerrel zárt, legutóbb a két éve Izrael és a Hamász terrrorszervezet között zajló fegyveres konfliktus végére került a segítségével pont.

Donald Trump amerikai elnök a béke embere Fotó: Anna Moneymaker Forrás: Getty Images/AFP

Trump 2025 januári hivatalba lépése után a Fehér Ház új külpolitikai doktrínát hirdetett: „America First, Peace Through Strength” – azaz Amerika az első, béke az erőn keresztül. 

Donald Trump amerikai elnök és Melania Trump first lady üdvözlik a tengerészeket az USS George H.W. Bush repülőgép-hordozón tett látogatásuk során (Fotó: AFP/Saul Loeb)

A republikánus elnök már a kampány során is azt ígérte, hogy visszahozza az Egyesült Államok „alkualapú” diplomáciáját, és lezárja azokat a háborús konfliktusokat, amelyeket szerinte „a gyenge vezetés és a bürokratikus globalizmus” tartott életben. Azóta több fronton is kézzelfogható eredmények születtek.

Az egyik legjelentősebb áttörés Afrikában történt. 2025. június 27-én Washingtonban írták alá a Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti békemegállapodást, amely véget vetett az évek óta tartó fegyveres összetűzéseknek a két ország keleti határvidékén. A dokumentum értelmében Ruanda vállalta, hogy kivonja erőit a kongói térségből, miközben mindkét fél kötelezettséget vállalt a lázadó milíciák – köztük az FDLR – támogatásának megszüntetésére. Bár a megállapodás gyakorlati végrehajtása még folyamatban van, a felek közötti fegyveres incidensek száma drasztikusan csökkent, és a térségben soha nem látott gazdasági együttműködések kezdődtek.

Trump második nagy diplomáciai sikere a Kaukázusban született meg. 2025 augusztusában, hosszas egyeztetések után, Örményország és Azerbajdzsán is Washingtonban írt alá egy történelmi nyilatkozatot, amelynek célja a két ország közötti béke megteremtése volt.

A megállapodás – amelyet a sajtó „Trump-paktumnak” is nevezett – a Hegyi-Karabah utáni korszakra helyezte a hangsúlyt: gazdasági integrációt, kereskedelmi nyitást és határbiztonsági garanciákat tartalmaz. Bár a részletek kidolgozása még tart, a diplomáciai kapcsolatfelvétel mindkét ország részéről történelmi áttörést jelentett, és sokan Trump „új közel-keleti békefolyamataként” emlegetik.

A jemeni húszi lázadók rakétákat lőttek ki a Vörös-tengeren lévő hajókra 2024. január 24-én, de kettőt elfogtak, a harmadikat pedig elvétették – közölte a Fehér Ház (Fotó: US NAVY/AFP/Kaitlin Watt)

A harmadik említésre méltó fejlemény a Közel-Keleten történt. A 2025 májusában megkötött amerikai–húszi fegyverszünet véget vetett a Vörös-tengeren zajló támadások sorozatának, amelyek hónapokon át veszélyeztették a nemzetközi kereskedelmet. 

A megállapodás értelmében a jemeni húszi milícia vállalta, hogy leállítja a kereskedelmi hajók elleni dróntámadásokat, míg az Egyesült Államok ideiglenesen felfüggesztette a légicsapásokat a jemeni területeken. A lépés nem csupán a térség stabilitását növelte, hanem az amerikai diplomácia egyik legváratlanabb sikereként is értékelhető, hiszen a háború több mint egy évtizede tartott.

Izrael és Irán között a konfliktus akkor kezdődött, amikor Izrael június 13-án támadást indított Irán nukleáris és katonai létesítményei ellen. Trump megerősítette, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök előre tájékoztatta a támadásokról. Néhány nappal később, az Egyesült Államok csapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre – a lépést széles körben úgy értelmezték, hogy a konfliktus gyors lezárásához vezet.

A két atomfegyverrel rendelkező ország, India és Pakisztán között ismét kiéleződtek a feszültségek, miután májusban az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban támadás történt, amelyet rövid, de heves harcok követtek. 

A négynapos összecsapások után Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a felek „teljes és azonnali fegyverszünetben” állapodtak meg.

Pakisztán köszönetét fejezte ki az amerikai elnöknek, és „határozott diplomáciai beavatkozása” miatt Nobel-békedíjra is javasolta. India ugyanakkor igyekezett csökkenteni Washington szerepét, hangsúlyozva, hogy a fegyverszünetről szóló megállapodás közvetlenül az indiai és pakisztáni hadsereg között jött létre, amerikai közvetítés nélkül – közölte Vikram Misri indiai külügyminiszter.

Legutóbb pár napja pedig szintén Donald Trump közvetítésével született meg a megállapodás Izrael és a Hamász között, ezzel véget érhet a több mint két éve tartó gázai konfliktus.

Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kezet fognak (Fotó: AFP/Andrew Caballero-Reynolds)

A Trump által kidolgozott 21 pontos béketerv első fázisát jelenti a megállapodás, amely a Közel-Kelet stabilizálását célozza.

Az Izrael és a Hamász közötti háború két évvel ezelőtt kezdődött, amit a Hamász terrorszervezet Izrael elleni támadása váltott ki 2023. október 7-én. Körülbelül 1200 ember halt meg, és több mint 250-et ejtettek túszul Gázában. Azóta a Hamász által ellenőrzött egészségügyi hatóság szerint több mint 67 ezer palesztin halt meg.

A megállapodás nemcsak tűzszünetet, hanem a túszok és a palesztin foglyok szabadon engedését is magában foglalja, és történelmi áttörést jelenthet a régió számára.

With the approval of the first phase of the plan, all our hostages will be brought home. This is a diplomatic success and a national and moral victory for the State of Israel.

From the beginning, I made it clear: we will not rest until all our hostages return and all our goals…

— Benjamin Netanyahu - בנימין נתניהו (@netanyahu) October 8, 2025

Az izraeli kormány pénteken ratifikálta a tűzszüneti megállapodást a palesztin Hamász szervezettel, ami lehetővé teszi a gázai harcok felfüggesztését 24 órán belül, és az izraeli túszok szabadon engedését 72 órán belül ezt követően.

Trump béketeremtése még nem mindenhol zárult le

Az orosz–ukrán háború kérdésében Trump többször is kijelentette, hogy „napok alatt békét hozna”, ám a tárgyalások eddig csak korlátozott eredményt hoztak. 

Trump Alaszkában találkozott Putyin orosz elnökkel, s a kulisszák mögötti egyeztetések azóta is folynak, de Moszkva és Kijev között még nem jött létre átfogó, mindkét fél által elfogadott és ratifikált békeszerződés. 

Trump mellett Orbán Viktor is a béketeremtés fontosságát hangsúlyozza

Donald Trump újbóli győzelme 2024-ben Orbán Viktor számára nem pusztán amerikai belpolitikai fordulatot jelentett, hanem egy olyan külföldi szövetséges megjelenését is, aki sokak szemében a béke esélyét hozta el.

Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trump birtokán a floridai Palm Beachen található Mar-a-Lagóban (Fotó: X/AFP)

Trump hivatalba lépése és Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolata abban is változást jelez, hogy a béke azóta gyakrabban kerül előtérbe nemcsak Magyarország, de a nemzetközi közbeszéd szintjén is. Brüsszel és Kijev nyugati szövetségeseinek háborúpárti álláspontjával szemben Orbán Viktor és Trump narratívája a tárgyalások, a stabilitás és a háború eszkalációjának elkerülése mellett áll. 

Donald Trump második elnökségének első hónapjai egyértelműen aktívabb diplomáciát hoztak, mint amilyet sokan vártak. Az amerikai elnök bebizonyította, hogy a kompromisszumra épülő, nemzetállami érdekeket előtérbe helyező politika képes eredményeket hozni ott is, ahol a korábbi nemzetközi kísérletek kudarcot vallottak.

Trump tehát 2025-ben nemcsak belpolitikailag tért vissza a hatalomba, hanem külpolitikailag is új fejezetet nyitott: egy olyan korszakot, amelyben az amerikai diplomácia ismét a béke – nem pedig a háború – erejét kívánja megmutatni.

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök a béke embere (Fotó: Getty Images/AFP/Anna Moneymaker)