Brit–ukrán kémakció: hárommillió dollárért próbálták megszerezni az orosz hiperszonikus fegyvert

Egy hollywoodi forgatókönyvre emlékeztető kémakciót hiúsított meg az orosz FSZB: brit és ukrán ügynökök próbálták megszerezni az orosz légierő egyik legmodernebb fegyverét, a hiperszonikus Kinzsal rakétát. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő szerint a kémakció újabb bizonyíték arra, hogy a britek mélyen beavatkoznak a konfliktusba, és az orosz haditechnika megszerzése csak egy része a tágabb titkosszolgálati játszmának.

Keir Starmer brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Fotó: Henry Nicholls Forrás: AFP

A Kinzsal rakéta az orosz haditechnika egyik legfejlettebb fegyvere: hiperszonikus sebességre képes, ballisztikus fegyver, amelyet a Nyugat jelenlegi légvédelmi rendszerei nehezen tudnak elfogni.

Az FSZB szerint az akció célja az volt, hogy a gépet egy NATO-légibázisra, a romániai Konstancába repültesse a megvesztegetett pilóta, ahol azt a nyugati légvédelem megsemmisítette volna. Az orosz állami televízió üzenetváltásokat és hangfelvételeket is bemutatott, amelyek szerint egy brit–ukrán megbízott 3 millió dollárt és európai állampolgárságot ajánlott a pilótának, ha végrehajtja a repülést.

A titkosszolgálati akciót az orosz fél szerint sikerült meghiúsítani, de Moszkva úgy véli, az eset újabb bizonyíték arra, hogy London egyre mélyebben vonódik be a háborúba, amelyben a brit hírszerzés már korábban is aktívan részt vett.

A kémakció nem egyedi eset

Az érdekes ügy kapcsán Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő lapunknak elmondta: 

Volt már ilyen akció korábban is: 1976-ban, a szovjet időkben egy hasonlóan kiváló repülőképességű repülő, egy MiG–25-ös pilótája szökött meg egy kötelékből, majd Japánban szállt le az akkori idők leggyorsabb gépével.

A szakértő szerint a britek most valami hasonlót szerettek volna kivitelezni, ám a mai viszonyok között ez sokkal nehezebb.

Ne feledjük, hogy az oroszokat próbálták behálózni, és ez is azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok – különösen a brit – aktívan dolgoznak. Sok szempontból, Boris Johnson szerepére is gondolva, az egész orosz–ukrán háborút tekinthetjük egy brit titkosszolgálati akciónak

– mutatott rá Somkuti Bálint.

Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő (Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton)

A szakértő szerint a britek célja egyértelműen az orosz haditechnika megszerzése volt, ami nem szokatlan a nagyhatalmak között.

Nagy-Britannia hírszerzése egyszerűen megpróbálta megszerezni a legkomolyabb orosz haditechnikát – ez nem egyedülálló az országok között.

Somkuti Bálint arra is rámutatott, hogy a titkosszolgálati műveleteknek megvan a maguk nem hivatalos nemzetközi szabályrendszere.

A titkosszolgálati akcióknál azt kell látni, hogy elsősorban titkosak, de van néhány kimondatlan nemzetközi megállapodás, amit az államok többnyire betartanak

– mondta. Ugyanakkor az eset komolyabb eszkalációhoz is vezethetett volna, ha orosz katonák életét is követeli.

A brit MI6 központja Londonban (Fotó: NurPhoto/AFP/Alberto Pezzali)

Ez akkor lehetett volna komolyabb eszkaláció, ha eközben mondjuk orosz katonák halnak meg, vagy orosz célpontot támadtak volna a repülővel. Ha pusztán információszerzés a cél, az nem hordoz magában eszkalációs veszélyt

– hangsúlyozta.

Végül a szakértő a titkosszolgálati műveletek természetére is rámutatott.

Sok olyan dolog van a nemzetközi kapcsolatokban, amiről nem beszélünk. Ez nem szép, nem jó, nem erkölcsös, de így működik a világ – a szemünk által nem látható módokon

– összegezte Somkuti Bálint.

Az ukrán titkosszolgálat is dolgozik

A kémakció hírével egy időben az FSZB egy másik, korábban meghiúsított merényletkísérlet részleteit is nyilvánosságra hozta: idén februárban az ukrán hírszerzés Szimferopol és a Krím metropolitája, Tyihon (Sevkunov) ellen tervezett támadást Moszkvában, írta a RIA Novosztyi.

Tyihon, Szimferopol és Krím metropolitája (Fotó: RIA Novosztyi)

Az orosz biztonsági szolgálat közleménye szerint a merénylet fő célja az volt, hogy megakadályozza a Moszkva és Washington között tervezett béketárgyalásokat.

Moszkva szerint a korábbi merényletkísérlet bizonyítja, hogy Kijev nem békét, hanem további eszkalációt akar, hiszen a célpont személye és az időzítés arra utal, hogy az ukrán fél nem pusztán katonai, hanem politikai-pszichológiai hadviselést is folytat Oroszország ellen – éppen akkor, amikor a nemzetközi közvetítők a tárgyalások lehetőségét keresik.

Borítókép: Keir Starmer brit miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel (Fotó: AFP/Henry Nicholls)