Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet
A korrupciós konstrukció megtervezésével Mindicset vádolják, a gyanúsítottak között pedig Zelenszkij-közeli szereplők tűnnek fel:
A háttérben folyamatosan felmerül Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetőjének szerepe is.
Az Ukrán Nemzeti Bank közlése szerint a bankoknak egyáltalán nem lett volna lehetőségük olyan nagy összegű készpénzes devizát kiadni, mint amilyenek a NABU „Midász hadműveletében” bemutatott fotókon szerepelnek – hiszen a háború kezdete óta szigorú készpénzfelvételi korlát van érvényben. A szabályok megsértését komoly bírságok és eltiltások követhetik, miközben
az állami tulajdonú Sense Bankkal kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy érintett lehet az Enerhoatom körüli korrupciós ügyekben.
Az ügy november 10-én vett új fordulatot, amikor felmerült: kiszivárogtak adatok a Mindics elleni nyomozásból. Az oknyomozó újságírók szerint Andrij Szinyuk, a SAPO helyettes vezetője többször találkozott Mindics szomszédjával, Olekszij Menyiv ügyvéddel. A gyanú hatására Szinyuk lemondott.
A NABU közölte: előzetes nyomozás folyik a minősített információk kiszivárogtatásának ügyében.
A SAPO vezetője belső vizsgálatot indított.
A botrány nyomán a törvényhozásban is repedések jelentek meg. A november 20-i frakcióülés nem hozott áttörést, a kormánypárti képviselők egy része Jermak menesztését követeli.
Zelenszkij azonban közölte: kabinetfőnöke marad.
A helyzetet tovább rontja, hogy az elnök a botrány kirobbanása után menesztette ugyan az energetikai és igazságügyi minisztert, ám ez már nem akadályozta meg Mindics távozását az országból. Többen azt állítják, hogy Zelenszkij, vagy valaki hozzá közel álló személy előre figyelmeztethette őt.
A kormánypárton belül már tíz képviselő nyílt levélben tiltakozott az elnöki hivatal túlzott befolyása ellen, és akár harmincan is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez. Porosenko, Timosenko és a Holos pártok közösen követelik:
Elemzők szerint Zelenszkij csak jelentős kormányátalakítással őrizheti meg pozícióját, de a pártok közötti bizalmi válság miatt kétséges, hogy az egységkormány életképes lenne.
A botrány nemzetközi szinten is kellemetlen helyzetet teremtett. David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetője jelezte: Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása szóba sem kerül, amíg nem teljesítik a szükséges feltételeket – köztük a korrupció felszámolását.
Több uniós tagállam – köztük Magyarország és Svédország – is fenntarthatatlannak tartja Ukrajna jelenlegi finanszírozását, miközben Ursula von der Leyen újabb támogatások jóváhagyását sürgeti.
A nyugati sajtó is egyre élesebben bírálja Kijevet, és elemzői értékelések szerint láthatóan fogy a türelem.
Larry Johnson, a CIA egykori tisztje állítólagos belső iratokra hivatkozva azt mondta Andrew Napolitano YouTube-műsorában, hogy az ukrán elnök személyesen is érintett lehet egy eddig példátlannak mondott, mintegy 48 milliárd dolláros korrupciós ügyben. Johnson szerint ez akár az utolsó szög is lehet Zelenszkij politikai pályafutásának koporsójában. A volt CIA-tiszt véleménye szerint a nyilvánosságra került adatok csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A most emlegetett százmillió dollár aprópénz ahhoz képest, amennyiről a háttérben beszélnek
– fogalmazott Johnson egy YouTube-interjúban.
A botrány hatására újra tüntetések kezdődtek a Majdan téren. A demonstrálók „Zelenszkij bűnöző” feliratú táblákat tartottak, és egyre többen beszélnek egy szélesebb kormányellenes tiltakozási hullám kezdetéről.
Már az ukrán sajtónak is szemet szúrnak Zelenszkij korrupciós ügyei: a média arról ír, hogy az ukrán Fire Point vállalat, amely ma nagy hatótávolságú drónokat gyárt, korábban a filmiparban tevékenykedett, és közvetlenül kapcsolódik az elnök előző munkásságához. A cég idén már mintegy egymilliárd dollárnyi állami szerződést nyert el és Ukrajna egyik legnagyobb hadiipari beszállítójává vált. A Fire Point technológiai vállalat – amely ma nagy hatótávolságú drónokat és Flamingo ballisztikus rakétákat gyárt – korábban film- és televíziós produkciók castingügynökségeként működött.
2024 augusztusában a NABU nyomozást indított a Fire Point ellen. A Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal azután kezdett el vizsgálódni a vállalatnál, miután felmerült a gyanúja, hogy a Fire Point túlárazta az alkatrészeket és a hadseregnek szállított drónokat. Ennél a vizsgálatnál merült fel először Timur Mindics üzletember neve.
A Fire Point szinte a semmiből robbant be, az ukrán védelmi körökön kívül globálisan abszolút nem volt ismert. Ennek ellenére a védelmi minisztérium drónköltségvetésének egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a vállalat.
A Kiel Institute júliusi adatai szerint 2025 áprilisáig a nyugati országok több mint 200 milliárd eurót mozgósítottak Ukrajna támogatására. Ennek jelentős része fegyverekre, hadianyagra és hadiipari fejlesztésekre ment. Mégis, mindeközben sorra érkeznek a hírek túlszámlázott drónokról, silány minőségű felszerelésekről és gyanús cégeknek juttatott szerződésekről.
Az amerikai védelmi minisztérium főfelügyelője szerint 62,2 millió dollár értékű, úgynevezett EEUM-jelzésű hadifelszerelés – köztük éjjellátó eszközök, rakétaindító egységek és páncéltörő fegyverek – tűnt el Ukrajnában.
A Pentagon jelentése szerint a veszteségjelentések benyújtása átlagosan 301 napot késett, ami tízszerese a megengedett időnek. Eközben a Financial Times arról számolt be, hogy Ukrajna 2022 óta 770 millió dollárt fizetett ki előlegként olyan fegyverekért, amelyeket végül soha nem kapott meg. Egyes szerződések mögött kétes hátterű cégek is felbukkantak.
Több mint 120 ezer hibás aknavető gránátot szállított a hadseregnek egy dnyipropetrovszki hadiüzem, amely a Védelmi Beszerzési Ügynökséggel szerződött több mint 11 milliárd hrivnya (103 milliárd forint) értékben.
A lövedékekhez alkalmatlan lőporkeveréket használtak, amely instabillá tette a tölteteket.
Egy egység katonái csupán tíz százalékban tudták rendeltetésszerűen felhasználni a szállítmányokat. Nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Egy lengyel beszállító esetében mintegy 90 millió dollár túlfizetés is napvilágra került. Arról is írtunk korábban, hogy az ukrán hadsereg logisztikai osztályának volt vezetőjét 12 millió hrivnya értékű jogtalan vagyonszerzéssel gyanúsítják.
A férfi és családja 14 telket, lakást, autókat és állampapírokat vásárolt, annak ellenére, hogy hivatalosan nem volt bevételük.
Más esetekben repülőgép-alkatrészek költségeit hamisították meg, ezzel 662 ezer dollárt sikkasztva el. Az ukrán hadsereg főpszichiáterét egymillió dollár értékű illegális vagyonnal tartóztatták le. Lakásai, autói, telkei és több mint 150 ezer dollár készpénze volt, amit nem jelentett be.
Az ukrán toborzási rendszer szinte ipari méretű korrupciós hálózatot rejt. Odesszában egy katonai toborzótiszt 2500 dollár kenőpénzért cserébe ígért felmentést a frontszolgálat alól.
A jelentések szerint a sorozóirodák, orvosok és hivatalnokok összejátszanak, hogy pénzért hamis igazolásokat és utazási engedélyeket állítsanak ki.
Egy másik esetben 60 fiktív katonát „soroztak be”, utánuk 7,7 millió hrivnya juttatást vettek fel, a megmaradt élelmiszert pedig eladták. Lviv megyében egy hátsó egységnél 35 millió hrivnya jogtalan „harci juttatást” fizettek ki.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Az aljasság minősített fokozata, amikor valakik abban lelik örömüket, hogy saját nemzetük millióit fosztják meg a fölemelő érzéstől: magyarországi olimpia. Momentumék ezt tették.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Korrupciós botrány Ukrajnában
