Európa politikai válaszúthoz érkezett, vajon ki tárgyal Putyinnal?

Hazánk ugyan évek óta a tárgyalások szükségességét és az orosz–ukrán véres konfliktus lezárását hangsúlyozza, azonban a háborúpárti vezetők eddig elzárkóztak a tárgyalásoktól. Európa azonban válaszúthoz érkezett, az olasz miniszterelnök, a francia elnök és a német kancellár már tárgyalna, azonban London továbbra sem akar asztalhoz ülni.

Fotó: - Forrás: House of Commons

Keir Starmer hajlandóságának a hiánya két komponensre vezethető vissza. Egyrészt a brit miniszterelnök nemrég kötelezte el magát a francia elnökkel karöltve, hogy egy békekötés esetén katonai kontingenst küld az országba, valamint számos védelmi beszerzést kötött Ukrajnával. Másfelől azonban Starmernek gondolnia kell saját és pártja népszerűségére, ami nem dönt rekordokat manapság. 

Nemrég a brit parlament korábbi konzervatív képviselője arról értekezett cikkében, hogy miért tartja magát távol a brit konzervatív oldal Orbán Viktor miniszterelnöktől. Miriam Cates cikkében hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia konzervatív politikusainak az érdekei egybeesnek Orbán Viktor politikájával, ugyanakkor a távolságtartás látványos. 

Cates szerint azonban ennek oka – legalábbis részben – a háború megítélése az Egyesült Királyságban. Az adatok szerint ugyan sokat változott a brit társadalom megítélése a konfliktus kapcsán, azonban a nagy többség még így is Ukrajna támogatása mellett teszi le a voksát. 

Bármilyen ezen állásponttal való szembemenés tehát óhatatlanul politikai kockázatot jelent, amit úgy fest Starmer nem akar vállalni, miután pártja óriási problémákkal néz szembe a folyamatos bevándorlás és az emelkedő bűnözési statisztikák miatt. Ugyanakkor ezzel óriási feszültséget szíthat Európán belül. 

Európa egyértelműen megosztott 

Az első jele az európai vezetők fordulatának mindenképpen a párizsi megállapodás volt. Mint azt utólag Nigel Farage, a Reform UK párt elnöke megfogalmazta: a színpadon valójában csak Starmer és Macron látszott, amikor a katonák küldéséről döntöttek. Merz beszédet mondott ugyan, de cselekedni nem cselekedett, Meloni pedig kihúzta magát a veszélyes tervek alól. 

Az olasz miniszterelnök ugyanis korábban határozottan elutasította, hogy olasz katonákat küldjön Ukrajnába. 

Lényegében tehát csak Franciaország és Nagy-Britannia támogatta a nagyratörő terveket, azonban mint azt Farage is hangsúlyozta, jelenleg kérdéses, hogy a szigetország képes lenne-e egy ilyen műveletet kivitelezni úgy gazdaságilag, mint katonailag. 

Magyarország álláspontján Stoltenberg is 

Az európai törésvonallal párhuzamosan egyre több olyan hangot hallani, ami a tárgyalás fontosságáról beszél. Habár hazánk már a konfliktus kezdete óta a béke pártján áll és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta, Európában eddig ezzel az állásponttal egyedül voltunk. Nemrég azonban a NATO volt főtitkára egy interjúban arról beszélt, hogy a párbeszéd elkerülhetetlen. 

Jens Stoltenberg szerint ugyan Oroszország biztonsági kihívások elé állította Európát, azonban a tárgyalás szükségszerűség. A volt főtitkár szerint fontos lenne, hogy Európa leüljön beszélni Oroszországgal, úgy mint a szomszédjával, hiszen a háborút végső soron csak akkor lehet lezárni, ha erre sikerül az „agresszort” is rávenni. 

A hírek szerint egyébként már az EU-n belül is egyre nagyobb a nyomás a tárgyalás megindítására. A Politico információi szerint Alexander Stubb finn elnököt akarják kinevezni a tárgyalások levezetésére, azonban a források szerint korai lenne még erről beszélni, miután ehhez előbb különmegbízottá kellene tenni a finn politikust, ez a titulus pedig jelenleg nem létezik az Európai Unióban. 

Borítókép: Keir Starmer brit miniszterelnök (Fotó: AFP)