Rubio: Amerika nem lesz a Nyugat hanyatlásának gondnoka

Marco Rubio amerikai külügyminiszter nyitotta meg a Müncheni Biztonsági Konferencia második napját, ismertetve az Egyesült Államok válaszát Friedrich Merz és Emmanuel Macron pénteki, a transzatlanti kapcsolatok nehéz helyzetéről szóló beszédeire.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere beszédet mond a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián Fotó: Kay Nietfeld Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

Rubióra Washingtonban sokan Trump lehetséges utódjaként is tekintenek. Az amerikai külügyminiszter Münchenbe indulása előtt kijelentette, hogy az európaiak akarják és csodálják az őszinteséget, így az ő mondanivalóját is szeretni fogják.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere beszédet mond a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián (Fotó: DPA/AFP/Kay Nietfeld)

Welcome back to Germany! Secretary of State @SecRubio has arrived in Munich to lead the U.S. delegation at the Munich Security Conference, engaging with global leaders at this premier forum. Chargé Meltzer welcomed him on arrival. We are proud to support Secretary Rubio and the… pic.twitter.com/LXyaDW4PR2

— US Consulate Munich (@usconsmunich) February 13, 2026

Marco Rubio az Egyesült Államok a világban című beszédében történelmi távlatba helyezte az Egyesült Államok és Európa szövetségét. Felidézte: amikor a konferencia 1963-ban elindult, a kontinens még megosztott volt, a kommunizmus és a szabadság határvonala Németországon húzódott, és a nyugati civilizáció jövője korántsem tűnt biztosítottnak, írta a The Guardian.

A hidegháborús győzelem – fogalmazott – közös céltudat és értékalapú összefogás eredménye volt.

A külügyminiszter szerint azonban a győzelmet követő eufória „veszélyes téveszméhez” vezetett: a Nyugat elhitte, hogy elérkezett „a történelem vége”, és a liberális demokrácia világszerte magától értetődővé válik. Úgy vélték, a kereskedelem és a globalizáció felülírja a nemzetállami érdekeket, a „szabályalapú világrend” pedig kiváltja a szuverenitást. 

Rubio ezt naiv elképzelésnek nevezte, amely figyelmen kívül hagyta az emberi természetet és a történelem tanulságait.

Bírálta a Nyugat – szerinte közös – hibáit: a „dogmatikus” szabadkereskedelmi politikát, amely deindusztrializációhoz és munkahelyek millióinak kiszervezéséhez vezetett; a szuverenitás nemzetközi intézményeknek való átadását; valamint azt, hogy számos ország jóléti rendszerekre költött a védelem rovására. Élesen kritizálta a zöldpolitikát is, amely megfogalmazása szerint elszegényítette a társadalmakat, miközben a Nyugat versenytársai továbbra is fosszilis energiahordozókat használnak.

Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere beszédet mond a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián (Fotó: AFP/Alex Brandon)

Külön hangsúlyt kapott a tömeges migráció kérdése

Rubio szerint a határok ellenőrzésének feladása nem „idegengyűlölet”, hanem a nemzeti szuverenitás alapvető eleme. Úgy vélte, a kontrollálatlan bevándorlás átalakítja és destabilizálja a nyugati társadalmakat, veszélyeztetve kulturális folytonosságukat.

A Trump-kormányzat nevében kijelentette: az Egyesült Államok a „megújulás és helyreállítás” útjára lép, ugyanakkor továbbra is mély történelmi, kulturális és spirituális kötelék fűzi Európához. Hangsúlyozta, hogy Washington erős Európában érdekelt, mert a kontinens sorsa az amerikai nemzetbiztonság szempontjából sem közömbös.

Rubio szerint a nemzetközi intézményeket – köztük az ENSZ-t – nem lebontani, hanem sürgősen megreformálni kell. Úgy fogalmazott: a világ nem tökéletes, és nem lehet megengedni, hogy a nemzetközi jogra hivatkozva olyan államok bújjanak ki a felelősség alól, amelyek maguk rendszeresen megsértik azt. A beszéd összességében a szuverenitás, a nemzeti érdek és a nyugati civilizáció önvédelmének hangsúlyosabb képviseletét vetítette előre az amerikai külpolitika új irányaként.

🔴 LIVE from #MSC2026 | The U.S. the World with @SecRubio and @ischinger https://t.co/bHrSLALLxW

— Munich Security Conference (@MunSecConf) February 14, 2026

Rubio: Amerika nem lesz a Nyugat hanyatlásának gondnoka 

Beszéde záró szakaszában Marco Rubio még élesebben fogalmazott: 

Az Egyesült Államok nem kíván udvarias és rendezett gondnoka lenni a Nyugat menedzselt hanyatlásának.

Történelmi párhuzamot vont a második világháború utáni időszakkal, amikor sokan a nyugati korszak végét vizionálták – ám akkor a hanyatlást elutasították, és szerinte most is ezt kell tenni. „A hanyatlás választás kérdése” – fogalmazott.

A washingtoni bírálatok kapcsán hangsúlyozta: az Egyesült Államok nem gyenge szövetségeseket akar. Olyan Európát kíván, amely képes megvédeni önmagát, büszke kulturális örökségére, és nem a „megtört status quo” mentegetésével foglalkozik, hanem a szükséges reformokkal. Szerinte nem pusztán hibás politikák sorozata, hanem reményvesztettség és önelégültség gyengítette meg a nyugati társadalmakat.

Rubio igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket is, amelyek a transzatlanti korszak végéről szólnak. Kijelentette: ez „sem nem cél, sem nem kívánság” Washington részéről. Bár az Egyesült Államok földrajzilag a nyugati féltekén található, történelmileg és kulturálisan Európa „gyermeke”. Az amerikai nemzet születését európai gyökerekhez kötötte – olasz felfedezőkhöz, angol telepesekhez, skót és ír bevándorlókhoz, német gazdákhoz –, és személyes családtörténetére is utalt, jelezve: a két kontinens sorsa elválaszthatatlan.

Hangsúlyozta, hogy a NATO keretében amerikai és európai katonák egymás oldalán ontották vérüket, ami morális köteléket is jelent. Az Egyesült Államok – mondta – új évszázad felé kívánja vezetni a Nyugatot, a jólét és a megerősödés útján, de ezt Európával közösen képzeli el.

Borítókép: Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere beszédet mond a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián (Fotó: DPA/AFP/Kay Nietfeld)