Háborús készültség Európában: sorra vezetik vissza a sorkatonaságot + videó

Európa látványos fegyverkezési spirálba lépett, és egyre több országban kerül napirendre a katonai szolgálat kérdése. A sorkatonaság bevezetése több helyen már nem elméleti vita tárgya, hanem eldöntött politikai irány. Horvátország nyitotta meg a sort, de a kontinensen sorra születnek azok a döntések, amelyek a háborús pszichózis jegyében alapjaiban alakítják át a fiatal generációk jövőjét.

Fegyverkezik Európa és egyre több országban kerül napirendre a katonai szolgálat kérdése Forrás: AFP

Balkáni visszhangok

A NATO-csatlakozáshoz és/vagy a fegyveres erők fejlesztéséhez kapcsolódó reformok részeként 2006 és 2011 között minden nyugat-balkáni ország eltörölte a sorkatonai szolgálatot. Mindössze 14 év alatt azonban a tendencia megfordult.

Szerbia a régió első országa, amely bejelentette a kötelező katonai szolgálat visszatérését. 

2024 szeptemberében Alekszandar Vucsics elnök megállapodást írt alá a 75 napos katonai szolgálat 2025 szeptemberétől történő visszaállításáról. A döntés elfogadását és formalizálását azonban legkorábban a jövő év elejére halasztották. 

Nem mindenki tér vissza a sorkatonasághoz a Balkánon

Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia elutasítja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. Podgorica egyértelművé tette, hogy a kérdés nem szerepel a kormány napirendjén. A három ország – mind NATO-tag – hivatásos hadseregére és a fegyveres erők technológiai modernizációjára összpontosít.

Horvátország döntött a sorkatonaság visszaállításáról Fotó: AFP

A katonai készültség Északon is nő

• Svédország 2017-ben állította vissza a kötelező katonai szolgálatot, hét évvel azután, hogy az ország több mint egy évszázados hagyományát megszüntette. A svéd modell nemi szempontból semleges, a szolgálat hossza kilenc–tizenegy hónap.
• Litvánia már 2015-ben, röviddel a Krím orosz annektálása után, 
• Lettország pedig 2023-ban, az ukrajnai háború kitörését követően vezette vissza a sorkatonaságot. 
• Észtország soha nem szüntette meg a kötelező szolgálatot, de nemrég arról született döntés, hogy meghosszabbítják a szolgálat idejét.
• Finnország, amely mindig fenntartotta a kötelező szolgálatot, ma 285 ezer tartalékossal rendelkezik az 5,6 milliós lakosságából, ami arányosan a legnagyobb gyors mozgósítási potenciált biztosítja Európában.
• Norvégia 2015-ben bevezette a nemi szempontból semleges, szelektív sorkatonai rendszert: a 60 ezer katonai korú férfiból mindössze 9000 szolgál ténylegesen. 
• Dániában a szolgálat hivatalosan kötelező, de valójában önkéntes alapokon működik.

Macron háborús pályára állítja Franciaországot

A párizsi vezetés egyre nyíltabban számol Európa keleti határainak bizonytalanságával, és ennek megfelelően alakítja át honvédelmi politikáját. Macron elnök bejelentése az önkéntes katonai szolgálat új rendszeréről nem csupán technikai reform: a cél, hogy a francia állam a következő évtizedben több tízezerrel növelje tartalékos állományát az Oroszországból érkező fenyegetések fényében. A terv mögött széles politikai egyetértés körvonalazódik, miközben más európai országok – Németország, Lengyelország – szintén saját haderőfejlesztési programjaikat készítik elő. 

A hivatalos indoklás szerint a kormány minden eddiginél nagyobb létszámú, legalább alapszinten kiképzett állományt akar a reguláris erők vagy a tartalékosok számára biztosítani. 

A párizsi vezetés egyre nyíltabban számol Európa keleti határainak bizonytalanságával Fotó: AFP

A döntést a párizsi vezetés azzal magyarázza, hogy Franciaországnak sürgősen meg kell erősítenie védelmi kapacitásait az egyre agresszívabb orosz külpolitikai lépések miatt. Bár a baloldaltól a jobboldalig sokan éveken át egymással vitáztak a katonai szolgálat szerepéről – volt, aki a fiatalok „rendszabályozását” látta benne, más inkább társadalomformáló eszköznek nevezte –, a mostani lépést már elsősorban a romló geopolitikai helyzettel indokolják. 

Franciaország ugyanakkor nem lóg ki a sorból. Berlinben például már eldőlt, hogy a 18 éves férfiak regisztrációja és egészségügyi vizsgálata kötelező lesz. 

A sorkatonaság újbóli bevezetését ugyan egyelőre feltételhez kötik – csak akkor lépne életbe, ha nem akad elég önkéntes –, de a német kormány ezzel a lépéssel nyíltan jelezte, hogy felkészül a legrosszabb forgatókönyvre. 

A TikTokon is forrnak az indulatok

Egy francia tartalomkészítő videója szerint súlyos ellentmondás feszül a döntéshozók kommunikációjában. Miközben az egészségügyre, az oktatásra vagy a kórházak fejlesztésére rendre nincs pénz, addig a fiatalok ideológiai formálására és a háborús logikát követő programokra hirtelen mégis jut forrás. A videó szerzője úgy látja: ez nem véletlen, hiszen a jelenlegi gazdasági gondolkodás egyik pillére a fegyverkezés és a háborús költekezés. Mint fogalmaz, a fegyverek, a háború és az emberi életek pénzt hoznak.

A kritika azonban itt sem áll meg: a francia tartalomkészítő Emmanuel Macront is élesen bírálja, akit saját értelmezése szerint mindig is hadvezérként látta önmagát. 

Úgy fogalmaz, az elnök hol egy vírussal vívott háborút, hol „demográfiai újrafelfegyverkezést” hirdetett, és végül most megtalálta azt a konfliktust, amelyet régóta keresett. Állítása szerint mindennek az árát nem a politikai elit, hanem az egyszerű emberek fizetik meg: más országokban született fiatalokat küldenek egymás ellen, idegen érdekek mentén.

@htone12 s'ils veulent guerroyer, qu'ils le fassent entre eux. #snu #servicemilitaire #antimilitarisme #internationaliste ♬ son original - H-tône

Minden 18 éves német férfi a Bundeswehrtől kap értesítést

A Merz-kormány döntése értelmében 2026 januárjától minden 18 éves német férfi postai úton kap értesítést a Bundeswehrtől. A fiatalokat kötelezik egy online kérdőív kitöltésére, amelyben nyilatkozniuk kell érdeklődésükről, fizikai alkalmasságukról, iskolai végzettségükről és a katonai szolgálatra való hajlandóságukról. Az alkalmas jelentkezőknek orvosi alkalmassági vizsgálaton kell részt venniük.

Ha nem jelentkezik elegendő önkéntes, a kormány sorsolással választja ki, kiket hívnak be katonai szolgálatra. 

A kérdőívet nem kitöltőket pénzbírság sújtja, míg a nőket a rendszer továbbra is önkéntes alapon érinti. A német sajtó beszámolói szerint a sorsolással kiválasztott fiatalok közül több ezret kötelezően is behívhat a hadsereg, ha az önkéntesek nem biztosítják a szükséges létszámot. A pontos kvótát Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter határozza meg. 

A berlini vezetés szerint az új rendszer célja, hogy Németország ismét képes legyen saját védelmére, és hogy a NATO-n belül erősebb katonai szerepet vállaljon.

Németország több városában december 4-én és 5-én nagyszabású tiltakozó akciókat szerveztek Fotó: AFP

Sokan azonban élesen bírálják a sorsolásos modellt, amely szerintük a személyes szabadságjogok korlátozását jelenti. 

Németország több városában december 4-én és 5-én nagyszabású tiltakozó akciókat szerveztek a sorkatonai szolgálat bevezetése ellen. A demonstrációkon fiatalok és civil szervezetek fejezték ki ellenérzéseiket. December 5-én a diákszervezetek is csatlakoztak a megmozdulásokhoz: iskolai sztrájkot hirdettek. A közösségi médiában – különösen a TikTokon és az Instagramon – terjedő videókban a fiatalok egyértelmű üzenetet fogalmaznak meg: nem hajlandók elfogadni, hogy a politika a szabadságuk rovására próbálja orvosolni a társadalmi problémákat. A rövid klipek hangulata egyértelmű: elutasítás, irónia és fáradt düh. Az egyik megszólaló üzenete egyértelmű:

Friedrich Merz, a jövőnk nem a te dolgod.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

GRÜNE JUGEND (@gruene_jugend) által megosztott bejegyzés

Észtország megemeli a szolgálati időt

Észtország 2027-től egy évre növeli a kötelező sorkatonai szolgálat időtartamát, válaszul a romló regionális biztonsági helyzetre.

A döntést a térség biztonsági helyzetének romlásával, valamint az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború tanulságaival indokolták. 

A hosszabb szolgálati idő lehetővé teszi az alaposabb kiképzést és a korszerű fegyverrendszerek hatékonyabb elsajátítását – érvelnek a döntéshozók. 

A tervek szerint a sorkatonák hat hónapot töltenek intenzív kiképzéssel, amelyet további hat hónap, harci feladatokra összpontosító gyakorlat követ.

Éles ellentét húzódik a magyar és a brüsszeli álláspont között

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint éles ellentét húzódik a magyar és a brüsszeli álláspont között: Magyarország az ukrajnai háború mielőbbi lezárását szorgalmazza, míg Brüsszel hosszútávú háborús stratégiát készít elő. Úgy véli, mégis Magyarország pozíciója bizonyul erősebbnek. A szakértő szerint Brüsszel a koppenhágai informális csúcs óta nyíltan a háborúra készül. Elmondása szerint azóta összeállítottak egy ötéves háborús menetrendet, amelynek végén reményük szerint Európa „eléggé erős lesz ahhoz, hogy háborúzhasson az oroszok ellen”. A szakértő kifejtette:

Önmagában a védelmi együttműködés és az európai haderők ráncfelvarrása nem lenne rossz kezdeményezés, de sajnos mindez azzal a céllal történik, hogy ezek segítségével is Ukrajnát támogassák. Brüsszel ugyanis saját sorsát teljes egészében Ukrajnáéhoz kötötte, ezen a ponton már nem tudnak visszavonulni vagy irányt változtatni, hiszen azzal egész legitimációjuk kérdőjeleződne meg. 

A szakértő hozzátette: a „hajlandók” felismerték, hogy mindössze harmincezer katonát tudnának kiállítani és Ukrajnába küldeni, a sorkatonaság bevezetésének gondolata ezért „egy reakció erre a helyzetre”. Dornfeld László szerint nagyon sokan úgy érzik, hogy jelenleg a felkészülés időszaka zajlik arra, hogy az ötéves háborús menetrend végére sok mozgósítható katona legyen Európa területén, és nem védelmi céllal. 

A sorkötelezettséget is ránk erőltetnék, ahogy a migrációs kvótát Fotó: AFP

A sorkötelezettséget is ránk erőltetnék, ahogy a migrációs kvótát

Miközben a világ bizonytalanabbá válik, és egyes európai országok már a hadkötelezettség visszaállítását mérlegelik, felmerül a kérdés: meddig terjedhet az állam hatalma az egyéni szabadságjogok rovására, és milyen jogi és etikai dilemmákat vet fel a kötelező sorkatonaság? A Magyar Nemzet kérésére Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász értékelte a helyzetet, aki fontos összefüggésre mutatott rá: 

Nem zárható ki, hogy a kötelező katonai szolgálat sorsa ugyanaz lesz, mint az uniós migrációs kvótarendszeré – külső nyomásra próbálják majd a tagállamokra erőltetni, függetlenül a társadalmi támogatottságtól.

Borítókép: Német katonák (Fotó: AFP)