Az örökifjú Makk Károly

2020 decemberében emlékezzünk Makk Károly 95. születésnapjára. 2015-ben az oslói egyetemi irodámból telefonon érdeklődtem az amúgy nehezen kötélnek álló, kevés szavú filmrendező hétköznapjairól, terveiről. A beszélgetésből készült interjú azóta már rég eltűnt a digitális felhőben. Makk Károly pedig nagy tervezgetések, bokros teendői sűrűjében 2017-ben eltávozott közülünk. Úgy gondolom, érdekes lehet az öt évvel ezelőtti gondolatait újból az olvasók elé tárni.

Badacsonytördemic, 2015. március 28. Makk Károly Kossuth-díjas filmrendezõ, a Nemzet Mûvésze, kiváló mûvész a badacsonytördemici faluházban tartott könyvbemutatóján 2015. március 28-án. MTI Fotó: Varga György Fotó: MTI Fotó: Varga György

Makk Károly filmrendező, forgatókönyvíró, színész 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. Mozitulajdonos édesapja révén már gyerekkorában közel került a filmekhez, majd érettségi után a Hunnia Filmgyárban vállalt munkát. Budapesten a Pázmány Péter Egyetem magyar–művészettörténet–esztétika szakos bölcsészhallgatója volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát 1946 és 1952 között végezte el. Első filmjét az akkori hatalom betiltotta, az ötvenes évek elején egy ideig traktorosként dolgozott. 1952-ben került a Mafilmhez mint társrendező. Első játékfilmje, a Liliomfi, 1954-ben készült. Korszakhatárokat jelentő alkotások fűződnek a nevéhez. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, később docense, majd a főiskola egyetemmé válása után professzora, végül professor emeritusa. 1991-ben a Demokratikus Charta szóvivője. 1993-tól a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja, később elnöke. Makk Károly egyike volt a legismertebb magyar filmrendezőknek. Számos játékfilmet és tévéjátékot rendezett. Az Európai Filmakadémia tagja. (magyar.film.hu HM)

Makk Károly rendező és Illés György operatőr 1960-ban
Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

Két tucatnál több filmje ma is élénken él a filmrajongók emlékezetében. Artmozik, ifjúsági körök, filmklubok játsszák a 30, 40, 50, 60 éve készült filmjeit (a Liliomfi 66 éves). Különösen a kerek születésnapi évfordulókon alig tudott eleget tenni a meghívásoknak. A vetítések előtt vagy után hosszan faggatták a rendezőt alkotói módszeréről, a máig aktuális filmek titkairól.

Liliomfi

Makk Károly néhány filmjét a Balaton északi fennsíkján forgatta. Munkái során nemcsak ő ismerte meg ezt a tájat, hanem e vidék emberei is őt. Szeretettel, barátsággal fogadták, amikor kikapcsolódásra, feltöltődésre ott választott magának pihenőhelyet. Rendszeresen találkozott a környéken élő barátaival, élvezte a Balaton-felvidék különleges ízeit, zamatait. Kistermelők kínálták portékáikat, friss zöldséget, gyümölcsöt, házi nevelésű szárnyasokat és „testesebb jószágok” finomabbnál finomabb részeit.

Makk Károly 1974-ben
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Makk Károly kicsit bosszankodva, kicsit derűsen említette az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése után a hazai médiumok által gerjesztett pánikkampányt az egészségtelen húsok, adalékok, tartósítószerek ellen. Igencsak nagy riadalom támadt még az egészségesen étkezők körében is.

– Már nem merek megenni egy pár virslit sem, a legrosszabb kategóriába sorolták. Valamikor nagyon szerettem főzni, szakácskodni. Élvezettel tértem be a húsboltba, ahol a hentes olyan választékkal csábította a betévedőket, hogy nem lehetett ellenállni a kísértésnek. Van, aki tud ügyelni az étrendjére, nekem ez nem megy könnyen. A környék nemcsak az ételeiről és a hozzájuk való friss alapanyagokról híres, hanem a borairól is. Egyre alakulnak a nemes nedűket előállító borgazdaságok. A Szigligeti Vinotéka kínálatában található például a Szászi Birtok egyik terméke, a magyar irodalom és a filmem szereplőjéről elnevezett Liliomfi (badacsonyi olaszrizling). Nem beszélve a Szeremley-borokról és Szeremley Huba barátomról, aki külföldi gazdasági és érzelmi kalandjain túlesve a régi családi otthon: Badacsony és vidékének hívó szavára visszatért ide, hogy a környék élet- és borkultúráját megőrizni, sőt fejleszteni tudja, ennek a visszatérésnek minden örömét és nyűgét vállalva.

Ház a sziklák alatt

Az időskori testmozgásról, fizikuma karbantartásáról is kérdeztem a rendezőt. Mentegetőzés nélkül közölte, hogy az egészségügyi sétáit többnyire a négy fal között tudja le. Nagyon szeret nézelődni, elmélkedni, s az ablakon túli táj képes őt hosszú időre lekötni. Amikor feleségének mutogatta korábbi filmjei színhelyeit, rátaláltak a házukra, és csak később jöttek rá, hogy az 1959-ben forgatott Ház a sziklák alatt című film híres jelenetének meredélye közelébe kerültek. Egyik ablakuk arra néz, a déli fekvésű a Balatonra, a másik kettő a napfelkeltére és a napnyugtára.

– 18 éves korom óta filmezek, megállás nélkül dolgozom. Kormányok jöttek-mentek, én mindig forgattam. Köztudott, hogy ez egy erőt próbáló, kemény szakma. Voltak nehéz időszakok, de mindig tudtam, hogy egyszer elmúlik, s jön egy újabb, jobb periódus az életemben. Szeretek autókázni, szomszédolni, gyönyörködni a táj szépségében, de a kert, a gereblyézés, a fametszés nem érdekel. Fiatal koromban robbanékony, lelkes sportoló voltam, de úgy ötvenévesen lehiggadtam. A lustaság és a mozgékonyság furcsa keveredése jellemző rám, ezt talán édesanyámtól örököltem.

Radetzky-induló

Sok filmet készített, és – bevallása szerint – elég sok ötlete maradt megvalósítatlanul. Makacsul kérdezősködtem, hogy mégis mi hiányzik igazán a repertoárjából, melyik az a film, aminek hiánya a leginkább fájó.

– Joseph Roth Radetzky-induló című regényét vittem volna vászonra cseh, lengyel, magyar, német koprodukcióban. Már összeállt az álomstáb, csupa veretes nevekből, s a producer is értette a dolgát, aztán valahogy mégis elmaradt. Pedig a 80-as években nagyon foglalkoztatott Roth 1932-es műve, amely a Trotta család három generációján keresztül mutatta be a Monarchia tündöklését és bukását. Éppen aktuális lett volna a film, Magyarország és a környező országok akkor álltak a korszakváltás határán, még ott, de már majdnem itt.

Szeretni kell

Makk Károly a négy táj felé néző ablakain át nem csak a közeli tájat figyelte, igyekezett távolabbra is látni. Összefüggéseket, a mindenkori helyzetekre adható válaszokat, magyarázatokat keresett. Ha már filmforgatáson nem is törte a fejét, de gondolatait igyekezett sorokba szedni. Egy kiadó biztatására nekifogott az írásnak.

Makk Károly budapesti otthonában, 2010. december 20-án
Fotó: MTI/Kallos Bea

Egy hét kínkeserves munka eredményeként csupán néhány oldal született. Folytatta, golyóstolla nyomán szaporodtak a sorok, s néha már élvezetet is talált benne. Aztán szövetkezett élete társával, aki a számítógépbe másolás közben javította, szerkesztette is a szöveget, s közben jókat veszekedtek, sokszor semmiségeken is. Makk Károly vidám telefonhangja azt sugallta nekem, hogy nem vérre ment a játék, és rögtön meg is magyarázta a bizonyítványát.

– Már alig vártam a közös írási alkalmakat, mert az összeveszéseket jó kis kibékülések követték. Összeboronált bennünket a Szeretni kell című könyvem (Kossuth Kiadó, 2014).

Kiadója így reklámozta ezt a kötetet: „Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre. Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező 89 évesen emlékezik vissza több mint 70 éves pályájára.”

Makk Károly a badacsonytördemici faluházban tartott könyvbemutatóján 2015. március 28-án
Fotó: MTI/Varga György

Makk Károly ebből az írási periódusból még egy különleges történettel is megajándékozott. Nem számolt azzal, hogy lázas igyekezetében teleírja a vidéki házba magával vitt összes tiszta papírlapot. A polcok roskadoztak a rendezőkollégák egyoldalasan gépelt forgatókönyvei alatt. Így írta tele Fábri, Huszárik, Jancsó dolgozatainak üres hátoldalait saját jegyzeteivel.

Szerelem

A Magyar Filmlabor 2015 végére 100 régi magyar film digitális felújítását végezte el a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNF) részére. A filmek operatőrei segédkeztek a korhű látványvilág visszaállításában. Ők fényelték újra az egyenlőtlenül fakult részeket, s biztosították, hogy az eredeti elképzelésük szerinti fény- és színhatás a digitális adathordozón is érvényesüljön. Az NMF alapvető célja az volt, hogy fennmaradjanak a forgalmazásban ma már nehezen hozzáférhető, jelentős filmtörténeti értékek. Az első körbe tíz Makk Károly-film került. A Szerelem című is, amit 2001-ben minden idők legjobb 100 filmje közé választottak.

Makk Károly Szerelem című alkotása is megújult

– Mostanra elmúlt a Makk Károly-filmek „divatja” ­– mondta nevetve –, de neves filmes oktatóhelyekről időről időre kapom a híreket, hogy a kötelező szakirodalomban szerepelnek a rendezéseim, és ennek kapcsán sokszor vetítik is az ifjú utódoknak.