Makk Károly filmrendező, forgatókönyvíró, színész 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. Mozitulajdonos édesapja révén már gyerekkorában közel került a filmekhez, majd érettségi után a Hunnia Filmgyárban vállalt munkát. Budapesten a Pázmány Péter Egyetem magyar–művészettörténet–esztétika szakos bölcsészhallgatója volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát 1946 és 1952 között végezte el. Első filmjét az akkori hatalom betiltotta, az ötvenes évek elején egy ideig traktorosként dolgozott. 1952-ben került a Mafilmhez mint társrendező. Első játékfilmje, a Liliomfi, 1954-ben készült. Korszakhatárokat jelentő alkotások fűződnek a nevéhez. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, később docense, majd a főiskola egyetemmé válása után professzora, végül professor emeritusa. 1991-ben a Demokratikus Charta szóvivője. 1993-tól a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja, később elnöke. Makk Károly egyike volt a legismertebb magyar filmrendezőknek. Számos játékfilmet és tévéjátékot rendezett. Az Európai Filmakadémia tagja. (magyar.film.hu HM)

Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal
Két tucatnál több filmje ma is élénken él a filmrajongók emlékezetében. Artmozik, ifjúsági körök, filmklubok játsszák a 30, 40, 50, 60 éve készült filmjeit (a Liliomfi 66 éves). Különösen a kerek születésnapi évfordulókon alig tudott eleget tenni a meghívásoknak. A vetítések előtt vagy után hosszan faggatták a rendezőt alkotói módszeréről, a máig aktuális filmek titkairól.
Liliomfi
Makk Károly néhány filmjét a Balaton északi fennsíkján forgatta. Munkái során nemcsak ő ismerte meg ezt a tájat, hanem e vidék emberei is őt. Szeretettel, barátsággal fogadták, amikor kikapcsolódásra, feltöltődésre ott választott magának pihenőhelyet. Rendszeresen találkozott a környéken élő barátaival, élvezte a Balaton-felvidék különleges ízeit, zamatait. Kistermelők kínálták portékáikat, friss zöldséget, gyümölcsöt, házi nevelésű szárnyasokat és „testesebb jószágok” finomabbnál finomabb részeit.

Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán
Makk Károly kicsit bosszankodva, kicsit derűsen említette az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) jelentése után a hazai médiumok által gerjesztett pánikkampányt az egészségtelen húsok, adalékok, tartósítószerek ellen. Igencsak nagy riadalom támadt még az egészségesen étkezők körében is.
– Már nem merek megenni egy pár virslit sem, a legrosszabb kategóriába sorolták. Valamikor nagyon szerettem főzni, szakácskodni. Élvezettel tértem be a húsboltba, ahol a hentes olyan választékkal csábította a betévedőket, hogy nem lehetett ellenállni a kísértésnek. Van, aki tud ügyelni az étrendjére, nekem ez nem megy könnyen. A környék nemcsak az ételeiről és a hozzájuk való friss alapanyagokról híres, hanem a borairól is. Egyre alakulnak a nemes nedűket előállító borgazdaságok. A Szigligeti Vinotéka kínálatában található például a Szászi Birtok egyik terméke, a magyar irodalom és a filmem szereplőjéről elnevezett Liliomfi (badacsonyi olaszrizling). Nem beszélve a Szeremley-borokról és Szeremley Huba barátomról, aki külföldi gazdasági és érzelmi kalandjain túlesve a régi családi otthon: Badacsony és vidékének hívó szavára visszatért ide, hogy a környék élet- és borkultúráját megőrizni, sőt fejleszteni tudja, ennek a visszatérésnek minden örömét és nyűgét vállalva.