Belső csend

Megnyílt Hager Ritta textil-képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze 90. születésnapja alkalmából rendezett, Belső csend című, retrospektív kiállítás a Vigadó Galériában, mely június 20-ig a járványügyi intézkedések függvényében látogatható. Hager Ritta életműve, ez az immár hét évtizedes textilművészeti munkásság a kezdetektől a szakralitás, a keresztény szellemiség jegyében épül.

Hager Ritta több mint hat évtizede alkot Fotó: Forrás: MMA

A Magyar Művészeti Akadémia a Vigadó Galériában felállított retrospektív kiállítással is köszönti jeles tagját, a nemzet művészét 90. születésnapja alkalmából. Az 1960-as évek óta szerepel rendszeresen műveivel a magyar ipar- és képzőművészeti kiállításokon, rendez műveiből önálló tárlatokat, s számos megbízásra készült műve – függöny, textil falikép, falikárpit – került 1966 és napjaink között hazai és külföldi közintézményekbe, egyházi épületekbe, közösségi terekbe is. A művészi alkotómunka mellett aktív közéleti tevékenységet is kifejt: számos művészeti és társadalmi szervezet, csoport aktív tevékenységet kifejtő résztvevője, tagja, alapító tagja. Munkáit több rangos múzeum, gyűjtemény (Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Szombathelyi Képtár) őrzi, kiállítási szerepléseit megannyi díj elnyerése fémjelzi. Munkásságát a legrangosabb szakmai díjakkal (1988 Munkácsy-díj, 2003 Kossuth-díj, 2014 Nemzet Művésze díj) ismerték el. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Hager Ritta több mint hat évtizede alkot
Fotó: MMA

Hager Ritta alkotói, a több mint hat évtizedet átfogó munkásságot mindvégig jellemző önvallomása így szól: „Témáim kiválasztásánál a filozófia és a vallás, a profán szembeállításával adja a feszültséget, amit a harmónia old fel. A természetből merített szimbólummal kívánom szemléltetni az élményt, mert a szimbólum többet hord magában a láthatónál. Az igazi mű provokál, figyelemfelhívó valami felé. A sok kísérletezés, töprengés, vajúdás után születik meg az alkotás, melyben magunkra ismerünk.”

Hager Ritta: Fúzió
Fotó: Forrás Galéria

Életszemléletéről, művészeti törekvéseiről, munkamódszeréről Keserü Katalin művészettörténész állapította meg összegfoglaló érvénnyel: „Hager Ritta munkái inkább a meditáció, semmint az experimentáció képviselői voltak, noha első jelentős darabjai egyúttal vitathatatlanul részei az environmentális, szobrászi jellegű faliszőnyeg-művészet történetének. Az Összefonódás, Tűz című, »új« anyagokkal (juta), technikákkal (fonás, kötözés) kísérletező műveinek megőrzött frontalitása, a témák költői és filozofikus jellege azonban a mához vezet. Hiszen a Hullámzás, Fény, Út, Belső tűz, Áradás című későbbi (mai) művei, az egyre inkább előtérbe hozott és egyénien gazdagított ó-gobelintechnikával, a faliszőnyeg újra önmagára találásának állomásai, egyúttal a csendesebb, a természeti és belső világot összekapcsoló, egymásba fonó (a természetet intimizáló és a belső érzékenységet kiterjesztő), ezáltal a létezéstudat gyökereihez visszanyúló kortárs képzőművészetnek is reprezentánsai.”

Hager Ritta: Folyamat
Fotó: Forrás Galéria

Keppel Márton művészettörténész így írt a művészről: „ A posztmodern társadalom és a posztmodern utáni szociális és kulturális berendezkedés legjelentőségteljesebb élménye a pluralista világszemlélet, amely egyidejűséget és egyenlőséget feltételez a jelenségek és interpretációk között. Vagyis, már nem a korszellem határozza meg a környezeti kereteket, hanem az egyén választása és döntéseinek sorozata a párhuzamos lehetőségek közül. Hager Ritta választása nemcsak önmaga számára egyértelmű, de egyéni tanúságtétele a hívő ember közösségi életformájában válik jellé. A keresztény lelkiség megvallása pótolta számára azt a deficitet, amit a 20. századi ateista világmagyarázatok hiábavalóan próbáltak mesterségesen betömni. Bár kínálkozott és kínálkozik számtalan út, ő az evangéliumi utat fogadja el érvényesnek és üdvözítőnek. Tanúságtételének eszközéül pedig a művészet mellett döntött, amit spiritualizmussal telített textilkompozíciók formájában tár a világ elé.”