– vallja Pozsgai Imre. – Mondok egy példát: vettem egy kis monográfiát Feleky Fetter Frigyes munkáiról, s egy éven belül kéthavonta szembejött velem egy-egy képe. A hátam mögött a falon, a körmenetet ábrázoló festmény az egyik korai munkája. Feleky Fetter műveire az ország különböző helyein találtam rá. A Pihenő munkások a Szajna-parton című festménye Szegedről került fel Budapestre, ott jutottam hozzá. Egy másik képén – amelyet egy balatonfüredi gyűjtőtől vettem meg – egy erdélyi, medgyesi utcarészlet látható. Otthon a két kép egymás mellé került a falon. Egy nap Feleky Fetter monográfiájában megláttam egy 1931-ben készült fotót a szegedi Kass-szállóban rendezett kiállításáról. A két kép ugyanúgy egymás mellett látható a tárlaton, mint nálunk. Adták-vették őket, ide-oda kerültek, túlélték a háború viszontagságait, és kilencven évvel később egy gyűjtőnél ismét egymásra találtak.
Kis mesterek nagy művei
Ha ránéznek egy tárgyra, már zsigerből érzik, hogy az egyszerű, régi vagy antik bútor tömegcikk vagy iparművész munkája. Pozsgai Imre és felesége, Szabó Éva magyar művészek munkáit gyűjtik, elsősorban festményeket és bútorokat. A gyűjtés során sok szakemberrel megismerkedtek, akiknek időnként kikérték a véleményüket. Ma már az is előfordul, hogy a szakemberek fordulnak a házaspárhoz.

– Van, amikor én inspirálom Imrét – fűzi hozzá Szabó Éva. – Engem a viselettörténet érdekel. Sokat foglalkoztam Tüdős Klára ruha- és jelmeztervező munkásságával, aki egyébként az első magyar filmrendezőnő is. Szalonjában, a Pántlika Stúdióban az ő tervei alapján készítették a ruhákat a kor nagyasszonyainak, művésznőinek.
Tüdős Klára munkásságával kapcsolatos gyűjteményük felhasználásával, a Kieselbach Galéria felkérésére Szabó Éva egy rövid tanulmányt írt a ruhatervezőről és a stúdiójáról. Írása A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében című könyvben jelent meg.

A házaspártól múzeumi tárlatokra rendszeresen kérnek kölcsön képeket és bútorokat is. Több alkalommal már ők is bemutatták gyűjteményük néhány darabját. Százhalombattán a Matrica Múzeumban Pituk József képeiből rendeztek kiállítást. Kapcsolatuk a festőművész munkásságával néhány akvarellel és egy életműkönyvvel kezdődött. Pituk rendkívül érdekes festő, kolorisztikus alkotó, a színek és a fények mestere. Ő készítette el a Szent Jobbot őrző kápolna háborúban megsemmisült, festett ólomüveg ablakait is.
2016-tól Százhalombattán az óvárosi napokon a kertjükben, a pajtában rendeznek kiállításokat. Olyankor nyitva van a kapu, és a látogatóknak folyamatos tárlatvezetést tartanak.– Egy alkalommal a Magyar Képírók Társasága művei közül válogattunk, Az idegen tájakon magyar ecsettel című kiállításunkon olyan hazai művészek képeit mutattuk be, amelyeket a határon túl festettek. Az idei tárlat címe: Kárpátalja színei. Majd küldünk meghívót a Pajtatárlatra – mondják búcsúzóul.
További Kultúra híreink
Borítókép: Pozsgai Imre és Szabó Éva gyűjteményük egy részével (Fotó: Teknős Miklós)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!