A helyenként még ma is élő falusi hagyomány csak sejteti, milyen gazdag zenei és táncélet lehetett Magyarországon az elmúlt századokban. Az archaikus magyar hegedűjáték kutatója, Jánosi András népzenész összehasonlította a XVIII. századi hangszeres zenei gyűjtemények anyagát a ma is közkedvelt táncdallamokkal. Az eredmény a Hungaricus együttes Rozsnyói farsang – 1730 című hangfelvételén meghallgatható: Jánosi András hegedűn, Apró Anna kobozon játszik, Kaczor Dorottya énekel, és közreműködik Turi András dobbal. A kiadvány válogatást nyújt a Zay-ugróci kézirat anyagából.
– Több mint ezernégyszáz dallam egybevetése után világossá vált számomra, hogy az a szép, archaikus hangszeres zene, amelyet az erdélyi és a partiumi falvak hagyományából az elmúlt évtizedekben megismertünk, számos elemet megőrzött a történelmi Magyarország régi hangszeres játékából – mondja Jánosi András. – Az összehasonlított dallamok száma mára a kétezret is meghaladja, a pandémia okozta kényszerű bezártság ráadásul kitűnő alkalmat teremtett az összegző kutatómunkára. Az anyagmennyiség újbóli áttanulmányozása újabb felismeréshez vezetett: az erdélyi vagy partiumi területekről ismert zenei anyag a források tanulsága szerint elsősorban a Felvidék régi hangszeres zenéjének maradványa. Ennek az örökségnek az emlékét őrzik a XVIII. századi kéziratos gyűjtemények.
Rozsnyói farsang Dél-Koreában
A Hungaricus együttes már a nevével is nemzeti táncaink XVIII. századi elnevezését idézi. A zenei formáció elsősorban azért jött létre, hogy a korabeli kéziratos gyűjtemények dallamkincsét megszólaltassa. A trió május 25-én koncertet ad Dél-Koreában, az UNESCO Daegu Music Week fesztiválon, majd május 27-én és 28-án Szöulban játszik.

Jánosi András elmondása szerint a Felvidékhez köthető korabeli gyűjtemények több száz hangszeres dallamot – nagyrészt táncdallamot – tartalmaznak. A három évszázaddal ezelőtt, Rákóczi Ferenc korában lejegyzett hangsorokban a kutató fölfedezte az erdélyi zenében mind a mai napig hallható díszítmények kottaképét, a mezőségi, felső Maros-menti, székelyföldi dallamrészek változatait és az Erdély-szerte ismeretes hangszeres közjátékok korabeli formáit.
Az összehasonlító vizsgálat rávilágít arra is, hogyan gyúródott egységes műveltséggé zenei hagyományunk. Megérteti, miért hatott ez a hangvétel olyan erőteljesen az európai műzenére, többek közt Bach, Haydn, Mozart, Beethoven vagy Schubert műveire is.
A magyarság Kárpát-medencei történelmét végigkíséri a tánc, amelynek karakterére, temperamentumára és improvizatív jellegére az európai nemzetek koronként újra meg újra rácsodálkoznak. A Hungaricus együttes már a nevével is nemzeti táncaink XVIII. századi elnevezését idézi.
További Kultúra híreink
A zenei formáció elsősorban azért jött létre, hogy a Zay-ugróci kéziratos gyűjtemény által megőrzött dallamkincset megszólaltassa. Egyszerűbben fogalmazva: Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel és Bolyai János korának muzsikáját. A zenei anyag kiegészül a Barkóczy-kéziratból, a Lányi Eleonóra Zsuzsanna-féle gyűjteményből, valamint a Vietoris-kódexből való táncokkal, Balassi Bálint énekelt versével, valamint a néphagyományból ismert dallamokkal. Tartalmaz Rákóczi nóta változatokat („Hajnalban szépülnek fák, virágok, füvek…”), dalokat a kuruc időkből („Zöld erdő harmatját, / Fakó lovam nyomát / Hóval lepi be a szél...”) és gyertyástánc dallamokat is, amelyek énekes változatai a Zoborvidéken maradtak fenn („Mikor a menyasszonyt viszik a padlásra / Nevet a szoknyája a létra fokára…”).
Kutatások bizonyítják, hogy a vonós zenekarok csak az 1850-es évektől, vagyis a szabadságharc leverése után terjedtek el, akkor is elsősorban nagyvárosok, uradalmi központok körül, az erdélyi falvakban pedig még később, a XX. század első évtizedeiben. Korábban a hegedű rendszerint más dallam-, illetve ritmushangszerekkel együtt szólalt meg. A Hungaricus együttes e régi hagyományt eleveníti fel hegedű- és kobozjátékával május 25-én Dél-Koreában, az UNESCO Daegu Music Week fesztiválon, majd május 27-én és 28-án Szöulban.
Borítókép: A Hungaricusegyüttes kutatások nyomán éleszti a régi vonószenét (Fotó: Hunyicska Ákos)
További Kultúra híreink
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Zene, barátság, borok és ízek a Gastroblues fesztiválon
Ismét változatos, színes programkínálattal várják a rock, a blues és a jazz szerelmeseit Pakson.

Csaknem hét és fél milliárd forint összegben hirdetett meg pályázatokat a Kulturális és Innovációs Minisztérium
A négy pályázat a magyar kultúrát, a nemzeti identitást erősíti és eljut szerte a Kárpát-medencében minden magyar közösséghez.

A trianoni harangok megkondulásakor debütál Kovács Nóri Békeima című videóklipje
Miskolc-Görömbölyön, a Grál Pincében készült a dal felvétele.

A Zeneakadémia életében nagyon fontos szerepet töltenek be ezek a koncertek
Ismertették a százötven éves intézmény programjait.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség

Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb

Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...

Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről

Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!

Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka

Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára

Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol

Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó

A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet

Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt

Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Zene, barátság, borok és ízek a Gastroblues fesztiválon
Ismét változatos, színes programkínálattal várják a rock, a blues és a jazz szerelmeseit Pakson.

Csaknem hét és fél milliárd forint összegben hirdetett meg pályázatokat a Kulturális és Innovációs Minisztérium
A négy pályázat a magyar kultúrát, a nemzeti identitást erősíti és eljut szerte a Kárpát-medencében minden magyar közösséghez.

A trianoni harangok megkondulásakor debütál Kovács Nóri Békeima című videóklipje
Miskolc-Görömbölyön, a Grál Pincében készült a dal felvétele.

A Zeneakadémia életében nagyon fontos szerepet töltenek be ezek a koncertek
Ismertették a százötven éves intézmény programjait.