A helyenként még ma is élő falusi hagyomány csak sejteti, milyen gazdag zenei és táncélet lehetett Magyarországon az elmúlt századokban. Az archaikus magyar hegedűjáték kutatója, Jánosi András népzenész összehasonlította a XVIII. századi hangszeres zenei gyűjtemények anyagát a ma is közkedvelt táncdallamokkal. Az eredmény a Hungaricus együttes Rozsnyói farsang – 1730 című hangfelvételén meghallgatható: Jánosi András hegedűn, Apró Anna kobozon játszik, Kaczor Dorottya énekel, és közreműködik Turi András dobbal. A kiadvány válogatást nyújt a Zay-ugróci kézirat anyagából.
– Több mint ezernégyszáz dallam egybevetése után világossá vált számomra, hogy az a szép, archaikus hangszeres zene, amelyet az erdélyi és a partiumi falvak hagyományából az elmúlt évtizedekben megismertünk, számos elemet megőrzött a történelmi Magyarország régi hangszeres játékából – mondja Jánosi András. – Az összehasonlított dallamok száma mára a kétezret is meghaladja, a pandémia okozta kényszerű bezártság ráadásul kitűnő alkalmat teremtett az összegző kutatómunkára. Az anyagmennyiség újbóli áttanulmányozása újabb felismeréshez vezetett: az erdélyi vagy partiumi területekről ismert zenei anyag a források tanulsága szerint elsősorban a Felvidék régi hangszeres zenéjének maradványa. Ennek az örökségnek az emlékét őrzik a XVIII. századi kéziratos gyűjtemények.
Ajánló
Jankovics Marcell retrospektív sorozat a Cinema MOM-ban
Jankovics Marcell emlékére ingyen elérhető a felújított Fehérlófia, a János vitéz és sok más csemege június első hetében.