Az idei csíksomlyói búcsú a békére és jóságra hívja fel a figyelmet

A hagyományos csíksomlyói búcsú idén június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára esik. Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek lesz. A búcsú mottója idén a ferences rend jelmondata: Pax et bonum! – Béke és jóság!

A világ összmagyarságának legjelentősebb keresztény búcsúját az erdélyi csíksomlyói kegytemplomában tartják – olvasható a Híradó.hu cikkében.

Minden évben a pünkösdi ünnep alkalmával innen indulnak a hívek a közeli Kissomlyó-hegy és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben megtartandó szabadtéri szentmisére. A menetet hagyományosan Gyergyóalfalu keresztalja nyitja, és a gyimesi és a moldvai csángók zárják.

A római katolikus egyház hívei Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek abban az esetben, ha a gyónás szentségének kegyelmi állapotában keresik fel a kegyhelyet és vesznek részt a szentmisén.

A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária-kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glóriával. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 centiméteres, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyas oltár központi alakja lehetett és a 16. század elejéről származik.

A csíksomlyói kegytemplom és kolostor története azonban még ennél is régebbi korokba, a 15. századig nyúlik vissza. 

Ekkor telepedtek le itt a ferences szerzetesek, akik 1442 és 1448 között építették fel az első gótikus templomot és kolostort. Az építkezéshez Hunyadi János is hozzájárult, a török elleni győzelméből szerzett zsákmányból. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Ez ma is a búcsúnapja.

Az első kolostorból mára már csak egy portálé és egy pinceablak maradt fenn, 1661-ben a törökök elpusztították. A támadók az ide menekült székelységet részben megölték, részben rabszolgának elhurcolták. Az áldozatokat a templom előtt tömegsírba temették. 1694-ben aztán egy tatár sereg is megtámadta Csíksomlyót. 

A háborús pusztítások miatt az épületeket rendre újjáépítették, de 1802-re már kicsi lett és a ferences atyák új templom építése mellett döntöttek.

Az új barokk templomot Konstantin Schmidt építész tervei szerint 1804-ben kezdték építeni. 1876. augusztus 20-án Fogarasy Mihály erdélyi püspök szentelte fel, 1948-ban XII. Piusz pápa pedig basilica minor rangra emelte.

Ünnepi program:

Június 4., szombat

• 7.30: szentmise a kegytemplomban,
• 10.30: kordon indulása a kegytemplom előtti térről a Hármashalom-oltárhoz,
• 10.00: ünnepélyes rózsafüzér a nyeregben,
• 11.00: szentségimádás a nyeregben,
• 12.30: ünnepi szentmise a nyeregben, amelynek főcelebránsa és szónoka Udvardy György veszprémi érsek,
• 17.00: csángó szentmise a Szent Péter és Pál-plébániatemplomban,
• 18.00: pünkösdi vigília szentmise a kegytemplomban,

szombatról vasárnapra virradóra virrasztás a kegytemplomban.

Június 5., pünkösdvasárnap

Szentmisék a kegytemplomban: 7.00, 8.00, 10.30 és 18.00.

Június 6. pünkösdhétfő, a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja emléknapja

Szentmisék a kegytemplomban: 8.00, 10.30 és 18.00.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Gyimesi csángók (Fotó: MTI/Mohai Balázs)