– A küldetésünk az, hogy a komolyzenétől a jazzen át az újcirkuszig számtalan műfajban hozzunk létre értékes kulturális tartalmakat, hiánypótló produkciókat, minőségi előadásokat, majd ezeket el is juttassuk minél több emberhez, és helyzetbe hozzuk a magyar kultúrát– fejtette ki a vezérigazgató az Origó hasábjain megjelent interjúban. Elmondása szerint az első Orbán-kormány fontos döntést hozott azáltal, hogy úgy határozott, épít egy nemzetközi rangú összművészeti központot, amely korábban nem létezett Magyarországon, de Közép-Európában is ritka.– Nagyon tehetséges, kiemelkedő szakembergárda dolgozik nálunk, akik elhivatottak a kultúra iránt– tájékoztatott, majd azt is elárulta, hogy számos külföldi és magyar sztár megfogalmazta már, hogy a világ talán legjobb közönsége a Müpáé, akik valódi közösséget alkotnak.
A programjaik összeállításáról nyilatkozva elmondta továbbá, hogy a magyar és a közép-európai kultúra gazdagságát úgy kívánják megmutatni és megismertetni a fiatalabb nemzedékekkel, hogy mai, kortárs művészetté alakítják. – Azért is van szükség erre, mert láthatóan hatalmas identitásválság van a világban, mi pedig szeretnénk az embereknek igazodási pontokat mutatni.– fogalmazott a vezérigazgató, aki szerint a Müpában koncertező világsztárok turnérendjében kiemelt helyet foglal el a budapesti helyszín, és szívesen lépnek fel a magyar zenészekkel is, miáltal kulturális transzformáció jön létre. Branford Marsalis többszörös Grammy-díjas amerikai szaxofonos írt például egy magyar népzene által inspirált darabot a Müpa tizenötödik születésnapjára, amelyet magyar népzenészek adtak elő; a dubaji világkiállításra pedig egy különleges produkciót készítettek az Állami Nép Együttes és a Győri Balett közreműködésével.
Nemrég ért véget az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, amely a Müpa szervezésében valósult meg immár országosan. – Három vidéki nagyvárosban is jelen voltunk – Győrben, Miskolcon és Debrecenben –, Pécs és Szeged pedig egy-egy különleges produkcióval csatlakozott a programok sorához – mondta el Káel Csaba, hozzátéve, hogy olyan világsztárok mutatkoztak be a fővároson kívül, mint Ramón Vargas operaénekes, a jazzlegenda Arturo Sandoval vagy Maxim Vengerov hegedűművész. A fesztivál keretei között megtartott világzenei rendezvény, a Budapest Ritmo rekordszámú nézőt vonzott. A vezérigazgató úgy véli, igazi összművészeti eseménysorozat valósult meg, amelyről a visszajelzések is megmutatták, hogy komoly országos igény van az ilyen A-kategóriás nagy kulturális fesztiválokra. A június 9-én kezdődő Wagner-napokra pedig elképesztő sztárparádét ígért. A jövő évi programokkal kapcsolatban elárulta, hogy mivel minden évben magasabbra teszik a lécet, ez most sem lesz másként.
A kihívások sorában azt is megemlítette, hogy egy világjárvány után vagyunk, ugyanakkor a szomszédunkban háború zajlik. Mindez a művészeti élet működésére is hatással van, Budapestre azonban úgy tekintenek a turisták is, mint egy biztonságos városra, amely kulturális és turisztikai központ is egyben, ahova érdemes ellátogatni.– Az innovatív és újító szemlélet ezeknek az eredményeknek az elérésében kulcsfontosságú: folyamatosan monitorozzuk a nemzetközi trendeket, számtalan újítást hoztunk és hozunk a kulturális és kreatívipar területén, és érezhető, hogy a régióban sok partnerintézményünk tekinti iránymutatónak és követendőnek azt, amit és ahogyan a Müpa csinál úgy a programszerkesztés, mint a marketing és kommunikáció területén – fejtette ki.
A magyar filmiparról szólva Káel Csaba elmondta, hogy hatalmas változások történnek; Magyarország olyan pozícióra tett szert, amely más iparágban is ritka, a világ legjelentősebb filmgyártói közé emelkedtünk.– A világ legjelentősebb filmgyártói között vagyunk. Korábban külön kezelték a bérmunkaszektort és a magyar, főként szerzői filmek gyártását, és teljesen külön pályán volt a mozi és a tévéfilmek támogatása is. Két éve azért szorgalmaztam a Nemzeti Filmintézetet létrehozását, mert ezeket véleményem szerint nem lehet külön választani. Ez egy szakma, egy ipar. Hihetetlenül büszkék vagyunk az alkotói Oscar-díjakra, de a háttérben, a filmgyártásban dolgozó magyar szakemberek is világszínvonalúak.– nyilatkozta. A Dűnéért Sipos Zsuzsanna, az alkotás berendezője, valamint a nyolc éve Magyarországon élő és dolgozó Mac Ruth hangmérnök is Oscart kapott. Elmondta továbbá, hogy az SZFE azért stratégiai partner, mert az egész ágazat szempontjából kulcsfontosságú a képzés és utánpótlás.
Nemrég ért véget a cannes-i filmfesztivál, amelyen mintegy negyvenezer szakmabeli vett részt. Káel Csaba tájékoztatása szerint nagy volt az érdeklődés, hiszen a magyar filmipar világhírű, és köztudott, hogy nagy lendületű fejlődésen megy keresztül. „Tavaly a regisztrált filmipari költések összege elérte a 218 milliárd forintot, 30 százalékkal emelkedett a pandémia előtti, 2019-es volumenhez képest” – mondta. A sokak számára hiányolt történelmi témák jövőbeni feldolgozásáról elárulta, hogy küldetésüknek tekintik a filmkészítést a magyar történelem meghatározó pillanatairól és hőseiről.– Elgondolkodtató, hogy számos történelmi témát nem filmesítettek meg, holott ahhoz, hogy egy közösség, egy nemzet fel tudja dolgozni a történelmét, erőt merítsen a sikereiből – vagy akár megismerje a nagy kataklizmákat – meg kell mutatni ezeket mozgóképeken keresztül is– fogalmazott a kormánybiztos, aki szerint beszélnünk kell a hőseinkről, ugyanakkor „fontos, hogy a minket napjainkban foglalkoztató témákról is szülessenek alkotások, minél több nézőpontból és tónusban, komolyabb és könnyedebb hangvételben egyaránt.”
Borítókép: Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója (Fotó: Origó/Talán Csaba)
