Attila, a legyőzhetetlen harcos

Verdi szenvedélyes zenéjét XXI. századi látványtechnikával idézte meg a Margitszigeti Szabadtéri Színház legújabb bemutatójában, az Attila című operában. A hun király alakját Bretz Gábor alakította hitelesen, a női főszerepben a világhírű olasz szoprán énekesnő, Maria Agresta lépett a közönség elé.

A Margitszigeti Szabadtéri Színház a szakma legjobbjait kérte fel Verdi Attilájának megvalósításához. A rendező, Aczél András biztos kézzel állította színpadra az operát, amihez Madarász János látványtervező készített elképesztően izgalmas díszletet, a karakterekhez illő jelmezeket pedig Erkel László Kentaur tervezte. A tömegjelenetek koreográfiájában közreműködött Feledi János. A Feledi Projekt táncosai a modern balett mozdulatvilágával, látványos jelmezekben és élénkvörösre festett kezükkel, kígyózó mozgásukkal a történet drámai pillanatait tették emlékezetessé és égették bele a nézők retinájába, ami ritkán történik meg egy opera-előadáson.

A közönséget teljesen elkápráztatta a lebilincselő látványvilág, amelyet a négyszáz négyzetméternyi LED-falon látható apró részletességgel kidolgozott animációs és filmes hatású háttérképek tettek lenyűgözővé. A valósághű multimédiás képi világ életre keltette az ezerötszáz évvel ezelőtti kort, amiben a opera története játszódik. 

Dénes István karmester vezényletében a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara gyönyörűen adta elő Verdi nagy ívű zenéjét, amiben egy titokzatos legenda és a magyarság történelmének dicső múltja elevenedik meg a színpadon.

Az operát 1846-ban mutatták be Olaszországban. Egy olyan korban készült ez a mű, amikor Itáliá­ban az egyesülés iránti vágy, Európában pedig a reformkor forradalmi lendülete terjedt országról országra. Ekkor írta hazánkban Erkel Ferenc a Hunyadi László című operát, és Katona József Bánk bánja is ekkor indult dia­dalútjára.

Verdi első alkotói korszakában tudatosan fordult a történelmi témák felé, amiben a szabadság eszméjét lendületes dallamokkal adta át a közönségnek. A saját zenei stílusát a belcanto révén, a francia és német zenei hatásokkal ötvözve alakította ki, ami az Attilában a duettekben és a kórus előadásában ismerhető fel a legjobban. Az eszmei mondanivalót az opera stíluskövetelményeivel egységbe formálta és közérthetővé tette a hangszereléssel és a dallamformálással.

Megkaphatod a világmindenséget, de hagyd meg nekünk Rómát

– énekelte az Eziót alakító Haja Zsolt, és ez az a mondat, amiben a legjobban kézzelfoghatóvá válik a reformkor nemzeti szabadságvágya. 

Ráadásul Attila, aki az ereje révén és sikeres hadjárataival az északi istenekre hasonlít az operában, igazi pozitív hősként nemcsak kemény és szigorú vezető, hanem művelt és figyelmes is egyben.

Erre a szerepre Bretz Gábor személye telitalálat volt, aki szálfatermetével, imponáló színpadi megjelenésével és zengő, erőteljes orgánumával uralta az egész estét.

A női főszereplő, Odobella áriáihoz kivételes technikai tudás szükséges, de ezt Maria Agresta már az első duettnél megmutatta, lenyűgöző volt hallani, ahogyan olaszos könnyedséggel két oktávot ugrott a hangjával. Áriáiban a haza iránt érzett határtalan szeretetről énekelt, aki fogadalmát beteljesítve, bibliai Juditként akarta megmenteni népét.

Foresto szerepében Pataki Adorján kifejezetten drámai színezetű és erejű hangot szólaltatott meg a színpadon, ahol a férfienergiát, a haragot és a féltékenységet az énekes hangjának teljes skálájában meg tudta mutatni. Leó pápa rövid, de a cselekmény szempontjából fontos szerepében Gábor Gézát hallhattuk, aki érett hangjával meggyőző volt.

A történet végén a négy főszereplő együttes éneke az előadás csúcspontja volt, a dallamos szólamok kivételes élményt nyújtottak a közönségnek. 

Egy Verdi-opera kórusának létszámával nem érdemes spórolni, a Margitszigeti Szabadtéri Színházban is látványos volt a tömeg. A Magyar Állami Operaház kórusa betöltötte a teret, a drámai hatást erősítette a fáklyával megvilágított színpadon.

A hétvégi előadás is bizonyította, hogy nemcsak a női témák sikeresek az opera világában, hanem azok is, amelyeknek férfi a főszereplője. Az Attila igazi férfias és hazafias darab, ráadásul a dallamaiban férfiszenvedéllyel kápráztatta el a közönséget a Margitszigeten.

Borítókép: Jelenet az Attila című operából, amelyben Bretz Gábor alakította a hunok királyát (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)