Bemutatták a Szilvássy Carola-filmet Kolozsvárott

A hetvenperces dokumentumfilm Szilvássy Carola életén keresztül a 19. század végi és 20. század eleji Erdély történelmi viharokkal, tragédiákkal átszőtt kulturális és társadalmi életébe enged betekintést. Mindezt játékfilmes elemeken alapuló jelenetbetétek és történelmi kordokumentumok, köztük gyűjteményi és magánarchívumokban felkutatott különleges filmrészletek és fotóanyagok segítségével.

„A film legfontosabb küldetése, hogy a ma élő nemzedékek számára kézzelfoghatóbbá tegye a 20. század első felének erdélyi magyar történelmét, és példát mutasson a társadalmi szerepvállalás fontosságára mai világunkban is” – áll a bemutatót meghirdető közleményben.
Amint az alkotók a közleményben felidézik: Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola (1876–1948) Erdély egyik legrégebbi arisztokrata családja, a Wass család leszármazottja. 

Különc, különleges egyéniség, aki nemcsak szépségével, eszével, drámai tehetségével, hanem lelki erejével, áldozatkészségével és művészetpártolásával is kitűnt kortársai közül.

Carola a századforduló divatos szépsége, írók, költők múzsája, aki kipróbálta magát a kolozsvári színpadon, az 1910-es években újonnan épült kolozsvári filmgyárban, a Trianon utáni erdélyi irodalmi körökben, a Helikon porondján, Blériot repülőgépén és az afrikai vadonban is. A román betörés idején a lángoló Nagyszebenből legjobb barátnőjével, a miniszterelnök feleségével, Bethlen Margittal és Bánffy Miklóssal karöltve 130 árva gyereket mentettek ki a városból. Elvégezte a Ferencz József Tudományegyetem bábaképzőjét, és az első világháború kezdetén az elsők között vonult be képzett ápolónőként a galíciai frontra.
 

A Szilvássy Carola életútját végigkísérő dokumentumfilm alapját a halála előtt a kolozsvári diakonisszákra bízott, majd később a kolozsvári Erdélyi Református Gyűjtőlevéltárában őrzött, titkosított hagyaték adja, de az alkotók a Carolával szoros kapcsolatban álló kortársak – írók, szerkesztők, művészek, családtagok – műveit, levelezéseit és a szájhagyomány útján fennmaradt történeteket, korabeli sajtómegjelenéseket, valamint eddig nem publikált naplórészleteket is felhasználtak a film készítése során.

A maga természete szerint és szabadon című film dramatikus jelenetei erdélyi magyar színművészek közreműködésével, Erdélyben készültek, Szilvássy Carola életében is fontos, s máig fennmaradt helyszíneken, többek között a Kolozsvári Magyar Operában, a Kolozsvári Botanikus Kertben, a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában, a marosvécsi Kemény-kastélyban, valamint a gernyeszegi Teleki-kastélyban.

A filmet Szebeni Zsuzsanna, Ugron Zsolna és Bertha Lívia rendezte Szebeni Zsuzsanna és Ugron Zsolna forgatókönyve alapján, producere Molnár-Bánffy Kata. Carola alakját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, Kádár Noémi játssza.
A kolozsvári bemutató utáni beszélgetésen Molnár-Bánffy Kata megjegyezte, voltaképpen feminista filmet készítettek, hiszen egy olyan nőnek állítanak emléket, aki sok híres férfinak volt a múzsája, aki sok férfit menedzselt, és akinek a neve mégsem maradt volna fenn, ha ők nem tettek volna ezért. „Szükségünk van példaképekre. Nekem is. És válogatós vagyok. Carola pedig jó példakép” – jelentette ki.
A producer azt is bejelentette, hogy a filmet a karácsonyi ünnepkör napjaiban műsorára tűzi a Duna Televízió.

Borítókép: Bemutató az Urániában (Fotó: Kurucz Árpád)