Ma van a magyar kártya napja

A magyarországi kártyafestés kezdete a 18. században gyökerezik. E mesterség központjai Sopron és Pest lettek, s csakhamar tucatnyi magyar városban alapítottak kártyakészítő műhelyt és gyárat. A magyar kártya vagy más néven a Tell-kártya eredetét a szakirodalom Schneider József pesti kártyafestőnek tulajdonítja, aki a mai Kazinczy utcában található műhelyében 1836-ban festette a lapokat Friedrich Schiller Tell Vilmos című drámája alapján. Huszonöt éve a mai napot a Magyar Talon Alapítvány és a Pató Pál Asztaltársaság a magyar kártya napjává nevezte ki, mellyel a két szervezet célja többek között e klasszikus közösségi szórakozási forma felelevenítése.

Munkatársunktól
2022. 12. 29. 12:00
Budapest, 2016. december 29. A magyar kártya napja alkalmából rendezett találkozó egyik résztvevője kártyalapokat tart kezében egy budapesti kocsmában 2016. december 29-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán Fotó: Balogh Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A köztudatban magyar kártyaként élő pakli elődjét Schneider József készítette el, a kártyalapokon pedig Schiller német drámaíró Tell Vilmos című művének jelenetei találhatók meg. Úgy tartják, Schneider az akkori erős cenzúra miatt inspirálódott a Schiller-alkotásból. A készítő a 36 lapból álló, német nyelvű feliratokkal ellátott paklit rézbe metszette, s egy részét sablon segítségével, egy részét pedig kézzel festette meg. Tükörképes megoldást használt, mellyel könnyebbé vált a lapok kézben való rendszerezése. 

 

 

Ám nemcsak a pakli vizuális elemei, de a gondolati tartalma is igen népszerű lett, olyannyira, hogy valószínűleg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően el is kobozták az emberektől a Tell-kártyát. 

Ennek oka nagyon is világos: emlékeztette a magyarokat arra a tényre, hogy a svájciaknak sikerült elűzniük a Habsburgokat. Schneider lapjainak utóélete a bécsi Piatnik & Söhne cég által 1865 körül gyártott kéttípusú kártyán érhető tetten, diadalútja – a sokszorosítási technika fejlődésének ­köszönhetően is – folytatódott magyar és német nyelvterületen. A 36 vagy 32 lapból álló magyar kártyával számos társasági játékot – például ultit, snapszert – játszhatunk. A pakli magyar múltjának felelevenítése céljából pedig a Magyar Talon Alapítvány és a Pató Pál Asztaltársaság huszonöt éve életre hívta a magyar kártya napját, melyet ma ünneplünk.

Borítókép: Kártyázás (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.