Fiatal népzenészeknek hirdetett pályázatot a Petőfi Kulturális Ügynökség 2022-ben. A nyertesek ösztöndíjasként tanulhattak, tanulhatnak az amerikai East Tennessee State University és a Morehead State University népzenei tanszékén. Az ösztöndíjprogram részeként Magyarországon járt Raymond McLain, aki egész munkásságát az amerikai népzene tanulmányozásának, a hagyományok továbbörökítésének szentelte. A budapesti workshop január 27-én fergeteges hangulatú koncerttel zárult a Magyar Zene Házában.
Vannak, akik a színpadi lét titkait nálunk sokkal jobban ismerik, mert olyan kemény környezetben, olyan nagyon erős konkurenciával kell megküzdeniük. Ilyen hely az Egyesült Államok, ahol a világ legprofibb színpadra állítási technikái léteznek
– mutatott rá Ferenczy György, majd így folytatta: A mi workshopvezetőnk – és az együttese – ennek a részese. Tehát volt mit tanulnunk Raymond McLain professzortól, a Morehead State University és az East Tennessee State University nyugalmazott tanszékvezetőjétől, a bluegrass neves mesterétől, aki ráadásul ma is az amerikai népzenei élet egyik meghatározó alakja.
A workshopra olyan embereket kerestek, keresnek, akik kellőképpen nyitottak rá, hogy esetleg más műfajokon, stílusokon át hatásos módszereket megismerjenek, megtanuljanak, hogy azután itthon taníthassák ezeket.
Ferenczi György elmondása szerint azért fontos az amerikai zeneipar múltját és jelenét, sőt a jövőjét hiteles személytől megismerni, mert ha a világ zeneiparában bármilyen szinten is, bármilyen műfajú magyar zenész érvényesülni szeretne, legtöbbször azért nem sikerül, mert nem is érti, hogy milyen az a piac, ahová szeretne belépni.
Kell tudni, hogyan alakult ki. Az Appalache-hegységben az embert próbáló bányászélet közepette virágzott ki az a népzene, amit két egyetemen is oktatnak, mi mindkettővel kapcsolatban állunk Raymond McLain professzor révén – mondta Ferenczi György a Kultúra.hu-nak adott interjúban.
Ha megnézzük, hogy Európában kik a piacvezetők gyűjtésben, rendszerezésben, dallambőségben stb., egyértelmű, hogy a magyar, illetve a Kárpát-medencei népzenészek – köszönhetően a Bartók–Kodály–Lajtha-hagyománynak. Tehát reális esélyünk van rá, hogy fel tudjuk építeni az amerikai tanulságok alapján, de nem szolgai módon másolva, a saját »sikerszisztémánkat«
– hangsúlyozta a zenész, aki arról is beszélt, hogy a jól eljátszott számok összessége, a zeneileg steril műsor a lőtéri kutyát sem érdekli.
Produkció az, ami úgy hangzik fel, hogy az embereket megrázza, leköti a figyelmüket. Szerintem a mi kultúránk nagyon megérdemli, hogy ne közepes műsorokat, hanem világszínvonalú produkciókat vigyünk pódiumra
– tette hozzá, így folytatva: – Ez nem jelenti azt, hogy a magyar népzenét ki kellene puhítani, slágeressé tenni. Ellenkezőleg! Kentuckyban zárt népzenei rendszer van, be sem engedik a stúdióba azt, aki ezt nem tiszteli. Ahogy korábban mi a „nagy öregekhez” kapcsolódtunk, én például hat évig muzsikáltam Halmos Bélával.
Ferenczi György szerint fontos, hogy ne állítsunk fel stoptáblát a táncháznál: popzenész ide nem léphet be. Inkább tanítsuk őket.
Az első budapesti workshop is szóba került, amelynek kapcsán Ferenczi György elmondta: – Az Eredő zenekar tagjai tavaly a Morehead State University népzenei tanszékén sajátították el a módszert, ebben az évben a Kaptza Banda muzsikusai tanulják az East Tennessee State University falai között. A külföldön töltött időszak alatt lehetőséget kaptak, kapnak egy magyar népzenei album összeállítására és felvételére is. Így a képzést záró műsor elején az Eredő zenekar játszott a Nashville-ben rögzített új albumukról autentikus magyar népzenét.
Az én zenekarom, az 1ső Pesti Rackák tagjai ugyancsak részt vettek a workshopon, mi kortárs magyar népzenei blues összeállítást játszottunk. A program második felében az egyhetes workshop zenei anyaga hangzott el Raymond McLain vezetésével, valamennyi közreműködő részvételével – fejtette ki a zenész.
