Magyar íróként nem egyszerű boldogulni
Megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes magyar szerzőként megpróbálni érvényesülni. A legtöbb szórakoztatóirodalmi bestseller valóban az angolszász világból érkezik, de van kereslet a hazai művekre is. A YA (young adult – fiatal felnőtteknek szóló)-irodalomban, romantikában, krimiben, életrajzban és szakácskönyvben is élre tudnak ugrani a magyar szerzők.
– Egyfajta kötelességnek érezzük, hogy támogassuk a hazai kezdő szerzőket, akik tudnak ugyanolyan színvonalas műveket alkotni, mint az angolszász, francia vagy német írók. Ezért szeretnénk növelni a magyar szerzők tollából származó regények számát. Tavaly futott az első nagyobb szabású pályázatunk, és minden évben tervezünk hasonlót – mondja el Puskás Norbert, a Maxim Kiadó kiadóvezetője, hozzátéve, hogy a pályázat nem a változásokra reagál, hanem folytatja a megkezdett utat.
– Azt hiszem, aki kiesett egy pályázaton és szerette volna megjelentetni írását, az eddig is elküldte más kiadóknak.
Inkább az okozhat problémát, ha már az e-mailből látszik, hogy nem célirányosan, a kiadói profilt ismerve jelentkezik a szerző, hanem elküldi mindenkinek, és ami minden kiadóknak szól, az valójában senkinek sem.
– teszi hozzá Gönczi Péter.
A kiadóvezető szerint ezért érdemes néhány kiadót kiválasztani, amelyeknek személyre szabott e-mailt ír a kezdő szerző. Az e-mail néhány bemutatkozó sornál nem kell hogy több legyen, ehhez csatolmányként maximum egyoldalas szinopszist és a teljes kéziratot érdemes csatolni. Attól ugyanis felesleges tartani, hogy a szerző engedélye nélkül bármit felhasználna egy magára valamit adó kiadó.
Fontos a képzés is a kezdő szerzők számára
Ám nem mindegy, milyen kézirat érkezik a postaládába. A szakértők egyetértenek, hogy az Aranymosás felfüggesztésével szűkültek a kezdő írók lehetőségei. Fekete Judit, az Animus és Central Kiadó pr- és marketingmenedzsere szerint a piac azért veszített a felfüggesztéssel, mert a kezdő szerzők nagyobb magabiztossággal kopogtattak más kiadóknál az akár részleges, pozitív visszajelzés után. A kiesett szerzők pedig javított, átdolgozott kézirattal jelentkeztek máshol. A kiadó egyébként nem tervez saját hasonló tehetségkutatót indítani, mivel a kéziratok mennyisége amúgy is növekvőben van. Hasonlóan áll a General Press is a kérdéshez. Ott a kiadott művek szerzői több mint kilencven százalékban külföldiek, és ez az arány a tervek szerint a jövőben sem változik.
Varga Bea a hagyományos kiadói lehetőségek szűkülése miatt valószínűsíti az önköltséges utak, mint a magánkiadás, az Amazonon és a Google-on való publikálás fellendülését. A szakértő ugyanakkor biztatja a kezdő szerzőket, hogy a hazai kiadókhoz a nagyon jó kéziratok be fognak kerülni.
– Több kis kiadó hirdette már meg, hogy legkésőbb ősztől írástechnikai kurzusokat fog tartani. Így lehet olyan kiadó is, amely a gazdasági helyzet ellenére vállalja regénypályázat kiírását.
Ugyanakkor biztosan lesznek olyan írók, akik, nem látva más utat, a magánkiadást választják majd. Nehéz megjósolni, hogy ez tovább rontja vagy emeli a magánkiadásban megjelent könyvek minőségét.
Kérdés, az írók melyik kiadót, milyen szakembert választanak könyvük gondozásához – véli Wágner Szilárd, a Stílus és Technika Kiadó alapítója.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!