Mi lesz a kezdő szerzőkkel az Aranymosás felfüggesztése után?

Magyarország legnagyobb írói tehetségkutató programja futott az elmúlt tizenkét évben a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában. A Covid és a háború hatásai nyomán emelkedő papír-, nyomtatási és marketingköltségek azonban a könyvpiacon is válságot okoztak, amelynek legnagyobb vesztesei a kezdő szerzők. Merre indulnak most a tehetséges hazai szórakoztatóirodalmi írók? Több lesz a magánkiadás, vagy lesznek kiadók, amelyek lecsapnak a piaci résre?

Forrás: Pixabay

2023 nem a könyvkiadás éve. Amerikai booktuberek (könyvkiadással, írói szaktanácsadással, könyvkritikákkal foglalkozó youtuberek) már a pandémia óta figyelmeztetnek, hogy sokkal kevesebb irodalmi ügynök keres kezdő szerzőket, mivel a kiadók a bizonytalan gazdasági helyzet miatt ritkábban vállalnak be elsőkönyves írókat. Emellett világszerte évek óta csökkenő tendenciát mutat az olvasási kedv, amelyen ugyan a Covid javított valamelyest, de áttörést nem tudott elérni a streamingszolgáltatások és videójátékok tengerében.

Az időhiány is okozza az olvasási kedv csökkenését, de a kezdő szerzők ennek ellenére szívesen ragadnak klaviatúrát. Fotó: Pixabay

A magyarországi adatok különösen szomorúak. 2020-ban a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Tárki közös felmérése azt mutatta ki, hogy a felnőttlakosság tizenhárom százaléka olvas legalább hetente, ami tizenkét százalékos csökkenés 2005 és huszonkét százalékos 1989 óta. Főként a nők olvasnak, a férfiak ötvenkilenc százaléka szinte soha nem vesz könyvet a kezébe. Az időhiány szerepel egyik okként, de sokkal jellemzőbb, hogy válaszolók negyvenöt százaléka nem szeret olvasni.

Sok hibát elkövetnek a kezdő szerzők

Az olvasási kezd szignifikáns romlása mellett ugyanakkor egyre többen adják a fejüket írásra. A közösségi médiában rendszeresen szerveződnek különféle írókörök, ahol a kezdő szerzők egymásnak küldik el jobb és kevésbé jó zsengéiket. Egyvalamiben mindannyian egyetértenek: a pályán rendkívül nehéz elindulni. Az ok, hogy számos kiadó egyáltalán nem fogad kéziratokat, és azok sem feltétlen reagálnak, amelyek fogadnak. Néhány szerkesztő megjegyzi, hogy rengeteg gyenge írás kerül hozzájuk, ezért nincs kapacitás mindenkinek visszajelezni. Gönczi Péter, az Álomgyár kiadóvezetője szerint olyan is előfordul, hogy egy kezdő szerző csak az ötletével, de legfeljebb regényének első tíz oldalával jelentkezik, kérve a kiadót, hogy ítélje meg, az jó-e. A sok ki nem dolgozott vagy nyelvileg gyenge regénykezdemény között pedig elveszhetnek a gyöngyszemek.

Ennek megelőzésére szolgált az elmúlt tizenkét évben az Aranymosás irodalmi pályázata.

– Azért érte csapásként a pályázat felfüggesztése a kezdő szerzők közösségét, mert ez volt az ország egyetlen rendszeres szórakoztatóirodalmi pályázata. Reméljük, hogy ahogy a 2008-as recesszió után talpra állt a gazdaság, most is kerül ismét olyan helyzetbe a kiadó, hogy folytathassa az Aranymosást, bár a projekt ugyanilyen formában biztosan nem fut tovább. 

Kevesen tudják, de nemcsak a nyilvános pályázat tehetségkutatásával foglalkoztunk, de feldolgoztuk a kiadó íróiskolájának diákjai által írt műveket, a kiadóváltáson gondolkozó szerzők írásait, illetve az antológiaszerzők műveit is – magyarázza Varga Bea, a Könyvmolyképző korábbi, Aranymosásért felelős projektmenedzsere.

Magyar íróként nem egyszerű boldogulni

Megoszlanak a vélemények, hogy mennyire érdemes magyar szerzőként megpróbálni érvényesülni. A legtöbb szórakoztatóirodalmi bestseller valóban az angolszász világból érkezik, de van kereslet a hazai művekre is. A YA (young adult – fiatal felnőtteknek szóló)-irodalomban, romantikában, krimiben, életrajzban és szakácskönyvben is élre tudnak ugrani a magyar szerzők.

– Egyfajta kötelességnek érezzük, hogy támogassuk a hazai kezdő szerzőket, akik tudnak ugyanolyan színvonalas műveket alkotni, mint az angolszász, francia vagy német írók. Ezért szeretnénk növelni a magyar szerzők tollából származó regények számát. Tavaly futott az első nagyobb szabású pályázatunk, és minden évben tervezünk hasonlót – mondja el Puskás Norbert, a Maxim Kiadó kiadóvezetője, hozzátéve, hogy a pályázat nem a változásokra reagál, hanem folytatja a megkezdett utat.

– Azt hiszem, aki kiesett egy pályázaton és szerette volna megjelentetni írását, az eddig is elküldte más kiadóknak. 

Inkább az okozhat problémát, ha már az e-mailből látszik, hogy nem célirányosan, a kiadói profilt ismerve jelentkezik a szerző, hanem elküldi mindenkinek, és ami minden kiadóknak szól, az valójában senkinek sem.

– teszi hozzá Gönczi Péter.

A kiadóvezető szerint ezért érdemes néhány kiadót kiválasztani, amelyeknek személyre szabott e-mailt ír a kezdő szerző. Az e-mail néhány bemutatkozó sornál nem kell hogy több legyen, ehhez csatolmányként maximum egyoldalas szinopszist és a teljes kéziratot érdemes csatolni. Attól ugyanis felesleges tartani, hogy a szerző engedélye nélkül bármit felhasználna egy magára valamit adó kiadó.

Fontos a képzés is a kezdő szerzők számára

Ám nem mindegy, milyen kézirat érkezik a postaládába. A szakértők egyetértenek, hogy az Aranymosás felfüggesztésével szűkültek a kezdő írók lehetőségei. Fekete Judit, az Animus és Central Kiadó pr- és marketingmenedzsere szerint a piac azért veszített a felfüggesztéssel, mert a kezdő szerzők nagyobb magabiztossággal kopogtattak más kiadóknál az akár részleges, pozitív visszajelzés után. A kiesett szerzők pedig javított, átdolgozott kézirattal jelentkeztek máshol. A kiadó egyébként nem tervez saját hasonló tehetségkutatót indítani, mivel a kéziratok mennyisége amúgy is növekvőben van. Hasonlóan áll a General Press is a kérdéshez. Ott a kiadott művek szerzői több mint kilencven százalékban külföldiek, és ez az arány a tervek szerint a jövőben sem változik.

Varga Bea a hagyományos kiadói lehetőségek szűkülése miatt valószínűsíti az önköltséges utak, mint a magánkiadás, az Amazonon és a Google-on való publikálás fellendülését. A szakértő ugyanakkor biztatja a kezdő szerzőket, hogy a hazai kiadókhoz a nagyon jó kéziratok be fognak kerülni.

– Több kis kiadó hirdette már meg, hogy legkésőbb ősztől írástechnikai kurzusokat fog tartani. Így lehet olyan kiadó is, amely a gazdasági helyzet ellenére vállalja regénypályázat kiírását. 

Ugyanakkor biztosan lesznek olyan írók, akik, nem látva más utat, a magánkiadást választják majd. Nehéz megjósolni, hogy ez tovább rontja vagy emeli a magánkiadásban megjelent könyvek minőségét. 

Kérdés, az írók melyik kiadót, milyen szakembert választanak könyvük gondozásához – véli Wágner Szilárd, a Stílus és Technika Kiadó alapítója.

A kiadó az új helyzetre reagálva már dolgozik a 2023 őszén meghirdetendő második regényíró pályázat részletein, hogy minél szélesebb merítésből válogathassanak, minél több új lehetőséget teremtsenek. Pontosabb zsánerkategóriák, fiatalabbak nevezési lehetőségei, akár sorozatok vagy regényciklusok benyújtása is szóba került.

A probléma, hogy a papírárak, a nyomtatási költségek, illetve az általános inflációs teher változásáig alapvetően kevesebb cím tud megjelenni a hazai piacon. A pandémia okán ugyanis egyrészt jelentősen megnőtt a Kínából szállított papír ára a konténerárak emelkedése miatt, másrészt a megnövekedett online rendelések okán a gyárak nagy része csomagolóanyag-gyártásra állt át. A papírhiány némileg normalizálódni látszik, de a nyomtatási költségek így is hatvan százalékkal drágultak tavaly, az infláció és az adózási változások pedig tovább terhelik a piacot. 

Egy kezdő szerző a YA és a romantika zsánert kivéve a harmadik könyvétől számít általában nyereségesnek, így ezt a kockázatot 2023-ban nagyon kevés kiadó meri vállalni. A reménybeli elsőkönyvesek ezért jelenleg a közösségi médiában próbálják egymást támogatni egy-egy kisebb pályázati vagy magánkiadási felhívással, tanácsadással. 

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)