Erre reagálva a moderátor következő kérdése az volt, hogy vajon létezik-e ideológiától független történelmi regény. Ehhez kapcsolódva Arday Géza kifejtette, hogy a történelmi regény szerepe a társadalmi nézőpont formálása, valamint feladata az etikai érzék fejlesztése. Bene Zoltán véleménye szerint lehet amorális az író, de a műnek morálisnak kell lennie, az irodalomnak etikusnak kell lennie. Ehhez Weiner Sennyey Tibor hozzátette, hogy jó műnek is kell lennie az adott regénynek, mert formálja a nemzeti emlékezetet. Azt majd az idő dönti el, hogy mi lesz értékálló alkotás és mi nem.
A beszélgetés vége felé közeledve Bán János felhozta a történelmi film kérdéskörét: sok olyan témája van a magyar történelemnek, amit még nem dolgoztak fel filmen, ilyen István vagy Mátyás király, valamint Trianon története is. Feltette a kérdést: a jelenlévők szerint van rá esély, hogy a magyar filmek sokrétűbben ábrázolják történelmünket?
Arday Géza szerint ehhez kellenének jó forgatókönyvírók, jó rendezők, akik értenek az adott témához és fel tudják dolgozni a történeteket. Bene Zoltán úgy fogalmazott: a film napjainkban, főleg a streaming-szolgáltatók elterjedése óta a legfontosabb szemléletformáló médium. A magas irodalom mindig is rétegkultúra volt, Magyarország pedig film- és sorozatgyártás területén lemaradásban van. Reményei szerint ezen javít majd a Bán János által írt Hunyadi-könyvsorozatból jelenleg készülő filmsorozat.
Azt est zárásaként Bán János fogalmazta meg mintegy tanulságként: ha mi nem készítjük el a történeteinket, akkor majd megteszik mások, mint azt láthattuk a Szulejmán című sorozat valóságtól elrugaszkodott II. László-ábrázolásán vagy a Romániában Vlad Tepesről készült film eltorzított Mátyás-figuráján.
Borítókép: Bán János (Fotó: Bach Máté)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!