Külpolitikai esten érezhette magát a színházi szakembereket is a soraiban tudó közönség kedd este a Nemzeti Színházban, a magyar rendezésű tizedik színházi olimpia kísérőrendezvényén. Ebből kiderült: a művészi törekvések háborúellenes kiállásként is értelmezhetők. Az immár három évtizedes színházi olimpiai mozgalom két alapítója, a görög Teodórosz Terzopulosz és a japán Szuzuki Tadasi ugyanis pódiumbeszélgetésükön az 1980-as, ’90-es évek a világot aggasztó fejleményeit – köztük a hidegháborút, a délszláv háborúkat, a görög–török feszültséget – idézték fel azt ecsetelve, miért jutottak arra az elhatározásra, hogy felelevenítsék a magán- és közéletet, háborút és békét színpadra állító ókori görög drámai hagyományt. Mint arról írtunk is, idén április és június között hazánk a házigazdája a tizedik színházi olimpiának. Ráadásul olyan rendezők után, mint Delphoi, Moszkva, Isztanbul, Szöul vagy Wroclaw után Budapest az első olyan házigazda, amely más, vidéki városokkal is osztozik az 58 ország négyszáz társulatát és mintegy 7500 résztvevőjét felvonultató programsorozatban. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és a magyarországi rendezvénysorozat művészeti igazgatója színháztörténeti eseményként konferálta fel Terzopulosz és Szuzuki budapesti fellépését, a színházművészet egyedi, senki máséhoz nem hasonlító formanyelvvel rendelkező alakjainak nevezve őket. A pódiumbeszélgetés közönségének különösen a 83 éves Szuzukival való találkozó lehetett újdonság: a japáni Togában, természeti környezetben sajátos színházi paradicsomot teremtő művész most mutatkozott be hazánkban.
Az Elektrát és A trójai nőket is bemutatja a színházi olimpia
Két rendezését, az Elektrát és A trójai nőket is játsszák ezen az olimpián, A testben élő kultúra című könyvének magyar kiadását pedig szombaton mutatják be a Nemzeti Színházban.
– A férjét meggyilkoló Klütaimnésztrától kezdve a görögöket megosztó háborúkig mindent megírtak már az antik drámákban, de az emberiség azóta sem tudta maga mögött hagyni a pusztító konfliktusokat
– mondta Szuzuki, aki egyfajta sárkányfogvetemény-antropológiával azt sem rejtette véka alá, szerinte ez a jövőben sem változik. Ennek fényében különösen érdekes, hogy a veterán japán rendező milyen optimizmussal talál reményt a kreatív, energikus, alkotó emberben. – Vegyük például a sportolókat – mondta az olimpiák a színészeknél közismertebb főszereplőire utalva.
– Nem beszélnek, meg sem szólalnak, de már a megjelenésük, a bennük rejlő energia vonzó a számunkra. Ezt az energiát szeretem a színpadon is látni, amint érvényesül. A lényeg, hogy összpontosítani, fókuszálni tudj, kontroll alá vond a saját testedet, elmédet!
– fogalmazott Szuzuki Vidnyánszky kérdésére a művészi felfogásáról.
Terzopulosz a japán alkotót méltatva elmondta: rendezései időtlenséget sugallnak, a néző azonban a mindenkori aktualitásokra vonatkoztatva is értelmezheti a látottakat. – Fény akarunk lenni a világ sötétségében – mondta az athéni Attisz Színház alapítója, aki már mesterkurzust is tartott nálunk, ezúttal Henrik Ibsen Nóra (Babaház) című darabjának rendezését hozta el a magyar fővárosba, Dionüszosz visszatérése című könyve pedig hamarosan megjelenik magyarul a Színház- és Filmművészeti Egyetem gondozásában. A 76 éves görög művész némi keserűséggel beszélt arról, a kormányok általában nem nagyon támogatják a törekvéseket, hogy együtt éljünk a hagyományainkkal, a legtöbb kulturális produkció pedig nem más, mint mulandó termék. De mindezzel együtt mindketten, Terzopulosz és Szuzuki is kiemelték a szerepet, amelyet a Nemzeti Színház és Magyarország a színházi olimpiai mozgalom mostani házigazdájaként és továbbvitelében játszik.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
Borítókép: A lényeg, hogy összpontosítani, fókuszálni tudj, kontroll alá vond a saját testedet, elmédet! (Fotó: Bach Máté)
