Rendhagyó történelemkönyv a szórványban élő magyar gyerekeknek

Hiánypótló és rendhagyó könyv jelent meg a magyar történelemről tavaly év végén a SalzUNG Salzburgi Magyar Egyesület gondozásában. Az Így lettünk magyarok című színes, tetszetős kiadvány elsősorban a diaszpórában, szórványban élő magyar iskolások számára készült, de haszonnal forgathatják anyaországi és külhoni kortársaik is. Hétvégi iskoláknak, cserkészcsapatoknak nagy segítséget jelenthet, de esti meseként is hasznos olvasmány.

Forrás: Wikipédia

A történelmi fejezetek szerzője Ottlik Domonkos, a magyar nagyasszonyokról szóló részeket a felvidéki Kotolácsi Mikóczy Ilona, a könyv kiscsoportos feldolgozását segítő útmutatót pedig a szabadkai Péterfi-Frank Mária írta. Az illusztrációkat a kolozsvári Szucher Ágnes, a szabadkai Ricz Géza festőművész és tizenhárom éves lánya, Viola készítette. A budapesti Ottlik Domonkos kivételével valamennyi alkotó jelenleg Salzburgban él. Az előszót Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár írta. A rendhagyó történelemkönyv megjelentetését a magyar és az osztrák kormány is támogatta. Utóbbi attól a felismeréstől indíttatva, hogy az anyanyelvi tudás fontos az integrációhoz.

Rendhagyó történelemkönyv jelent meg. Forrás: Ígylettünkmagyarok.hu

A budapesti székhelyű Charta XXI. Kárpát-medencei Megbékélési Mozgalom külön estet szentelt a tankönyvnek is nevezhető műnek, melyet az EWTN katolikus televízió közvetített.

A négygyermekes Kotolácsi Mikóczy Ilona főszerkesztő elmondása szerint az ötlet egy baráti társaságban született.

Gyakorló magyar szülők Salzburgban arról beszélgettek, hogyan lehetne külföldön egészséges magyar öntudatot, anyanyelvi készségeket, magyar történelmi, kulturális ismereteket továbbadni gyermekeiknek, akik nem hallanak az iskolában Petőfiről vagy a magyar történelemről, nincs március 15-i ünnepségük, nem tanulnak magyar népdalokat. Ezekről jobb esetben legfeljebb otthon, a családban esik szó.

A könyv célja az egészséges, önálló gondolkodásra, a világra való nyitottságra, a megismerésre és az elfogadásra buzdítás. Történelmünk megismerése jó alapot szolgáltat a jelenünk megértéséhez. Az egészséges identitástudat, mely képes felvenni a másik fél szemüvegét is egy-egy kérdés megvitatásakor, pedig a jövő kulcsa. Kik vagyunk ma, honnan jöttünk, s hova tartunk?

– olvassuk az utolsó fejezet bevezetőjében.

A rendhagyó történelemkönyv a fiatalok nyelvén íródott

A könyv fontos célja a hídépítés is a többségi társadalom felé, pozitívabb hozzáállás kialakítása a magyarság irányában, a speciális magyar nemzettudat megismertetése. Megítélésünk nem jó, részint saját hibáink okán, de főleg nyelvi elszigeteltségünk, a hiányos és torz magyarságkép miatt, ami kisebbrendűségi érzés kialakulásához, az asszimiláció elfogadásához vezet.

Az Így lettünk magyarok a szerzők szerint szakítani akar a hagyományos magyar „áldozati hozzáállással”, helyette a magyar történelem pozitív eseményeit kívánja középpontba állítani. 

Külön fejezet foglalkozik a történelem során velünk élő nemzetiségekkel, ahogyan a szerzők írják, „lakótársainkkal”, nem hallgatva el a velük szemben elkövetett hibákat sem. Kiss Gy. Csaba budapesti művelődéstörténész, professor emeritus a műsorban arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1918 előtti történelem nem csak magyar történelem. A Kárpát-medencében nem gondolkodhatunk úgy, hogy csak mi vagyunk! A könyv „utat nyit a szomszéd népek világa felé”, kitér közös hőseinkre, például a Hunyadiakra.

Gelley Áron budapesti gimnáziumi történelemtanár szerint 

a könyv „egyfajta kulturális gyorstalpaló”, nem megy szembe a középiskolai történelemoktatással, hanem kiegészíti azt.

A fiatalok nyelvén íródott, de egyensúlyt teremt a szleng, az élőbeszéd és a tudományos szakkifejezések között. „Jól eltalálja” a célközönséget, a felső tagozatos általános iskolai és gimnazista korosztályt – mutatott rá.

A mai fiatalokat nehéz olvasásra rávenni: internethez, okostelefonhoz, vizualitáshoz szoktak. A könyv ezért sok humorral fűszerezve, játékosan, újszerű megközelítésben, sok illusztrációval igyekszik közelebb vinni hozzájuk a magyar történelmet. Olyan dolgokról is szó esik benne, amelyek hiányoznak az oktatásból: a visegrádi négyekről, egy-egy dalról, a hajdútáncról, festményelemzésről, a tatárjárás kapcsán pedig a tartármártásról. Ez utóbbiról például az olvasók megtudhatják, hogy annak idején azért adtak ennek az ételnek francia nevet (tartare), hogy ne vegyék el a két szó azonosságát nem tudatosító fogyasztó kedvét tőle. 

Szinte lehetetlen feladatra vállalkoztak a szerzők, amikor a magyar történelmet a kezdetektől máig 28 fejezetben próbálták összefoglalni. 

Ezért az állandóan mobiltelefonjukon csüngő mai fiatalok számára QR-kódokat tettek bele, amelyek videós tartalmukkal tovább vezetik egy-egy korszak, esemény, alkotás mélyebb megismerése felé azokat, akiknek az érdeklődését sikerült felkelteni. Ez is a kiadvány egyik újdonsága. Nyomtatott könyvbe nem lehet linkeket beletenni, ezért választották ezt a megoldást – magyarázta Ottlik Domonkos. Csak egy mobiltelefon kell hozzá a megfelelő, könnyen letölthető applikációval.

Egy másik újdonság a „női vonal”.

Kotolácsi Mikóczy Ilona elmondta, hogy a magyar nagyasszonyok nem véletlenül kerültek a kötetbe ilyen nagy számban, ugyanis a mai magyar iskolai történelemkönyvekből szinte teljesen hiányoznak. Emesétől, a magyarok mondabeli ősanyjától Sarolton, Géza fejedelem feleségén át Szent István hitveséig, Boldog Gizelláig és a középkori magyar női szentekig, Kanizsai Dorottyától és Bethlen Katától Lórántffy Zsuzsannáig, Szilágyi Erzsébettől Zrínyi Ilonáig, Széchy Máriától (a „murányi Vénusztól”) Teleki Blankáig, Erzsébet királynétól Czinka Pannáig és Salkaházi Sáráig számtalan kiemelkedő nőről olvashatunk (többségüket feltehetőleg az idősebb olvasók is kevéssé ismerik). Nélkülük többnyire férfi hősök sem lettek volna. 

A magyar nagyasszonyokról készült illusztrációkból külön kiállítást terveznek.

A 28. fejezet címe: Lépj be a történetbe – segédanyag a könyv feldolgozásához. Amint szerzője, Péterfi-Frank Mária írja, családi és közösségi beszélgetések serkentéséhez nyújthat segítséget. A fejezetben megfogalmazott kérdések a múltból a jelenbe vezetnek, aktualizálják a történelmet. A honfoglalás kapcsán például ilyen kérdések megvitatását ajánlja a szerző: „Érkeztél már idegenként valahová? Ismersz valakit, aki távolabbról, máshonnan érkezett közétek?” Vagy a Trianonnal foglalkozó fejezethez: „Ugyanazzal a dologgal kapcsolatban különböző emberek különbözőképpen érezhetnek. Találtok ilyen példákat?” A demokráciajátékhoz ajánlott feladatok kiválóan használhatók például a diákönkormányzatok megválasztásánál, kampánybeszédhez, stábalakításhoz.

A könyv kétezer példányban jelent meg, de a szerzők bíznak benne, hogy újabb kiadást is megér, ha lesz rá igény. Terveik szerint egy sorozat, a Vidd magaddal! első kötete. A továbbiakban többek között művészet, irodalom, receptek következnek. 

A kötet megrendelhető a Salzburgi Magyar Egyesületnél az Így lettünk magyarok weboldalán, diákcsoportoknak kedvezménnyel. Ára: 6990 forint vagy 19 euró.

Borítókép: Szent István és Gizella szobra Veszprémben (Forrás: Wikipédia)