A Néprajzi Múzeum játékgyűjteményének egykori muzeológusával, Györgyi Erzsébettel, a Kiss Áron Magyar Játék Társaság elnökével beszélgettünk egyedülálló kezdeményezésükről, a Róza babákról.
A Róza baba első készítője a népi iparművész Zorkóczy Miklósné Lázi Éva volt. Felismerte, hogy szakítani kell azzal a régóta jelenlévő, nem túl szerencsés gyakorlattal, hogy a gyerekek kezéből kikopott babákat öltöztessék népviseletbe. A gyermektest-arányú babák ugyanis nem felelnek meg erre a célra.
A hagyományos népviselet szépségét nem lehet kaucsuk- és más babákkal bemutatni – amint az több gyűjteményben előfordul
– mondja Györgyi Erzsébet, aki hangsúlyozza, hogy szükség van arra, hogy a boltban kapható gyermekbabák helyett a felnőtt test arányait bemutató babák készüljenek, és arra készítsék el az ügyes kezű asszonyok a népviseleteket.
A Róza babák első húsz éve
Zorkóczy Miklósné Lázi Éva a népviseletek alapos tanulmányozása nyomán elkészített, művészi szinten kidolgozott népviseletes babáival már túl volt első sikeres egyéni kiállításain, amikor Györgyi Erzsébet felkérte, hogy értékes tudását, gyakorlatát ossza is meg a Kiss Áron Magyar Játék Társaságba tömörült babakészítőkkel. Ennek eredményeképpen Zorkóczyné 2002-ben megtartotta első babakészítő tanfolyamát a játéktársaság körében. Erre a célra kidolgozott egy textilbaba-alakot, amelyet Rózának nevezett el. A háromnapos tanfolyamot a követő években rendszeresen megszervezte a társaság. Azóta a kezdeményezésnek a Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Kollégiuma a program rendszeres támogatójává vált. Zorkóczyné halála után Molnárné Riskó Erzsébet népi iparművész vette át a Róza babák készítésének szakmai vezetését. Később két népművészet mestere rangú babakészítő, Kolumbán Zsuzsa és Bocsi Éva is be-be kapcsolódott a munkákba.
A Róza babákat készítő csoport számos résztvevője nyert már népi iparművész címet és egyéb elismerést.
Györgyi Erzsébet beszámolt arról is, hogy az elmúlt húsz évben tanfolyamaikon számos Róza baba készült, és sikerült számos különböző magyar és hazai nemzetiségi csoport népviseletét babákra is megalkotni. Az elmúlt években a Róza babák több kiállításon szerepeltek. Különösen fontos rendszeres megjelenésük az évenkénti győri Országos Babakészítési Versenyeken és a hozzá kapcsolódó kiállításokon, amelyeket a Magyar Bababarátok Egyesülete rendez.
A legkiválóbb Róza babák a nemzetközi babaegyesület, a Global Doll Society elismerését is elnyerték.
A Kiss Áron a Magyar Játék Társaság hagyományaihoz híven nemcsak a paraszti gyermekvilágot kívánja bemutatni, de eszközrendszerével, játékaival, népviseletes babáival emléket szeretne állítani a hagyományos paraszti társadalomnak és annak a lokális műveltségnek, amely mára már elkopott. A babakészítő társaság idén a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Menyasszonyok kiállításra menyasszony- és vőlegénybabákat is készített.
Jó lehetőség, hogy a Róza babák segítségével megismerjük a hazai népviseletet
Györgyi Erzsébet hangsúlyozza, hogy fontosnak érzik, hogy bemutassák a népviselet gazdagságát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy számos ajándéktárgyboltban olyan, turistáknak szánt népviseletes babát árusítanak, amelyek nem felelnek meg semmilyen elvárásnak. Egyedi, kézműves alkotásaikkal fel kívánnak lépni a bóvli és a giccs ellen.
Ne a hamis és ízléstelen babákat vigyék haza a turisták Magyarországról!
– mondja a néprajzkutató. Hadd lássák a nagyvilágban a hazai népviseletek szépségét, gazdagságát!
– Fontos lenne, hogy ne csak a kiállítóterek vitrinjeiben legyenek láthatók ezek a népviseletes babák, hanem elkerülhessenek a turistákhoz is – nyilatkozta Györgyi Erzsébet, aki arról is beszámolt, hogy azon vannak, hogy minél több fiatallal szerettessék meg a népviseletes Róza babák készítését. A Kiss Áron Magyar Játék Társaság Orlay utcai kiállítóterében az elmúlt két évtizedben készült legszebb népviseletes Róza babák kiállítása szeptember első hetéig látogatható meg.
