Az öt legjobb Robert De Niro-film – Taxisofőr + videó

Egy alapmű, amely bevezet minket New York sötét világába.

Forrás: Warner Home Video

A Taxisofőr egyik kevésbé ismert plakátja  Forrás: Warner Home Video

A film véres háttere

A cselekmény eredetileg Los Angelesben játszódott volna, de végül azért került át New Yorkba, mert ott sokkal jellegzetesebbek a taxik. A történet alapjául részben egy 1972-es merénylet szolgált, melyet a demokrata elnökjelölt, George Wallace ellen kísérelt meg Arthur Bremer, akiről a Taxisofőr főszereplőjét, Travis Bickle-t mintázták. 1981-ben viszont az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan ellen kíséreltek meg merényletet. A merénylő, John Hinckley Jr. azt állította, hogy a Taxisofőr inspirálta tette elkövetésére, amivel elmondása szerint imponálni szeretett volna a női főszereplőnek, Jodie Fosternek. A merénylő J. D. Salinger 1951-es Zabhegyező című könyvét nevezte meg kedvenceként ugyanúgy, mint a John Lennont lelövő Mark Chapman.

A történet

Travis Bickle (Robert De Niro), a Vietnámot megjárt veterán éjszakai taxisként dolgozik, akit napközben álmatlanság gyötör, éjszaka pedig elmerül az éjszakai New York sötét bugyraiban, furábbnál furább embereket fuvarozva. De egyre jobban elhatalmasodik rajta a vágy, hogy a New York-i utcákról eltakarítsa a mocskot. Normális életet szeretne élni, egy szép politikai aktivista lánnyal (Cybill Shepherd) próbálkozik kapcsolatot felépíteni, de kudarcba fullad a próbálkozás. Közben egy kiskorú prostituáltat, Irist (Jodie Foster) jó útra szeretné téríteni, de egyre jobban elhatalmasodik rajta az összeomlás. Egy napon lenyírja a haját és elindul leszámolni mindennel, ami rossz. A film véres lezárása rendkívül jól megkomponált, de a szükségszerű feloldozást nem hozza el, annak ellenére sem, hogy Irist sikerül megmenteni. Travis ismét visszaül a taxijába és rója tovább New York mocskos utcáit. 

Rocky vs. Taxisofőr

1977-ben az akadémia a Rockyt jutalmazta a legjobb filmnek járó Oscar-díjjal. A mai napig vitáznak a filmrajongók azon, hogy jogos döntés született-e. A Rocky is szenzációs mozi, de a Taxisofőr talán jobban megérdemelte volna az Oscar-szobrot. Talán azért érzik így a rajongók, mert Scorsese alkotása sem Oscart, sem Golden Globe-ot nem kapott egy kategóriában sem. Némi gyógyír, hogy 1976-ban elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydíját, az Arany Pálmát.

Robert De Niro ikonikus jelenete

A mozi egyik legtöbbet idézett jelenete, amikor Travis Bickle a saját tükörképéhez beszél. Akit aztán kikérdez, hogy vajon kihez beszél, hiszen rajta kívül nincs itt senki. Ezt az azóta legendássá vált rövidke részt maga Robert De Niro improvizálta, a forgatókönyvben nem szerepelt semmiféle szöveg. Pontosan nem lehet tudni, az ötlet honnan is származik. Sokan úgy vélekednek, hogy De Niro csupán egy színészoktatásban számtalanszor használt improvizációs gyakorlatot csempészett bele a filmbe. Azonban van, aki úgy vélekedik, hogy Marlon Brando hasonló tükrös monológja adta az ötletet, amely az 1967-es Tükörkép egy aranyos szempárban (Reflections in a Golden Eye) című filmben hangzott el. Brando ebben a moziban szintén a tükörnek beszél. Mindenesetre ezt a jelenet méltán választotta meg Amerikai Filmintézet a világ 8. legjobb filmes idézetének. 

Érdekességek a filmről

Az 1998-as évben az Amerikai Filmintézet összeállított egy listát, amely tartalmazza a filmtörténet 100 legjobb amerikai alkotását. 2007-ben felülvizsgálták a gyűjteményt, ismét megválasztották a legjobbakat. Iris karakterét egy 1950-es évekbeli Coppertone márkájú naptejreklám ihlette. Ráadásul az Iris figuráját alakító Jodie Foster egyik első szereplése pont egy Coppertone-reklámban volt. A filmben Foster tizenkét éves prostituáltat játszik, és valójában is tizenkét éves volt, ami nem tette lehetővé, hogy a szexualitás szempontjából kemény jelenetekben szerepeltessék. Testdublőre a tizenkilenc éves nővére, Connie volt. A Taxisofőr az 52. helyen áll ezen a listán. Robert De Niro az Inside the Actor's Studiónak adott 1999-es interjújában azt mondta, hogy ő és Scorsese megvitatták egy folytatás lehetőségét, mivel érdekes elgondolásnak tűnt filmet készíteni arról, mi a helyzet Travisszel 30 év után. Azonban egy három évvel későbbi interjúban  Scorsese kizárta annak lehetőségét, hogy bármelyik filmjéhez folytatást készítsen. A Mafab.hu oldalon található információk szerint a taxisofőrök találkozóhelyeként szolgáló étterem valódi helyszín volt. A 28. utca és a Park Avenue South találkozásánál állt a Belmore Cafeteria, melyet később ugyan lebontottak, de a helyére épült lakóház ugyancsak a Belmore nevet kapta. Az is kuriózum, hogy a Taxisofőr volt az utolsó mozi, melyben a Columbia Pictures utoljára használta klasszikus logóját, a fáklyát tartó nőalakot.

Összegzés

A Taxisofőr egy ikonikus mozi, időtálló alkotás. Scorsese talán legjobb filmje, hiszen az európai kultmozik világát ötvözte a vérbeli hollywoodi megoldásokkal. A hetvenes, nyolcvanas évek züllött, mocskos New Yorkja magába szippantja a nézőket. A rendkívül erős képi világ a kilátástalanság, a nihilizmus hátborzongató érzetét kölcsönzi az alkotásnak. Nagyon erős mozi, minden filmrajongónak kötelező darab. Scorsese és Robert De Niro ezúttal is zseniálisat alkotott. Felejthetetlenül, végérvényesen beleégett a retinánkba, ahogy De Niro  a halántékához emeli a revorvert formáló véres kezét és lövést imitálva ránk mosolyog.

Idővonal: a Taxisofőr című filmet 1976-ban mutatták be, abban az évben, amikor a British Airways és az Air France beindította az első szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde menetrend szerinti járatait; Moszkvába utazott Kissinger amerikai külügyminiszter, előbb Gromikóval, majd 21-én Brezsnyevvel is tárgyalt világpolitikai kérdésekről és a SALT-ról; súlyos szerencsétlenség történt  Dél-Tirolban: a cavalesei téli üdülőhelyen a sífelvonó drótkötele elszakadt, és a kabin a mélybe a zuhant, 42 ember vesztette életét; a libanoni helyzet megvitatására Kairóban összeült az arab államok vezetőinek konferenciája, melyen Arafat is részt vett. Felhívást intéztek a tűzszünet megtartására és megerősítették, hogy 30 ezer főnyi arabközi békefenntartót vezényelnek Libanonba. Ulrike Meinhof, a nyugatnémet Baader-Meinhof-terroristacsoport és a belőle alakult Vörös Hadsereg Frakció egyik alapítója, a stuttgart-stammheimi börtönben öngyilkosságot követett el; terroristák kerítették hatalmukba az Air France Tel Avivból Párizsba tartó Airbusát 258 emberrel a fedélzetén. Miután a  ugandai Entebbe repülőterére érkeztek, túszaikért cserébe 53 különböző európai országban fogva tartott palesztin szabadon bocsátását követelték. Mohácson történelmi emlékhelyet avattak a mohácsi csata 450. évfordulóján, a Halászbástya alatti Schulek Frigyes-lépcső közelében holtan találtak egy 8 éves kislányt, aki gyilkosság áldozata lett. (A tettest hamarosan elfogták és 1977-ben halálra ítélték.). János Károly spanyol király részleges amnesztiát hirdetett a politikai okokból bebörtönzött személyeknek,  VI. Pál pápa Lékai Lászlót esztergomi érsekké nevezte ki, és Törőcsik Mari – megosztva – a legjobb női alakítás díját megkapta a cannes-i filmfesztiválon a Déryné hol van? című filmben nyújtott játékáért. (Forrás: Wikipédia)

Robert De Niro filmjeit bemutató minitoplistánkon jövő héten már az első helyezett mozival érkezünk.

Borítókép: Travis Bickle (Robert De Niro), a Vietnámot megjárt veterán taxisként dolgozik, akit napközben álmatlanság gyötör, éjszaka pedig elmerül az éjszakai New York sötét bugyraiban. (Forrás: Warner Home Video)