Az öt legjobb Robert De Niro-film – Taxisofőr + videó

Egy alapmű, amely bevezet minket New York sötét világába.

Forrás: Warner Home Video

A Robert De Niro filmjeit bemutató sorozatunkban elérkeztünk a második helyezett mozihoz. Elevenítsük fel, hogy a színészzseni mely filmjei kerültek fel eddig a toplistánkra. Az ötödik helyet Alan Parker misztikus filmremeke, az Angyalszív (Angel Heart)  szerezte meg, a negyedik pozíciót pedig a két nagyágyút, Al Pacinót és Robert De Nirót egyszerre a filmvászonra varázsoló Szemtől szemben (Heat) című mozi érdemelte ki. A bronzérmes film pedig A rettegés foka (Cape Fear) című film lett. Az ezüstérmes alkotás pedig az 1976-os kultikus mozi a Taxisofőr (Taxi Driver) szerezte meg.

2. Taxisofőr (1976)

A filmet, mint oly sok Robert De Niro-mozi esetében, ezúttal is Martin Scorsese rendezte, aki számos remekművet készített, mint például az Aljas utcák (Mean Streets, 1973), az Alice már nem lakik itt (Alice Doesn’t Live Here Anymore, 1974), a New York, New York (1977), Az utolsó valcer (The Last Waltz, 1978), a Dühöngő bika (Raging Bull, 1980), A komédia királya (The King of Comedy, 1982), A pénz színe (The Color of Money, 1986), a Krisztus utolsó megkísértése (The Last Temptation of Christ, 1988), a Nagymenők (GoodFellas, 1990), Az ártatlanság kora (The Age of Innocence, 1993),a Casino (1995), A rettegés foka (Cape Fear, 1991), a New York bandái (Gangs of New York, 2002), A tégla (The Departed, 2006), a Viharsziget (Shutter Island, 2010), A Wall Street farkasa (The Wolf of Wall Street, 2013) vagy éppen Az ír (The Irishman) 2019-ből.  Martin Scorsese alkotása Paul Schrader forgatókönyvéből készült. Aki olyan nagyszerű mozikhoz írt scripteket, mint a Megszállottság (Obsession, 1976), a Dühöngő bika (Raging Bull, 1980), az Amerikai dzsigoló (American Gigolo, 1980), a Párducemberek (Cat People, 1982), A Moszkitó-part (The Mosquito Coast, 1986), a Krisztus utolsó megkísértése ( The Last Temptation of Christ, 1988) vagy éppen a Minden gyanú felett (City Hall, 1996). Érdemes megemlíteni a film operatőrét, Michael Chapmant, aki a nyomasztó New York-i képeivel egyedülálló és felejthetetlen hangulatot teremtett a mozinak.

A Taxisofőr egyik kevésbé ismert plakátja  Forrás: Warner Home Video

A film véres háttere

A cselekmény eredetileg Los Angelesben játszódott volna, de végül azért került át New Yorkba, mert ott sokkal jellegzetesebbek a taxik. A történet alapjául részben egy 1972-es merénylet szolgált, melyet a demokrata elnökjelölt, George Wallace ellen kísérelt meg Arthur Bremer, akiről a Taxisofőr főszereplőjét, Travis Bickle-t mintázták. 1981-ben viszont az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan ellen kíséreltek meg merényletet. A merénylő, John Hinckley Jr. azt állította, hogy a Taxisofőr inspirálta tette elkövetésére, amivel elmondása szerint imponálni szeretett volna a női főszereplőnek, Jodie Fosternek. A merénylő J. D. Salinger 1951-es Zabhegyező című könyvét nevezte meg kedvenceként ugyanúgy, mint a John Lennont lelövő Mark Chapman.

A történet

Travis Bickle (Robert De Niro), a Vietnámot megjárt veterán éjszakai taxisként dolgozik, akit napközben álmatlanság gyötör, éjszaka pedig elmerül az éjszakai New York sötét bugyraiban, furábbnál furább embereket fuvarozva. De egyre jobban elhatalmasodik rajta a vágy, hogy a New York-i utcákról eltakarítsa a mocskot. Normális életet szeretne élni, egy szép politikai aktivista lánnyal (Cybill Shepherd) próbálkozik kapcsolatot felépíteni, de kudarcba fullad a próbálkozás. Közben egy kiskorú prostituáltat, Irist (Jodie Foster) jó útra szeretné téríteni, de egyre jobban elhatalmasodik rajta az összeomlás. Egy napon lenyírja a haját és elindul leszámolni mindennel, ami rossz. A film véres lezárása rendkívül jól megkomponált, de a szükségszerű feloldozást nem hozza el, annak ellenére sem, hogy Irist sikerül megmenteni. Travis ismét visszaül a taxijába és rója tovább New York mocskos utcáit. 

Rocky vs. Taxisofőr

1977-ben az akadémia a Rockyt jutalmazta a legjobb filmnek járó Oscar-díjjal. A mai napig vitáznak a filmrajongók azon, hogy jogos döntés született-e. A Rocky is szenzációs mozi, de a Taxisofőr talán jobban megérdemelte volna az Oscar-szobrot. Talán azért érzik így a rajongók, mert Scorsese alkotása sem Oscart, sem Golden Globe-ot nem kapott egy kategóriában sem. Némi gyógyír, hogy 1976-ban elnyerte a cannes-i filmfesztivál nagydíját, az Arany Pálmát.

Robert De Niro ikonikus jelenete

A mozi egyik legtöbbet idézett jelenete, amikor Travis Bickle a saját tükörképéhez beszél. Akit aztán kikérdez, hogy vajon kihez beszél, hiszen rajta kívül nincs itt senki. Ezt az azóta legendássá vált rövidke részt maga Robert De Niro improvizálta, a forgatókönyvben nem szerepelt semmiféle szöveg. Pontosan nem lehet tudni, az ötlet honnan is származik. Sokan úgy vélekednek, hogy De Niro csupán egy színészoktatásban számtalanszor használt improvizációs gyakorlatot csempészett bele a filmbe. Azonban van, aki úgy vélekedik, hogy Marlon Brando hasonló tükrös monológja adta az ötletet, amely az 1967-es Tükörkép egy aranyos szempárban (Reflections in a Golden Eye) című filmben hangzott el. Brando ebben a moziban szintén a tükörnek beszél. Mindenesetre ezt a jelenet méltán választotta meg Amerikai Filmintézet a világ 8. legjobb filmes idézetének. 

Érdekességek a filmről

Az 1998-as évben az Amerikai Filmintézet összeállított egy listát, amely tartalmazza a filmtörténet 100 legjobb amerikai alkotását. 2007-ben felülvizsgálták a gyűjteményt, ismét megválasztották a legjobbakat. Iris karakterét egy 1950-es évekbeli Coppertone márkájú naptejreklám ihlette. Ráadásul az Iris figuráját alakító Jodie Foster egyik első szereplése pont egy Coppertone-reklámban volt. A filmben Foster tizenkét éves prostituáltat játszik, és valójában is tizenkét éves volt, ami nem tette lehetővé, hogy a szexualitás szempontjából kemény jelenetekben szerepeltessék. Testdublőre a tizenkilenc éves nővére, Connie volt. A Taxisofőr az 52. helyen áll ezen a listán. Robert De Niro az Inside the Actor's Studiónak adott 1999-es interjújában azt mondta, hogy ő és Scorsese megvitatták egy folytatás lehetőségét, mivel érdekes elgondolásnak tűnt filmet készíteni arról, mi a helyzet Travisszel 30 év után. Azonban egy három évvel későbbi interjúban  Scorsese kizárta annak lehetőségét, hogy bármelyik filmjéhez folytatást készítsen. A Mafab.hu oldalon található információk szerint a taxisofőrök találkozóhelyeként szolgáló étterem valódi helyszín volt. A 28. utca és a Park Avenue South találkozásánál állt a Belmore Cafeteria, melyet később ugyan lebontottak, de a helyére épült lakóház ugyancsak a Belmore nevet kapta. Az is kuriózum, hogy a Taxisofőr volt az utolsó mozi, melyben a Columbia Pictures utoljára használta klasszikus logóját, a fáklyát tartó nőalakot.

Összegzés

A Taxisofőr egy ikonikus mozi, időtálló alkotás. Scorsese talán legjobb filmje, hiszen az európai kultmozik világát ötvözte a vérbeli hollywoodi megoldásokkal. A hetvenes, nyolcvanas évek züllött, mocskos New Yorkja magába szippantja a nézőket. A rendkívül erős képi világ a kilátástalanság, a nihilizmus hátborzongató érzetét kölcsönzi az alkotásnak. Nagyon erős mozi, minden filmrajongónak kötelező darab. Scorsese és Robert De Niro ezúttal is zseniálisat alkotott. Felejthetetlenül, végérvényesen beleégett a retinánkba, ahogy De Niro  a halántékához emeli a revorvert formáló véres kezét és lövést imitálva ránk mosolyog.

Idővonal: a Taxisofőr című filmet 1976-ban mutatták be, abban az évben, amikor a British Airways és az Air France beindította az első szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde menetrend szerinti járatait; Moszkvába utazott Kissinger amerikai külügyminiszter, előbb Gromikóval, majd 21-én Brezsnyevvel is tárgyalt világpolitikai kérdésekről és a SALT-ról; súlyos szerencsétlenség történt  Dél-Tirolban: a cavalesei téli üdülőhelyen a sífelvonó drótkötele elszakadt, és a kabin a mélybe a zuhant, 42 ember vesztette életét; a libanoni helyzet megvitatására Kairóban összeült az arab államok vezetőinek konferenciája, melyen Arafat is részt vett. Felhívást intéztek a tűzszünet megtartására és megerősítették, hogy 30 ezer főnyi arabközi békefenntartót vezényelnek Libanonba. Ulrike Meinhof, a nyugatnémet Baader-Meinhof-terroristacsoport és a belőle alakult Vörös Hadsereg Frakció egyik alapítója, a stuttgart-stammheimi börtönben öngyilkosságot követett el; terroristák kerítették hatalmukba az Air France Tel Avivból Párizsba tartó Airbusát 258 emberrel a fedélzetén. Miután a  ugandai Entebbe repülőterére érkeztek, túszaikért cserébe 53 különböző európai országban fogva tartott palesztin szabadon bocsátását követelték. Mohácson történelmi emlékhelyet avattak a mohácsi csata 450. évfordulóján, a Halászbástya alatti Schulek Frigyes-lépcső közelében holtan találtak egy 8 éves kislányt, aki gyilkosság áldozata lett. (A tettest hamarosan elfogták és 1977-ben halálra ítélték.). János Károly spanyol király részleges amnesztiát hirdetett a politikai okokból bebörtönzött személyeknek,  VI. Pál pápa Lékai Lászlót esztergomi érsekké nevezte ki, és Törőcsik Mari – megosztva – a legjobb női alakítás díját megkapta a cannes-i filmfesztiválon a Déryné hol van? című filmben nyújtott játékáért. (Forrás: Wikipédia)

Robert De Niro filmjeit bemutató minitoplistánkon jövő héten már az első helyezett mozival érkezünk.

Borítókép: Travis Bickle (Robert De Niro), a Vietnámot megjárt veterán taxisként dolgozik, akit napközben álmatlanság gyötör, éjszaka pedig elmerül az éjszakai New York sötét bugyraiban. (Forrás: Warner Home Video)