HOMMÀGE – Kulturális Migráció címmel rendhagyó sorozatot hozott létre a magát magyarnak valló, brit–magyar kettős állampolgárságú művész, Sam Havadtoy. Tizenegy klasszikussá vált modern festő egy-egy képét alkotta újra a rá jellemző karakteres csipkés technikával. A tárlaton a megidézett alkotóktól is megjelenik egy-egy mű – minden héten egy másiktól. A tizenegy festőművész között olyan nevekkel találkozhatunk, mint Picasso, Warhol vagy Vasarely, de egy meghatározó, izgalmas művészt is találunk, a lengyel Tamara de Lempickát. A tárlat a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében tekinthető meg augusztus 27-ig.
Egy igazi kuriózum, a geszterédi aranyszablya hiteles rekonstrukciója is látható a múzeum Kandalló termében augusztus 20-ig. A honfoglalás kori, aranyveretekkel díszített szablya a leletek alapján egy vélhetően magas rangú vezető sírjából került elő. Markolatgombja és gyűrűje díszített aranylemezből készült, de arannyal borították a szablya hüvelyét és függesztőfüleit is. Az 1927-ben előkerült lelet pengéje és a szablyát díszítő aranylemezveretek azonban csak töredékekben maradtak meg.
A Geszterédi Aranyszablya Társaság megbízásából Szabó István hagyományőrző fegyverkovács, népi iparművész készítette el a penge reprodukcióját, a díszítés pedig Strohmayer Ádám ötvösművész alkotása.
Augusztus 9-ig látogatható a múzeum Széchényi-termében a Királyi hétköznapok című porcelánkiállítás, amely egy teríték bemutatásával a királyi hétköznapokba enged betekintést. A herendi porcelánok egyik legismertebb és legrégebbi, több mint 170 éve használt mintája a XIX. században uralkodott Viktória angol királynőről kapta a nevét. A bazsarózsás, pillangós mintájú porcelánok az 1851-es első világkiállításon, Londonban, a kristálypalotában nyerték el Viktória királynő tetszését.
A százéves Magyar Érdemrend történetét mutatja be a Csillag és kereszt címmel nyílt időszaki kiállítás, amely 70-80 rendi jelvényt mutat be, esetenként az adott kitüntetés dobozával, miniatűr jelvényével és a kitüntetéshez tartozó adományozási okirattal, alapszabállyal.
A tárlaton a rendi jelvények mellett az egykori kitüntetett személyek – mások mellett Bethlen István és Korányi Frigyes – festményeken jelennek meg, de díszes öltözetek – például Horthy Miklós flottakabátja és Király Béla vezérezredes zubbonya – is megtekinthetők október elsejéig a múzeum Kupolatermében.
A Hónap kincseként a múzeum aulájában ezúttal az aranykoronát nézhetik meg az érdeklődők. Az Ugron-család tulajdonát képezte ez a különleges fejdísz, amely nemzedékről nemzedékre, anyáról lányára öröklődött, és amelyet 1998-ban Ugron Istvánné Bánffy Mária adományozott a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének. A koronkának is nevezett aranydiadémokat egykor a fej tetején, fátylon, esetleg kontyon, a főkötő felett viselték. Az Ugron-féle koronka tíz hosszúkás stilizált boglárját fehér, zöld és kétféle kék színű rekeszzománc díszítés borítja, felületükre több tucat gyöngyöt, valamint rubinköveket foglalt az egykori ötvös. A tárgy mai formáját a XIX. században nyerhette el, ekkor szerelték az aranyboglárokat két fémpántra.
A múzeum Magyar menyasszony címmel egy igazán különleges, nagyszabású kiállítást tervez 2023 decemberére.
A gyűjtemény a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából mutatja majd be az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változását 1522-től 2022-ig. Most bárki részesévé válhat minden idők leggazdagabb és legkiterjedtebb esküvői tematikájú tárlatának, amelyhez magánemberek esküvői fotóit, a nagy naphoz kötődő tárgyi emlékeit is várja az intézmény. A Magyar menyasszony oldalra bárki feltöltheti esküvői fotóit, ezzel látható módon részévé válhat a magyar nemzet történelmének.
