A szaporcai Eperfa Tájház előtti téren felállított, ponyva alatt elhelyezett bálákon és padokon helyet foglaló közönség – amelynek tagjai között unokáktól nagyszülőkig minden generáció képviseltette magát – egyfajta időutazásnak lehetett részese.
Mintha a színház gyökereit jelentő régi vásári komédiák elevenedtek volna meg azon a délutánon. Valószínűleg többünkben felmerült a gondolat, hogy mennyire jól illik ez a műfaj Petőfihez, aki egykor szerzőként, sőt színészként is közreműködött vándorszínházi társulatok produkcióiban. A Boka Gábor és az Eperfa Tájház működtetőiből alakult alkalmi társulat ezeket az időket keltette életre produkciójával, amely – amint azt az előadás után az előadóművész lapunknak elmondta – a begyakorolt panelek mellett számtalan improvizációt is magában rejtett. A helyi csapattal, akik az általa elmesélt történet jeleneteit olykor mozgással, máskor humoros és kifejező életképekkel illusztrálták, mindössze két órát próbáltak közösen. A produkción mindez nem érződött: összeszokott csapatként álltak a színpadon, és meghozták a jelenlévők kedvét ahhoz, amit Boka Gábor az előadás végén tanulságként így fogalmazott meg: „Olvasson mindenki Petőfit!”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!