A népi építészet múltja, jelene és jövője
Augusztus 27–30. között rendezik meg a Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 program keretében megvalósuló Népi/vernakuláris építészet: a hagyományoktól a jövőig című nemzetközi konferenciát, amelynek fókuszában a népi/vernakuláris építészet és a professzionális építészet párbeszéde áll.
Az évszázadok alatt kikristályosodott hagyományos formakincs és technológiák mellett az újrahasznosítás, az energiatakarékosság igénye is természetszerűleg jellemzi a népi építészetet; azonban a kortárs építészetben is egyre fontosabb a fenntarthatóság és a regionális arculat, a „hely szelleméhez” való kapcsolódás.
A budapesti megnyitóra és az azt követő szakmai programokra öt kontinens szakemberi érkeztek hazánkba. A részt vevő vendégek a vasárnapi megnyitó előtt vezetett épületbejáráson ismerhették meg otthont adó budapesti Walter Rózsi-villát és egykori lakóinak történetét, az MMA Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ jóvoltából.

Fontos a párbeszéd
Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMKI) részéről Csáji László Koppány, az intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a népi építészet nem omladozó, avítt épületek sokasága, hanem egy évszázadok, évezredek alatt érlelődő tudás az elérhető anyagok természetéről, a családról és a településről, az épület funkcióiról és a benne élők értékrendjéről.
Korántsem változatlan ez a tudás, ezért hangsúlyozta a népi és a professzionális építészet kölcsönhatását és párbeszédének fontosságát.