A régi ormánsági lakóházak tereit, köztük a tiszta szobát és a szabadkéményes konyhát is bemutató tájház udvarára már messziről csábították a vendégeket a Tenkes zenekar által előadott népzenei dallamok. A portára betérők megcsodálhatták Adellmann Gusztáv grafikus, Soós Tibor festőművész és Kovács Tamás fafaragó művész alkotásait, és Varga-Mohácsi Tímea kosárfonó művész segítségével elsajátíthatták a kosárfonás alaptechnikáit. A Bőköz fesztivál nyitóünnepségen – amelyen ormánsági népdalok és néptáncok előadásával vett részt a Pendelyes Táncegyüttes, a Tenkes zenekar, valamint Gunszt Andrea énekes – elsőként Hoppál Péter üdvözölte a jelenlévőket.
Az ünnepségen – amelyen ormánsági népdalok és néptáncok előadásával vett részt a Pendelyes Táncegyüttes, a Tenkes zenekar, valamint Gunszt Andrea énekes – elsőként Hoppál Péter üdvözölte a jelenlévőket. A miniszteri biztos felidézte annak a tizenhárom évvel ezelőtt Kémesre kihelyezett kormányülésnek az emlékét, amelyen számos, a térség fejlődését szolgáló döntés született, ezek többségében meg is valósultak. Mint mondta, a települések infrastruktúrafejlesztését és a vízgazdálkodás megújítását célzó támogatásokat a Magyar falu program koronázta meg.
Hangsúlyozta, hogy a tíz évvel ezelőtt hozott döntések eredményeként mostanra újjáéledt nyolc ormánsági református templom, emellett pedig a Ős-Dráva Látogatóközpont kiegészítő beruházásai és a térséget átszövő kerékpárutak átadása is hozzájárult ahhoz, hogy a turisták egyre inkább felfedezzék az ország ezen szegletét, amely végre ébredezni kezdett Csipkerózsika-álmából. A politikus örömét fejezte ki, hogy a négy település vezetője, Szolykóné Pfeifer Gabriella, Pál Csaba, Bokor Géza és Németh Tamás is igent mondott a Bőköz fesztiválra, amely reflektorfényt irányít az Ormánság ezen településeire.
– Ehhez jó szívvel járul hozzá minden évben az agrártárca és a kulturális tárca kormányzati támogatás formájában – jelentette ki a miniszteri biztos, hozzátéve, hogy szárba szökkent az a gondolat is, hogy legyen egy olyan térségi közösségi innovációs program, amely ebből a fesztiválból gyökerezik, és a célja egyebek közt a helyi értékek bemutatása, felkarolása, illetve az óvodák integrálása bizonyos művészetpedagógiai programokba.
–Nagy büszkeségünk, hogy a rendszerváltó kultuszminiszter, Andrásfalvy Bertalan a rendezvény örökös tiszteletbeli fővédnökeként nevét adta ehhez a programhoz – emelte ki Hoppál Péter, aki kitért arra is, hogy a térség országgyűlési képviselője, Nagy Csaba is rengeteg munkát fektet abba, hogy ez a szociokulturálisan hátrányos helyzetű térség mindenképp megkapja azokat a többleteket az országvezetéstől, amelyeknek köszönhetően nemcsak a fesztivál négy napján, de egész évben egy picikét minden jobban megy.
Nagy István köszöntőjében a Bőköz fesztivált a rácsodálkozás fesztiváljának nevezte, emlékeztetve a jelenlévőket arra, hogy kezdetben mennyi bizonytalansággal indult útnak az első rendezvénysorozat. – A következő év már kicsit bátrabb volt, mert lassan kezdtünk ráébredni arra, hogy ami nekünk csak lom, kacat vagy a szegénység jele, az mások szemében érték. A látogatók és az itt élők kölcsönös rácsodálkozásukkal hatottak egymásra. Ma már talán tényleg kezdjük elhinni, hogy ez a táj önmagában érték. Ebből az alapgondolatból kell kiindulni, ezt kell a zászlónkra tűzni, csak akkor lehet itt egy csodát, egy új tündérkertet megvalósítani – osztotta meg gondolatait az agrárminiszter, aki azt is elárulta, hogy azért ez a kedvenc fesztiválja, mert a helyiek nem tarka léggömbökkel takarják el a valóságot, hanem bátran megmutatják önmagukat.
Az önök varázslatos, színes lelke az, ami elbűvöli az embereket. Soha ne felejtsék el megmutatni, mert ettől szép és semmi mással össze nem hasonlítható ez a hely és ez a fesztivál
– fejtette ki gondolatait a miniszter, majd a térségre jellemző összefogás erejére is felhívta a figyelmet. – A ma délutáni találkozón a térség szinte minden polgármestere jelen lesz. Tudják, mennyire fontos az, hogy ha egy szekér kereke beragad a sárba, akkor ne összevissza húzzuk, hanem egy irányba. Azt látom, hogy itt az erőforrások nem arra mennek el, hogy hogyan játsszuk ki a másikat, hanem szépen épül „a közös templom”, mert azt nézi mindenki, hogy saját maga mit tud hozzátenni: egy ötletet, egy kulturális produkciót, netán egy gazdasági beruházást.
Azt kívánom, őrizzék meg ezt a gyönyörű lelket, a hajlandóságot az együttműködésre, a közös gondolkodásra és a örömre
– hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.
Az ünnepség záróakkordjaként a református templomban Szabó Róbert, a térség gondozó egyházközségének lelkipásztora tartott hálaadó istentiszteletet, amelynek részeként Kuzsner Péter orgonaművész játékával felcsendült a felújított Angster-orgona varázslatos hangja is.
