Miután elhagytam a Balaton északi partjának településeit a Balaton-felvidék dimbes-dombos tájain a kukorica- és napraforgótáblák, valamint a szőlőtőkék keretezik a háttérben húzódó hegyeket. A táj már messziről nyugalmat áraszt, a kacskaringós utakon történő autózás pedig lehetőséget ad arra, hogy kitisztuljanak a gondolatok és megpihenjen a lélek. Ezt a jóleső, belső csendet Káptalantótiba érve a kultúrházból kiszűrődő dallamok váltották fel, ahol fiatal zeneművészek gyakoroltak – olykor hajnalig. Ugyanis négy napon át zenével töltötték meg a Balaton-felvidék településeit a Káli Klasszik Fesztivál & Nyári Akadémia növendékei és művészei.
A fesztivál második felében volt részem izgalmas előadásban, felemelő koncertekben és inspiráló beszélgetésekben. A szombat délutáni mesterkurzus után Bősze Ádám tartott előadást Mozart bikiniben címmel, amely valójában egy divattörténeti utazás volt.
A zenetörténész Haydn, Mozart és Beethoven öltözködési szokásairól beszélt a tőle megszokott szellemességgel.
Kiderült, hogy Haydn uniformist viselt az Esterházyak udvarában, míg Mozart a XVIII. század végén, szabadúszóként olyan ruhát hordhatott, amilyet akart. Haydn egyik életrajzírója leírta, hogy a zeneszerző addig nem tudott komponálni, amíg szépen fel nem öltözött. Amikor a XVIII. század végén megérkezett Londonba, találkozott egy teljesen új divattal, s szembesült azzal, hogy híresség lett. A lányok annyira rajongtak érte, hogy Haydn szimfóniáit varrták a harisnyájukba.
Mozartnak a piros frakk volt a kedvence.
Szeretett jól kinézni, csak nem volt rá elég pénze. Leveleiben pedig legalább annyit írt az öltözködésről, mint a zenéről. Beethovenről is több visszaemlékezés fennmaradt, amelyek arról szólnak, hogy – a másik két zeneszerzővel ellentétben – egyáltalán nem érdekelte a kinézete. A Káptalantóti kultúrházban az estet a ‘Kó’intett formáció – Orbay Lilla (ének), Kovács Zoltán (zongora), Stummer Márton (gitár), Richter Ambrus (dob) és Barcza Horváth József (nagybőgő) – jazzkoncertje zárta, ahol latin jazz- és bluesdallamok is felcsendültek. A formáció érdekessége, hogy a fesztivál szellemi égisze alatt született, így ebben a felállásban most először zenéltek együtt.
A Káli Klasszik minden programja a tartalmas, minőségi kulturális élményről szólt, erről beszélt lapunknak a fesztivál zárónapján Vella Zsolt, Ábrahámhegy polgármestere is, aki szerint fontos, hogy a környező településeken élő művészek alkotásait időről időre bemutassák, ám a Káli Klasszikkal a zene irányába is nyitottak. Délután a Káptalantóti kultúrházban megrendezett zárókoncert előtt Csom Károlyné polgármester elmondta, hogy bár Káptalantóti egy kicsi falu, mégis hatalmas dolog, hogy két éve zongorát kaptak, most pedig otthont adhattak a Káli Klassziknak. Mint fogalmazott, ez az esemény megmutatta, hogy a komolyzenét a kistelepülésekre is el lehet vinni, hiszen sokakat érdekel, feltölt.
Jövőre is megrendezik a Káli Klasszik Fesztivált & Nyári Akadémiát
Fejes Krisztina és művésztársai kimozdították a klasszikus zenét a megszokott közegéből, így sokkal bensőségesebb, emberközelibb, befogadhatóbb oldalát mutatták meg.
Ám a Káli Klasszik a települések vezetőinek összefogása, hozzáadott értéke nélkül nem jöhetett volna létre.
Két éve, amikor átadtam egy-egy Kawai zongorát Káptalantótiban és Ábrahámhegyen, megláttam az esélyét annak, hogy zenével töltsük meg a településeket. Ennek megvalósításához hozzájárult a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa projekt, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap, emellett szponzorok is támogatták az eseményt
– magyarázta Fejes Krisztina, aki arról is beszélt, hogy az elmúlt napok telt házas programjai, felemelő pillanatai adnak erőt a jövő évi folytatáshoz. Mint mondta, ez egy közös cél, amely hosszú távú befektetés is egyben. A zongoraművész kiemelte és megköszönte a Fejes Művészeti Akadémia Egyesület tagjainak hozzáállását, alázatos szakmai és emberi felkészültségét, hiszen enélkül nem jöhetett volna létre a Káli Klasszik.
A Fejes Művészeti Akadémia Egyesület tehetséggondozó programjában vesz részt Barbarics Csanád zongoraművész is, aki a Zeneakadémián végezte el az alapképzést, jelenleg pedig Krakkóban tanul. A fiatal zongoraművész szerint a mesterkurzusok azért nagyon hasznosak, mert egy-egy darabot új perspektívából ismerhet meg a művésztanárok által. Fejes Krisztina és Polgár Éva zongoraművészektől rengeteget tanult az elmúlt időszakban, amelynek eredményét a zárókoncerten mutatta be, ahol összesen tizenhárom növendék lépett fel, s mindannyiuk előadása megerősítette, hogy a művészetnek, a klasszikus zenének van helye a Balaton-felvidéken. A Káli Klasszik méltó lezárása volt ez a hangverseny, amelyen Sebestyén Lázár Regina saját szerzeményeit is előadta, köztük a legmeghatóbbat, a Mátkámnak című háladalt. A lelkes, csillogó szemű tanítványok lélekemelő, sőt katartikus pillanatokat szereztek a közönségnek.
Miközben Sebestyén Lázár Regina és Dénes Dorottya felemelő zongora-cselló játékát hallgattam, Liszt Ferenc szavai jutottak eszembe, aki a következő gondolatokat fogalmazta meg:
Ha tanítasz, add meg növendékeidnek a legteljesebb szabadságot; azt a különös fajta szabadságot, amely arra kötelezi a noviciust, hogy a tökélyre törekedjék. A tanítás-tanulás: istentisztelet. Csak salaktalan ruhában és salaktalan tudással jelentkezhetsz.
Fejes Krisztina és művésztársai, valamint tanítványai is ezen az úton haladnak, hiszen a Káli Klasszikkal létrehozták azt a fajta hazai és határon túli tehetséggondozó programot, valamint zenei élményt, amire szüksége van a jövő zeneművészeinek és nekünk, a klasszikus zenét szerető embereknek is.
