1866 augusztusában Erzsébet királyné is felkereste az intézményt. Mivel a pesti állatkertnek nem volt még zsiráfja, a királynő felajánlott egyet a Schönbrunni Állatkert gyűjteményéből. A zsiráfház 1868 áprilisára készült el. Rögvest meg is érkezett a királynő ajándéka, ahogy abban az időben ismerték, a foltos nyakorján – vemhesen. Így nemsokára világra jött az első pesti zsiráfborjú – hangzik el a filmben.
– Nem is az érdekelt engem ebben a filmben igazán, hogy milyen állatok vannak, hány állat van, milyen különlegességek vannak. Engem sokkal jobban érdekelt az, hogy hogy változott az állatkert, a szemléletmód, mi történt 1866 és 2020 között, onnantól kezdve, hogy az 1866-os nyitás után még eszkimókat is mutogattak, meg ki volt állítva egy bozontos szakállú nő, mint egy vásári látványosság – meséli a Svenk ma esti adásában Kocsis Tibor, a film rendezője.
A történet arról szól, hogy jutottunk el oda, hogy hihetetlen interaktív világot varázsolunk oda, ha egyszer befejeződik és elkészül a biodóm, ami a világ egyik vagy a nyolcadik csodája lesz
– avat be a részletekbe a rendező.
Elmondta, hogy azt érezte, be kell mutatniuk az 1866 és 2020 közötti világot, de úgy, hogy végigmennek a történelem különböző, nagy korszakain a kiegyezéstől kezdve a Monarchia időszakán és az 1896-os milleniumon át, az első világháborútól az őszirózsás forradalmon keresztül a második világháború pusztítása, majd a kommunisták bejövetele, hatalomátvétele, aztán a Kádár-korszakig.
– Minden egyes nagy történelmi esemény valamilyen módon rajta hagyta a bélyegét, a nyomát az állatkerten, és mi ezt mutattuk be – magyarázza a Svenk ma esti adásában Kocsis Tibor, a film rendezője.
A Svenk mai adását 22.50-kor láthatják a Hír TV-n.
